Bezárás
Uniós támogatások

OLAF-jelzések: Négy éve eredménytelenül nyomoznak a Közgép által felújított Szajol-Püspökladány vasútvonal ügyében

Érték nem határozható meg a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szerint a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításánál történt költségvetési csalás ügyében, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján rendelték el a nyomozást. A 67,8 kilométeres vasúti pálya korszerűsítésének nyomozásában a Záhony térségi vasúti nagyberuházások ügye is szerepel. Mindkét projektben a mára kegyvesztetté vált Simicska Lajos cége, a Közgép Zrt. volt az érintett.

Támogasd a munkánkat
pólóvásárlással!

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

A kormány által 2010 februárjában jóváhagyott Szajol és Püspökladány közötti 67,8 kilométer hosszú vasútvonal felújítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. írta ki a tendert. A projekt első része a Szajol és Kisújszállás közötti szakaszt átépítéséről szólt, majd onnan Püspökladányig végezték el a korszerűsítést, ez adta a beruhzásá másik részét. Ezt követően pedig a felújított pályaszakaszon a biztosító- és a távközlési berendezéseket, valamint a felsővezeték-rendszert cserélték ki.

Az utóbbi feladatokat a Thales Austria Gmbh és a Dunántúli Kft. végezte el. A Dunántúli Kft. tulajdonosa a Transdanuvius 2000 Távközlési és Közlekedésautomatikai Építő Kft. volt, amelyet 2011 márciusában szerzett meg Simicska Lajos cége, a Közgép Zrt., amely a projekt nagy nyertese volt.

A Szajol-Kisújszállás szakaszt ugyanis az SZ-K-2011 Konzorcium nyerte el 49,6 milliárd forintért, a Kisújszállás-Püspökladány közötti pályafelújítást pedig a K-P-2011 Konzorcium kapta meg 49,9 milliárdért.

Mindkét konzorciumot a Közgép, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Szentesi Vasútépítő Kft. alkotta.

A beruházásban érintett cégek közül a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. az egyik legnagyobb kartellbotrányban volt érintett és a cégnek 3,4 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot kellett megfizetnie. A vállalkozás ugyanis társaival 2004-re és 2005-re vasúti felújításokra és átépítésekre kiírt közbeszerzési eljárások pályázati anyagáról beadásuk előtt egyeztettek. Emellett megállapodtak abban is, hogy a munkát felosztják egymás között úgy, hogy abból mindenki részesüljön.

A GVH az érintett cégekre 7,178 milliárd forintos bírságot szabott ki. A bírság megfizetése alól azonban mentesült az engedékenységi politikában részt vevő Vasútépítő Kft., mivel a versenyhivatal vizsgálatához, a jogsértés megállapításához ő szolgált információkkal és bizonyítékokkal.

A Vasútépítő Kft. ügyvezetője – a vizsgált időszakban – a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter édesapja, Szijjártó István volt.

A Szajol-Püspökladány közötti vasúti pálya felújításának projektje 2011-ben a tervezéssel, az előkészítéssel indult el és 2015-ben fejeződött be. A vasútvonal felújítása során alatt öt állomáson peronaluljárókat is építettek, a pálya mentén pedig közúti alul- és felüljárók is készültek. A munkákhoz 58 ezer köbméter betont és 5 800 tonna betonacélt használtak fel. A vasútvonal elkészültével a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Többek között ezek is szerepelnek a NIF Zrt. által készített és az interneten elérhető prezentációban.

A 160 kilométer/óra sebességű vasúti pálya azért volt fontos, mert – mint az Index utánajárt – az Európai Unió vasútfejlesztési stratégiája, jogszabályai és direktívái alapján csak legalább ilyen sebességű vasúti pálya kialakításáról szóló fejlesztés kaphatott uniós támogatást.

A megújult vonalat, amely egy lényegében új pályaszakaszt jelentett, 2015 november elején Püspökladányban adták át.

A kormány 24 milliárddal több pénzt adott a projektre

A Szajol és Püspökladány közötti vasútvonal megújítása a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, az európai uniós Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az utóbbi állta a 161 milliárd forintos beruházás 85 százalékát.

