Bezárás
Környezetpusztítás

Rákkeltő anyagokkal szennyezett talajvizű területen termelnek élelmiszert Hidason

A Budapesti Vegyiművek egykori hidasi gyáregysége mellett, ahol évtizedekig rákkeltő, toxikus anyagok szivárogtak a talajba és a talajvízbe, ma búzát és napraforgót termesztenek egy tartós környezetkárosodással érintett területen. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a környéken a talajvízben a tetraklórbenzolok koncentrációja a határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké pedig közel 1200-szorosa. Az Átlátszó kiderítette: a térségben az átlagosnál szignifikánsan magasabb a rákos megbetegedések száma, a környékbeli kutakat és az ott termesztett növényeket mégsem ellenőrzik rendszeresen.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Egy hajdani brikettgyár helyén jött létre 1972-ben a Budapesti Vegyiművek (BVM) gyáregysége a Baranya megyei Hidason. Itt kezdetben csontenyvet és bőrenyvet gyártottak, később viszont már a növényvédő szerek előállítása és rovarirtó szerek csomagolása is itt történt. A vegyipari működés során hulladékként az üstmaradványban klórbenzol származékok keletkeztek. Ezek klórtartalma közel 60 százalék.

A gyártás első éveiben a hulladék kezelése a nem látható helyre történő lerakást jelentette. A vegyi hulladékot egy ideig a Fekete-tengerbe süllyesztették, de ezt az akkori gyárigazgató leállíttatta. Ezután a gyár Hidason lévő tározójába került a veszélyes anyag, később a hulladék lerakására másik telephelyet kerestek. Ez lett Garé és egy átmenetinek szánt tároló, amelynek sorsáról cikksorozatunk következő részében számolunk be.

A veszélyes hulladék tárolására használt több tízezer darab, egyenként 200 literes vashordó egy része megsérült, a mérgező anyagok a gyártelep melletti talajba és talajvízbe szivárogtak. Miután a hordókat elszállították Hidasról, a majdnem tízezer négyzetméter szennyezett területet 1998-ban lehatárolták, és átlagosan négy, de van, ahol tíz méter mélyen kitermeltek, majd depóniákba rendeztek több mint negyvenezer köbméter, mérgező anyagokkal átitatott földet.

Garé, 2000. november 16. – Ismét szállítanak veszélyes klórbenzol hulladékot a garéi lerakóból külföldi hulladék-megsemmisítõkbe. A képen: kiemelik a földbõl az eltemetett veszélyes anyagot tartalmazó hordókat. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A szennyezett talajvíz szivattyúzását is megkezdték, azonban a kármentesítésnek a BVM csődje idejekorán véget vetett. A hidasi gyártelep ugyanis már 1993-ban is veszteségesen működött, majd 1999-ben a BVM minden tevékenységet megszüntetett a telepen. Pár évvel később, 2007-ben megindult a cég felszámolása, amely a mai napig húzódik. Mivel a csődbe ment Vegyiműveknek tízmilliós tartozása volt a víztisztítást végző Pécsváradi Vízmű felé, a szennyezett talajvíz szivattyúzását már 2007-ben abbahagyták. Azóta semmilyen kármentesítés nem történt a területen.

Így a klórbenzollal szennyezett talajvíz ott maradt, és bár sejthető volt, hogy a veszélyes hulladék a mai napig mérgez, az állami hatóságok megpróbálták eltitkolni az erre vonatkozó mérési adatokat.

Perelni kellett a környezeti adatokért

A Greenpeace 2016-ban kezdte el felkutatni és közérthető formában nyilvánosságra hozni a kiemelten szennyezett hazai területek szennyezettségi adatait. A szervezet ennek érdekében számos közérdekű adatigénylést nyújtott be különböző hatóságokhoz.

Így tett a volt Budapesti Vegyiművek hidasi és garéi szennyezésével kapcsolatban is, azonban a Baranya Megyei Kormányhivatal egyszerűen megtagadta a közérdekű adatok kiadását. A Greenpeace emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely igazat adott a környezetvédelmi szervezetnek – hiába. A hatóság továbbra sem adta ki az adatokat, végül a Greenpeace bíróságra vitte az ügyet.

A környezetvédő szervezet első fokon megnyerte a pert, de a Baranya Megyei Kormányhivatal fellebbezett. Többek között arra hivatkozva akarták elutasítani az iratbetekintésre irányuló kérelmet, hogy a felszámolás alatt álló Budapesti Vegyiművekkel szemben közigazgatási eljárás folyik, továbbá hogy a döntéseket megalapozó adatok 10 évig nem nyilvánosak. (Ez egyébként gyakori időhúzó taktika közérdekű adatigénylések esetén.) Másodfokon a bíróság ennek ellenére ismét a Greenpeace-nek adott igazat, és 2018 tavaszán jogerősen is kimondta: közérdekű környezeti adatot nem lehet visszatartani.

A kiperelt dokumentumokat a Greenpeace 2019 januárjában hozta nyilvánosságra. Ezekből pedig kiderült, hogy Hidas és Garé térsége a mai napig súlyosan szennyezett mérgező vegyszerekkel. De hogy mennyire, az még a helyieket is megdöbbentette.

Mérgező vegyületek jóval a határérték felett

Hidason a figyelőkutakból vett 2015-ös mintákban (PDF) a tetraklórbenzolok koncentrációja a normál határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké közel 1200-szorosa. Előbbi vegyületek erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak, rákkeltő kockázatúak, utóbbiak irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és szintén károsítják a májat. Emellett további, egészségre káros anyagok jelenlétét is kimutatták, szinte mindegyiket bőven a megengedett határérték felett.

Részlet a Greenpeace által kiperelt jegyzőkönyvből

És hogy mi történt azóta a szennyezett területtel?

A Budapesti Vegyiművek hidasi telephelyén ma a Plantaco Kft. és az érdekeltségébe tartozó Nutrikon Kft. működik, növényvédő szereket gyártanak. A cégek vélhetően a 2015-ös árverezéskor juthattak a Budapesti Vegyiművek egykori hidasi és mecseknádasdi ingatlanaihoz, bár ezt kérdésünkre a Plantaco nem erősítette meg.

Kakuk László, a Plantaco tulajdonosi képviselője a helyszíni forgatáshoz sem járult hozzá, mivel elmondása szerint ők az egykori Budapesti Vegyiművek Zrt. Hidasi Gyáregységének azon területein végzik üzleti tevékenységüket, amelyeket nem érint a korábbi környezetszennyezés. Hangsúlyozta, hogy a társaságaik tulajdonában lévő területek nem szennyezettek, erre vonatkozólag semmilyen feljegyzés nem terheli a vonatkozó tulajdoni lapokat.

Hozzátette ugyanakkor, úgy tudják, hogy a környezetszennyezéssel érintett területeken ma mezőgazdasági tevékenység folyik, általuk nem ismert gazdálkodó vagy gazdálkodók irányításával.

Utánajártunk és kiderítettük, kié a szennyezett termőföld, és azt is, hogy ki és mire használja jelenleg.

A hidasi és mecseknádasdi területeket (ahol a gyáregység állt) 2012-ben hirdették meg nyilvános pályázat útján értékesítésre. Ekkor még szerepelt a listában a Hidas, 0107. helyrajzi számú erdő, szántó, rét, árok megnevezésű, közel húsz hektáros földdarab is, amelynek földhivatal tulajdoni lapjára tartós környezetkárosodás tényét jegyezték be 1996-ban. Ezt a pályázatban is külön szerepeltették, valamint felhívták a licitálók figyelmét arra, hogy az új tulajdonosoknak vállalniuk kell az ingatlanokat érintő környezeti károk felszámolását.

A tartós környezetkárosodás tényének feljegyzése a Hidas 0107 hrsz. földdarabon

A felszámolók évekig küzdöttek az ingatlancsoport értékesítésével, és közben hol kivették, hol visszatették a csomagba a 8-10 millió forintra becsült értékű szennyezett területet. Az utolsó, 2015-ös ajánlatban már nem volt benne a 0107. helyrajzi számú ingatlan, csupán másik három hidasi és hat mecseknádasdi területnek kerestek új tulajdonost.

Élelmiszert termelnek a szennyezett területen

Kikértük a Hidas 0107. hrsz. terület tulajdoni lapját a földhivataltól, amiből kiderült, hogy az még mindig a BVM tulajdonában van. Mivel feltételeztük, hogy a több mint tíz éve felszámolás alatt álló cég nem végez mezőgazdasági tevékenységet, vettünk egy másolatot a földhasználati lapból is.

Ebből megtudtuk, hogy a BVM meghatalmazottjaként eljáró Palota Környezetvédelmi Kft. 2019 februárjában bérbe adta a földet egy helyi gazdálkodónak három évre.

Részlet a Hidas 0107. hrsz földterület földhasználati lapjáról

Sikerült megtalálnunk a gazdálkodót: Biszak Csaba elmondta, tudott arról, hogy a talajvíz szennyezett, azonban biztosították arról, hogy ez nem okoz majd problémát. A talajvíz ugyanis olyan mélyen van, hogy a takarmánynak termesztett búza, kukorica gyökere nem érheti el. Hozzátette, a gócponton, ahol egykor a hordók álltak, nem végeznek semmilyen földmunkát.

Utóbbi állítását a helyszíni bejárásunk igazolta, a gyár mellett közvetlenül valóban csak fák és bokrok nőnek, azonban a terület többi részén (pár méterre a gócponttól) már búzát és napraforgót termesztenek.

A Google műholdképe, pirossal jelölve a Hidas 0107 hrsz. terület

Több gazdálkodónál is érdeklődtünk a témáról, akik mind azt mondták, hogy egyáltalán nem zárható ki, hogy a talajvíz érintkezik a növények gyökerével, főleg, ha jön egy nagyobb esőzés, és hirtelen megemelkedik. Ezt csak egy erre vonatkozó vizsgálat erősíthetné meg, azonban a termények, így például a búza értékesítésekor elsősorban minőséget vizsgálnak, a kalász fehérje-, sikér- és nedvességtartalmát ellenőrzik, valamint azt, hogy fertőzött-e valamilyen penészgombával.

Nehézfémekre például alapesetben nem tesztelik a gabonát (sem), így vélhetően azt sem vizsgálja senki, hogy a szennyezett területen termesztett növényekből kimutathatók-e a klórbenzolok.

Megpróbáltuk kideríteni, tényleg így van-e.

Senki nem vizsgálja a növények vegyszertartalmát

Először megkerestük a Palota Környezetvédelmi Kft-t, hogy megtudjuk, hogyan lehetséges, hogy egy szennyezett területen mezőgazdasági termelés folyik.  A  vállalkozás részéről dr. Varga A. Tamás ügyvezető először írásban mindössze annyit válaszolt, hogy a szóban forgó hidasi területekre vonatkozó kezelői jog – ami egyébként csak átmenetileg, néhány hónapig volt cégnél – 2019. március elsejével visszakerült a cég felszámolójához, ezért a további kérdésekre a felszámoló jogosult válaszolni.

Telefonon újbóli megkeresésünkre azzal egészítette ki a tájékoztatást, hogy a területre további korlátozást nem jegyeztek be, így a föld elvileg alkalmas gazdálkodásra. A tartós környezetkárosodás ténye azzal jár, hogy a területen például építési vagy kútfúrási engedélyt nem adhatnak ki – tette hozzá az ügyvezető.

Mivel több kérdésre nem kaptunk választ, megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), és nekik is feltettük a következő kérdéseket:

  • Ha egy adott földterület tulajdoni lapjára “tartós környezetkárosodás” lett bejegyezve, és a hatósági mérések szerint a tetraklórbenzolok koncentrációja a talajvízben a normál határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké közel 1200-szorosa, akkor lehet-e az adott területen mezőgazdasági tevékenységet végezni?
  • Nem kerül be a mérgező anyag a növényekbe a talajvíz által?
  • Ki ellenőrzi és hogyan, hogy a növényekből kimutatható-e a vegyi anyag?
  • Ha valaki ilyen növényeket értékesít, nem követ el bűncselekményt?

Frum Zsuzsa, a Nébih sajtófőnöke a következő tájékoztatást adta: „Magyarországon az emberi fogyasztásra szánt, valamint az élelmiszerek alapanyagául szolgáló termékeket az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek ellenőrzik, köztük a Nébih is. E körbe tartoznak természetesen a növények és növényi termékek is. Ellenőrzésük több „irányból” történhet. Egyrészt „normál módon” a kockázatbecslés alapján összeállított monitoring terv részeként, ami a vizsgált paraméterek körét is tartalmazza, továbbá indokolt esetben külön célellenőrzések indulnak. Emellett bejelentésen alapuló vizsgálatokat is rendszeresen végzünk. Ugyanis amennyiben bárki tudomására jut, hogy élelmiszereket vagy növényi terméket ilyen szennyeződés érhetett, az köteles azt haladéktalanul jelezni a hatóságnak, aki így elvégezheti a szükséges vizsgálatokat. Bármelyik esetről is legyen szó a fentiek közül, ha a Nébih problémát tapasztalat, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.”

Hangsúlyozták, hogy az élelmiszer-biztonság kiemelt jelentőségű feladat, nemzeti érdek. „Magyarországon tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot, vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz. Az élelmiszerhamisítókkal szemben a hatóságok a lehető legszigorúbban járnak el. Az idei évtől a Btk. a személyes felelősségre vonást is lehetővé teszi” – tették hozzá.

Később a pontos helyrajzi szám ismeretében visszakérdeztünk, hogy a konkrét helyszínen történt-e vizsgálat az elmúlt öt évben, és ha igen, az milyen eredménnyel zárult. Rákérdeztünk arra is, ha nem történt ellenőrzés, miért nem, és ki vizsgálhatja az adott említett növényeket.

A Nébih-től ezúttal az a válasz érkezett, hogy a Hivatal nem végez elsőfokú talajvédelmi ellenőrzéseket, azokat a területileg illetékes és hatáskörrel rendelkező megyei kormányhivatalok folytatják le.

Ezzel azonban a kör bezárult. A Baranya Megyei Kormányhivatal volt ugyanis az első állami szervezet, amelyet megkerestünk az üggyel kapcsolatban. Tudni szerettük volna, hogy a tartós környezetkárosodással érintett területtel mit lehet tenni és milyen feltételekkel, mire lehet használni és mire nem, azonban cikkünk megjelenéséig a hivatal semmire sem reagált.

Ugyanígy nem érkezett válasz a Budapesti Vegyiművek felszámolójától, az állami tulajdonban lévő felszámolócégtől, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től, és Börcsök Sándor felszámolóbiztostól sem.

Így jelenleg nem áll rendelkezésünkre nyilvános adat arról, hogy végez-e vagy végzett-e bárki vizsgálatokat a Hidas 0107. hrsz. területen termesztett növények klórbenzol tartalmával kapcsolatban, vagyis nem tudni, hogy van-e rákkeltő anyag a növényekben vagy nincsen. Ami elég aggasztó azoknak az adatoknak a tükrében, amiket a Nemzeti Rákregisztertől kaptunk.

Az átlagosnál több rákos betegséget regisztráltak

Bár közvetlenül az egykori gyáregység mellett (azaz a gyár és a földterület között) patak folyik, a pár száz méterre álló házaknál pedig még láttunk régi fúrt kutakat is, a megkérdezett helyiek már csak legyintenek a téma hallattán. „A víz nem erre folyik, és már a vízbázisokat is megújították a környéken” – válaszolta kérdésünkre egyikük.

Mások szerint, bár a faluban sok a rákos megbetegedés, úgysem tudják, ezért meg sem próbálják bizonyítani, hogy ennek a mérgezett talajvíz lehet az oka. Kártérítést sem kaptak soha senkitől, és abban sem igazán hisznek, hogy egyszer történik valami előrelépés az ügyben. Így aztán nem foglalkoznak a dologgal, és élik a mindennapjaikat.

Rákkeltő anyagokkal szennyezett talajvizű területen termelnek élelmiszert Hidason from atlatszo.hu on Vimeo.

Mivel nehéz nem összefüggést látni a rákkeltő vegyi anyagok jelenléte és a rákos megbetegedések gyakorisága mögött, erre vonatkozó adatokat kértünk az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központjától.

Dr. Kenessey István azonban válaszában arról tájékoztatott minket, hogy mivel a 2015-ös népszámlálási adatok alapján Hidas lakossága 2046 fő, Garé lakossága pedig 288 fő, a „kevés esetszám személyiségi jogi aggályokat” vet fel. Emellett „jóval erőteljesebb a véletlenszerűség szerepe; vagyis tudományos igényességű következtetés nem vonható le, ellenben alkalmas lehet a köznyugalom megzavarására”. A fentiek miatt a Rákregiszter nem támogatja az adatkérés teljesítését – írták a válaszlevélben.

Ezért második nekifutásra egy nagyobb esetszámot lefedő terület, az érintett Pécsváradi Járás (és Garé miatt a Siklósi Járás) daganatos statisztikáit kértük. Ezt már kiadták, és az derült ki belőle, hogy összevetve az országos statisztikai adatokkal, a 2011-2015-ös időszakban a Pécsváradi járásban 513 (4,59%) a Siklósi járásban pedig 1497 (4,31%) beteget diagnosztizáltak elsődleges rosszindulatú daganatos betegséggel.

Statisztikailag összevetve ezen időszak országos gyakoriságával (3,97%), a jelzett számok szignifikánsan magasabbnak adódnak a veszélyes hulladék szennyezéssel érintett járásokban.

Dr. Kenessey István azonban hozzátette, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban, ebből a statisztikából hiányoznak a bőr nem pigmentált rosszindulatú daganatai. Másrészt, tekintve, hogy a daganatképződés multifaktoriális (azaz több tényező hatására jöhet létre – a szerk.), a Rákregiszter adataiból lehetetlen megítélni, hogy pontosan mi áll a relatív esetszámnövekedés hátterében. Erre esetleg a daganatok típus szerinti kategorizációja világíthatna rá, azonban ez jelen esetszám mellett tudományos igényességgel nem lehetséges.

Hangsúlyozta viszont, hogy a 2011 és 2015 közötti időszak adatgyűjtési szempontból relevánsnak tekinthető, ugyanis az adattisztítás megfelelő mértékű, és hogy az ennél frissebb adatok publikálása a nemzetközi gyakorlat alapján nem ajánlott.

Kijelenthető tehát, hogy a hidasi szennyezett területet magába foglaló térségben szignifikánsan magasabb a rákos megbetegedések száma, mint az országos átlag. Nem jelenthető ki viszont egyértelműen, hogy van kapcsolat a talajvízben található rákkeltő anyagok és a megbetegedések között. Ugyanakkor kizárni sem lehet ezt a kézenfekvő összefüggést.

Mindezek ellenére a környékbeli kutakat és a környezetkárosítással közvetlenül érintett termőföldeken termesztett növényeket feltehetően senki sem ellenőrzi benzolszármazékokat keresve, legalábbis erre vonatkozó adatokat senki sem bocsátott a rendelkezésünkre.

Ráadásul ez nem egyedi eset, egy másik baranyai faluban még súlyosabb a helyzet. Cikksorozatunk második részében Garéról lesz szó: oda kerültek a Hidasról elszállított mérgező anyagok.

A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén

Évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés.

Katus Eszter

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom