Tavaly szeptember 27-én jelentette be a magyar kormány, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. Idén nyáron plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz földgázért, csak azt mondogatták, hogy olcsó, pedig egyáltalán nem az. Közadatigénylésben kértük ki az elmúlt másfél évben kötött gázvásárlási szerződéseket, de ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki őket, ezért a bíróságra megyünk értük.
„Magyarországon az energiaellátás biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés. A lakásokat, házakat, családi otthonokat politikai állásfoglalásokkal kevésbé, gázzal annál inkább lehet fűteni, és ugyanez igaz az ipar működőképességére is” – fogalmazott Szíjjártó Péter külügyminiszter a szerződés aláírásakor tavaly szeptemberben.
A magyar külügyér tavaly június elején beszélt arról először, hogy elvi megállapodás született a Gazprommal az újabb hosszútávú földgázbeszerzési szerződésről, amely a 2021. szeptember végén lejáró előző megállapodást követné. Szijjártó akkor azt mondta, hogy „az árról még tárgyalni kell, de az orosz fél ezzel kapcsolatban is ígéretet tett a konstruktivitásra”.
Tavaly szeptember végén aztán bejelentették a gázvásárlási szerződés aláírását. A megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik.
A külügyminiszter az ünnepélyes aláíráson nem mondott konkrét árat, csak azt közölte, hogy „az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél.” Hozzátette, hogy „ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában”.
Dmitrij Jevgenyevics Averkin, a Gazprom export vezérigazgató-helyettese (b3) és Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója (j3) aláírja az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződést, jobbról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2), balról Jelena Viktorovna Burmisztrova, a Gazprom elnökhelyettese a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. szeptember 27-én. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Orbán Viktor miniszterelnök 2022. február 1-jén Moszkvába látogatott, és Szijjártóhoz hasonlón az orosz gáztól tette függővé a rezsicsökkentést, vagyis a hatósági árat. „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés” – jelentette ki Orbán. A moszkvai látogatáson a miniszterelnök arról tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszútávú gázszállításnak.
Putyin ekkor közölte, hogy a magyar fogyasztók jóval a piaci ár alatt vásárolhatnak gázt. Ez a rezsicsökkentés miatt igaz is volt, de azóta kiderült, hogy a magyar állam a piaci árnál is drágábban kapta az oroszoktól a gázt, így egyre nagyobb hiány keletkezett a költségvetésben.
Így győzte le a Fideszt a rezsidémon
Már a háború előtt fenntarthatatlanná vált a rezsicsökkentés, de ésszerűsítés helyett a kormány hagyta elszabadulni az MVM és az állam adósságait.
Idén július 15-én Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a kormány tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a hosszútávú szerződésekben szereplő mennyiségeken felül 700 millió köbméternyi plusz földgázt szerezzen be. A külügyminiszter erről tárgyalt július 21-én Moszkvában orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, de azt nem közölték akkor sem, hogy mennyit fizet a magyar állam a Gazpromnak. Csak azt tudni, hogy hitelből fizeti az állam ezt a plusz gázt.
Talán nem véletlen, hogy a moszkvai tárgyalás napján Németh „Rezsitábornok” Szilárd bejelentette a lakossági villamosenergia-és földgázár drágulását augusztus 1-től. Azóta egy bizonyos mennyiség fölött az eddigi ár hétszeresét kell fizetnie a lakosságnak a gázért, a villanyért pedig a dupláját.
Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött | atlatszo.hu
Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.
Augusztus közepén a Gazprom megkezdte a 2021-ben leszerződött mennyiségek feletti, hitelből fizetett extra gázszállítást Magyarországnak. A hónap utolsó napján pedig Szijjártó Péter bejelentette, hogy szeptember elsejétől 2,6 millióról napi maximum 5,8 millió köbméterre emelik a plusz gázszállítás mennyiségét.
Szeptember 5-én közadatigénylésben kértük ki a 2021 január 1. és 2022. augusztus 31. között kötött földgázbeszerzési szerződéseket az illetékes állami cégtől, az MVM CEEnergy Zrt.-től. A vállalat az Infotörvényben megszabott normál 15 napos válaszadási határidő napján, szeptember 20-án közölte, hogy 15 nappal meghosszabbítja a válaszadási határidőt.
A hosszabbítás letelte után, október 5-én közölték, hogy ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adják ki a gázvásárlási szerződéseket.
„2022. szeptember 5-ei közérdekű adatigénylésével kapcsolatban tájékoztatjuk Önt arról, hogy a társaságunk által megkötött földgáz beszerzési szerződések a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény („Takarékos Törvény”) 7/I. § (1) bekezdésében, valamint e bekezdéshez kapcsolódóan a törvény 1. számú mellékletének 3., valamint 5. pontjaiban – ezzel összefüggésben ellátásbiztonsági érdekre, mint nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással – továbbá e törvény 7/I. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem ismerhetőek meg.” – írták.
Az MVM CEEnergy Zrt. által hivatkozott törvény 7/I. § (2) bekezdésében ez áll: „Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.”
Nem világos, hogy miért okozna aránytalan sérelmet, ha kiderülne, hogy milyen megállapodásokat kötött a Gazprommal a kormány. Szeretnénk megtudni, hogy pontosan milyen feltételekkel kapja a magyar állam a földgázt az oroszoktól és mennyit fizet érte a Gazpromnak, ezért bíróságra megyünk a szerződések nyilvánosságáért.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadja Moszkvában 2022. július 21-én. (fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)
Az erdélyi magyarsággal kapcsolatos csörtéken túl a romániai szélsőséges AUR, valamint a Fidesz legkevesebb öt, egymásnak megfelelő dezinformációs narratívát használ. Ezek a narratívák megfelelnek a Kreml propagandájának.
A Külügyminisztérium volt munkatársa, egy tatár katona és az orosz média kedvenc magyar álszakértője állnak az egyik legnagyobb orosz dezinformációs portál, a NewsFront magyar változata mögött.
Az Eurobarometer szerint a magyarok több mint fele egyetért az Ukrajnának nyújtott segítséggel, valamint az Oroszországgal szembeni szankciókkal.
Az EU-s szankciók és a háború hatására 2023-ra további 2,3 és 5,6 százalék közötti GDP-csökkenést jósolnak az elemzők.