A projektre szánt összeg eredetileg 137,4 milliárd forint volt, de a kormány ezt  megemelte 24,3 milliárd forinttal.

Érdekes módon mindez a pályaszakasz felújítását elnyert cégek kihirdetése előtt két nappal történt.

Kormányhatározat a támogatás növeléséről

A megemelt összeg révén a 67,8 kilométer hosszú vasútvonal modernizálása kilométerenként mintegy 2,4 milliárd forintba került.

A plusz 24 milliárd forint a Közgépnek kedvezett, mert mindkét szakaszra vonatkozóan az eredetileg becsült értéknél jóval magasabb árajánlatot nyújtott be. A Szajol-Kisújszállás szakasz esetében mintegy 10,5 milliárd forinttal, a Kisújszállás-Püspökladány pályaszakasz esetében pedig 8,5 milliárddal ment a cég a tervezett érték fölé.

A korabeli cikkek beszámoltak arról is, hogy a kormányzati támogatás nélkül a Közgép Zrt. árajánlatai a harmadik helyre voltak elegendőek. A vetélytársak pedig végül azért estek ki, vagyis lett érvénytelen az ajánlatuk, mert a bíráló bizottság szerint hibáztak a pályázatukban.

Épp ezek a dolgok kelthették fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF érdeklődését a Népszabadság értesülései szerint. Az OLAF munkatársai 2012 júniusában vizsgálódni kezdtek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, és több, az EU által nyújtott támogatással megvalósuló Közgép-érintettségű nagyberuházás dokumentációját kérték be.

Az OLAF-érdeklődést kiváltó Közgép-projektek

Ezek egyike volt a Szajol-Püspökladány vasútvonal fejlesztése.

Érdekelte az OLAF-ot az M0-s autópálya M6-os és 51-es főút közti szakaszának bővítése, amely során két új Duna-híd és 12 kilométer hosszon új, négy sáv szélességű félautópálya épült meg 34,9 milliárd forintért. Ezt a munkát az A-HÍD Zrt vezette M0 Déli Ág II. Konzorcium nyerte el, és abban benne volt még a Közgép, a Colas Hungária Kft., a Magyar Aszfalt és a Strabag-MML is.

További, az OLAF kíváncsiságát kiváltó projekt volt a Záhony térségi 2008-2012 közötti vasúti nagyberuházások ügye. Ennek első részét az Eurokapu 21 Konzorcium (vezetője a Swietelsky Vasúttechnika Kft., tagjai: Szentesi Vasútépítő Kft., KELET-ÚT Építőipari, Beruházó és Szállítmányozó Kft., KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt., Közgép Zrt.,) kapta meg 4,36 milliárd forintért.

A munkák második részét az Eurokapu 2011 Konzorcium (vezetője a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a tagjai: a Közgép Zrt., a Szentesi Vasútépítők Kft., továbbá a KELET-ÚT Kft.) végezte el 13,9 milliárd forintért.

A csalás elleni hivatal megvizsgálta a Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna hálózatának 7,8 milliárd forintos bővítését is, amelyen a Közgép és a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. együtt dolgozott.

Ezek mellett az OLAF munkatársai megnézték a Közgép Zrt. egyik kisebb munkáját, ami egy soproni 82 millió forintos építkezés volt, illetve a cég Szolnok belváros rehabilitációjára vonatkozó 1,14 milliárdos projektjét is. Azt a Közgép vezette Kmd-2007 Konzorcium végezte el a Metróépszolg Zrt.-vel és a Duna Aszfalt Kft.-vel közösen.

Ezeknek a közgépes beruházásoknak az összértéke mintegy 162 milliárd forint volt.

A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan egyébként az OLAF nagyjából félszáz, uniós támogatással megvalósuló, 500 milliárd forint összértékű projektet vizsgált. Ebből jól látható, hogy az összeg mintegy harmadát a Simicska-cég beruházásai adták.

Simicska Lajos tündöklése és bukása

Sokáig csak sejteni lehetett, hogy a Közgép Zrt. a milliárdos Simicska Lajos érdekeltsége. Hogy tényleg az üzletember a cég tulajdonosa, az Átlátszó 2012-ben írta meg. Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja, a Fidesz volt pénztárnoka, gazdasági igazgatója, médiatulajdonos, aki megfordult az adóhivatal (akkor még APEH) élén, vezette a Mahirt, 2014-ben az ország harmadik legbefolyásosabb személye volt. Kegyvesztetté akkor vált, amikor 2015-ben összeveszett Orbán Viktorral.

A konfliktus vége az lett, hogy Simicska Lajos az érdekeltségeit – mezőgazdasági, építőipari, média, valamint közterületi reklám cégeinek tulajdonrészét – 2018-ban eladta a szolnoki fideszes üzletembernek, Nyerges Zsoltnak, aki néhány hónap múlva értékesítette a Közgépet. A vállalatot Mészáros Lőrinc barátja és üzlettársa, Szíjj László cége, a Duna Aszfalt szerezte meg.

A Közgép árbevételén is jól látszik, hogy elesett a nagy munkáktól. Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján míg 2014-ben mintegy 113 milliárd forint volt a Közgép értékesítésének nettó árbevétele, addig 2015-ben 101,5 milliárd, 2016-ban közel 20 milliárd, 2017-ben 4,8 milliárd, 2018-ban pedig már csak 1 miliárd forint lett. Míg a cég adózott eredménye 2017-ben még 678 millió forint volt, addig tavaly csupán 30,3 millió forint lett.

Simicskáról az Átlátszó Kis Oligarchatározójában többek között a következő szerepel: „Simicska Lajos azonban nem klasszikus oligarcha: nem a politikai kapcsolatait váltotta vagyonra, hogy abból még nagyobb politikai befolyást építsen ki, hanem a világon talán egyedülálló „pszicho-oligarcha” ő, akit mindeddig nem érdekelt más, csak az, hogy egyetlen, gimnáziumi barátjával közösen sikeresek legyenek: neki és vele együtt építette egész birodalmát, neki, vele és általa lett  naggyá.”

Az Orbánnal való konfliktus odáig jutott, hogy a Közgépet 2015 júliusában három évre kizárták az állami közbeszerzési tenderekről. Ezt azonban a bíróság felfüggesztette, majd meg is állapította, hogy a kizárás jogszerűtlen volt.

Négy éve nyomoz a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt

Szintén a Népszabadság számolt be arról – brüsszeli forrásai alapján – hogy az OLAF a közgépes projektek vizsgálata során pénzügyi szabálytalanságokat talált és az Európai Bizottság a nem rendeltetésszerűen felhasznált uniós támogatások visszatérítésére kötelezte Magyarországot.

A problémásnak tartott projektek esetében az ország átalánykorrekciót alkalmazott, aminek az összértéke 21,7 milliárd forint volt. 2015 szeptemberében Csepreghy Nándor, akkor, mint a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatta a lapot, hogy a problémás projektek EU-finanszírozásától elálltak.

Az OLAF által kifogásolt Szajol-Püspökladány vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban kíváncsiak voltunk arra, hogy az OLAF a vizsgálata során milyen megállapításokat tett, ezért megkerestük a Legfőbb Ügyészséget.

A szervezet Kommunikációs és Sajtóosztálya részéről Danku Judit kirendelt szóvivő azt közölte, hogy az OLAF 2015. június 12. napján kelt ajánlása alapján a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt elrendelte a nyomozást. Annak teljesítésével pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg.

Hozzátette, hogy mivel gyanúsított kihallgatása még nem történt meg, „a tavaly hatályban lépett új büntetőeljárási törvény alapján az ügy felderítési szakban van, így a nyomozást a nyomozó hatóság önállóan teljesíti”. Ezért Danku Judit azt kérte, hogy a nyomozással kapcsolatos kérdéseinket a NAV-nak küldjük el. Ezt meg is tettük. Az adóhivatal a válaszában a szokásos módon azt írta, hogy folyamatban lévő ügyről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket.

Csikász Brigitta

Címlapkép: Egy vonat közlekedik Szajol felé a püspökladányi vasútállomásnál lévő felüljárón 2015. november 5-én. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt). A cégadatokat az Opten Kft.szolgáltatta.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom