Bezárás
Uniós támogatások

OLAF-jelzések: A magyar hatóságok a Budapest Szíve Programban sem vontak felelősségre senkit

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve  Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak. 

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire
megy el az adód 99 százaléka!

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

A Népszava tavaly őszi értesülése szerint 142 millió forintba került a magyar adófizetőknek az, hogy az ország megússza az uniós pénzbüntetést a Budapest Szíve Programmal kapcsolatos visszaélések miatt. A főváros V. kerületében, a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák megújítására szolgáló, és a belváros forgalomcsökkentését célzó beruházás 15 milliárd forintos költségéből 9,9 milliárd volt az uniós támogatás.

A városfejlesztés megvalósítására kiírt közbeszerzést a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló Budapest Szíve Konzorcium nyerte. Versenytárs nem volt, ezért az ajánlatkérők belementek a becsült költségeknél 10-15 százalékkal magasabb ajánlati árba is.

A program 2007-ben indult: két projektet, a Március 15. tér és környékének megújítását, valamint a Károly körút felújítását a fővárosi önkormányzat indította el. Az előbbi összköltsége 2,24 milliárd forint volt – benne 1,6 milliárdos EU-s pénzzel. Az utóbbi 3,14 milliárd forintból valósult meg, az összegből 2,7 milliárd forintot adott az unió. A beruházások 2011-ben a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) kerültek.

A Budapest Szíve Program harmadik projektje a Belváros Új Főutcája volt. Ennek első ütemeként a Kálvin tér és a Szabadság tér között, a Petőfi Sándor utcát és a Károlyi  Mihály utcát építették át. Erre 5,5 milliárd forintot költöttek, és az összegből 2 milliárd forint volt az uniós támogatás. A városfejlesztés következő ütemében a Ferenciek tere újult meg 4,3 milliárd forintért, amiből 3,6 milliárdot tett ki az EU-s pénz.

A projekt idején a fideszes Rogán Antal volt az V. kerület polgármestere, aki 2006–2014 között vezette a belvárosi önkormányzatot. A Budapest Szíve Program elindulásakor a főpolgármester az SZDSZ-es Demszky Gábor volt, aki 1990–2010 között irányította Budapestet. Demszky utóda 2010-ben a fideszes kötődésű Tarlós István lett.

Az EU irányított közbeszerzésre gyanakodott az egyetlen ajánlattevő miatt

Az Index írt arról 2012-ben, hogy az EU elég korán, már a második ütem elindulása előtt felfigyelt a projektre, és jelezte az aggályait. Az Európai Bizottság ugyanis irányítottnak találta a Budapest Szíve Program 2009-es közbeszerzési eljárását. A bizottság azt kifogásolta, hogy a tenderen kiválasztási kritérium volt a műemléki környezetben végzett milliárdos értékű referencia, amelyet aránytalan előírásnak tartott azzal együtt, hogy nem is kapcsolódik a tender tárgyához.

„A munkák nem kifejezetten történelmi épületek felújítására, hanem járda és közút burkolati felújítására irányultak. Bár az érintett utcák Budapest történelmi belvárosában találhatók, a kiírt kivitelezési tevékenységek nem voltak szignifikáns mértékben eltérőek a nem történelmi helyszíneken végzett munkáktól” – idézte a lap az Európai Bizottság jelentéstervezetét.

Mindezek miatt kilátásba helyezték azt, hogy összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot szabnak ki a fővárosra és az V. kerületi önkormányzatra. Az összeg egyik fele a fővárosi, a másik fele az V. kerületi önkormányzat költségvetését terhelte volna.

Az Index egy, az uniós ellenőrök munkáját ismerő forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy miként terelődött a figyelem Budapest városfejlesztési programjaira. A leírtak alapján külön figyelemmel kísérik azokat a közbeszerzéseket, ahol csak egy pályázó indult. Így kerültek a figyelem központjába a Belváros Új Főutcája, a Budapest Szíve Program és a Margit híd pályázatai. A beruházások a kelleténél drágábbnak tűntek, ezért az uniós ellenőrök alaposabb vizsgálódásba kezdtek.

A fővárosi önkormányzat Demszky Gáborra mutogatott

Az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF 2014 végén lezárta a nyomozást, és 2015 januárjában attól volt hangos a magyar sajtó, hogy a szervezet a magyar ügyészséghez fordult a Budapest Szíve Programnál talált szabálytalanságok miatt.

Az OLAF továbbá pénzügyi javaslatot tett az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága felé. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban a blogján írta meg, hogy a csalás elleni hivatal főigazgatója, Giovanni Kessler azt közölte vele levélben, hogy az OLAF az uniós támogatás visszafizettetését javasolta a projektet finanszírozó regionális politikai főigazgatóságnak.

Belváros-Lipótváros önkormányzata azzal védekezett, hogy az EU által jóváhagyott tartalomhoz képest a kivitelező az első ütemben 300, a második ütemben 600 millió forinttal kevesebbért teljesített. A megmaradt 900 millió forintot pedig jól használták fel: az Olimpia Park felújítására fordították.

Aztán – ahogy az Origo megírta – az V. kerületi önkormányzat közleményében elismerte, hogy az OLAF vizsgálódott a projekt ügyében, és kértek tőlük dokumentumokat. Ezzel együtt hangsúlyozták, hogy az EU által nyújtott támogatásokat is a közölt célra használták fel. A fővárosi önkormányzat részéről pedig arra hivatkoztak, hogy a Budapest Szíve Program második ütemének a közbeszerzési eljárása 2009-ben volt, amikor még Demszky Gábor volt a főváros polgármestere.

Két évig nyomozott a BRFK, de nem hallgattak ki senkit

Az OLAF ajánlása alapján a Fővárosi Főügyészség 2015 márciusában elrendelte a nyomozást, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt – írta a Népszava. A nyomozás lefolytatásával a főügyészség a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.

Hogy kiket hallgattak meg az eljárás során, nem tudni, de izgulnia senkinek nem kellett, mert két év múlva, 2017 májusában megszüntették a vizsgálódást, részben mert bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, részben elévülés miatt. Ez Polt Péter legfőbb ügyésznek Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője írásbeli kérdésére adott válaszából derült ki.

A nyomozás megszüntetésével kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség szóvivője, Fazekas Géza az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy az OLAF ajánlása szerint a Belváros-Lipótváros Önkormányzata által megvalósított, európai közösségi forrásokat is felhasználó, ,,Budapest Szíve” projekthez kapcsolódó tervezési szerződésekkel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merült fel.

Mégpedig azért, mert az engedélyes és tendertervek elkészítésére egy három cégből álló konzorciummal 2007 novemberében aláírt szerződést 2008 májusában – látszólag indokolatlanul – úgy módosították, hogy az önkormányzat a tervdokumentáción fennálló szerzői jogokról ellenérték nélkül lemondott a konzorcium javára – áll Fazekas Géza tájékoztatásában.

„Ezt követően az önkormányzat 2008. júliusában – közbeszerzési eljárás mellőzésével – szerződést kötött a konzorciummal a projekt teljes körű kiviteli tervdokumentáció elkészítésére 102 millió forint ellenérték fejében” – írta a szóvivő, hozzátéve, hogy a rendőrségi nyomozás során gyanúsítotti kihallgatás nem történt.

A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya a nyomozást 2017. május 23-án megszüntette.

Fazekas Géza tájékoztatása szerint ennek indoka az volt, hogy szakértői vélemény szerint a szerződés önkormányzat számára hátrányos módosítása körülbelül 20-30 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott, amivel kapcsolatban a személyi felelősség a büntethetőség elévülése miatt nem vizsgálható. Az elévülés pedig – jegyezte meg a szóvivő – az OLAF ajánlásának megtétele előtt egy évvel bekövetkezett.

Ez a válasz nagyjából megegyezik azzal, amelyet 2017 júniusában Polt Péter adott az Országgyűlésben Szabó Tímea érdeklődésére.

Az ügy azonban ezzel még nem ért véget. 2017 szeptemberében ugyanis hazánkban járt az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának küldöttsége, és mint a Hír TV beszámolt róla, a felcsúti kisvasút és a négyes metró mellett a Budapest Szíve Programot is ellenőrizték, s szabálytalanságokat találtak. Az utóbbi projekt esetében többek között azt, hogy a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes konzorcium tudott megfelelni.

A Budapest Szíve Programmal kapcsolatos vitás helyzet sajtóértesülések szerint végül úgy rendeződött, hogy a magyar kormány 142 millió forint (440 ezer euró) pénzbüntetést fizetett. Az Átlátszó megkérdezte a Miniszterelnökségtől, hogy valóban ekkora összeget fizetettek-e ki, illetve, hogy miért mentek bele a pénzügyi ellentételezésbe, de válasz nem érkezett a megkeresésünkre. Ha mégis reagálnak, közzétesszük a választ.

Egy másik ügyben elmarasztalta a bíróság az egyik érintett cégvezetőt

Az Átlátszó 2012-ben írta meg, hogy a Bau Holding 2000 Zrt. nagyon jól feküdt az V. kerületi önkormányzatnál, mivel 2006 óta több mint 700 millió forint értékben kapott megrendeléseket Belváros-Lipótvárostól. A cégnek pár év múlva leáldozott a csillaga, ugyanis 2011-ben felszámolás alá került, és 2014-es megszűnéséig szerepelt az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók listáján.

A Bau Holding vezérigazgatója és tulajdonosa a cég alapításától 2010. július elejéig Borzován János volt. A férfi egyik ingatlanügyletével, az Auróra utcai józsefvárosi rendelő felújításával kapcsolatos visszásságokat a Direkt36 tárta fel. Az Átlátszó pedig azzal tudta folytatni a sztorit, hogy az ügy szálai a kalandos életű néhai Welsz Tamásig érnek.

Borzován János akkor került a nyilvánosság kereszttüzébe, amikor befolyással való üzérkedésért és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettéért a vádlottak padjára került. A vád szerint Borzován, aki az ügy elsőrendű vádlottja volt, 2012-2013 között pénzt kért, hogy egy hatósági ügyet kijárjon a kerületi önkormányzatnál.

Ebben Rónaszéki László, a kerület volt jegyzője volt a segítségére – állította a vádhatóság. Az eljárásban a harmadik terhelt az a vállalkozó volt, aki pénzt adott Borzován Jánosnak, hogy engedélyt kapjon a helyi hatóságtól a Zizi Bár éjszakai nyitva tartására. A vádiratban megemlítettek egy beszélgetést is, amelynek során Borzován azt mondta, hogy „500 ezer forint lesz a fagyi”.

A történtekért Borzován Jánost befolyással való üzérkedés és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt elsőfokon két év szabadságvesztésre ítélték, amit a bíróság három évre felfüggesztett. Emellett ötmillió forint pénzbüntetést kell fizetnie.

Ezen  a büntetésen súlyosbított 2018-ban a másodfokú bírósági döntés, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla megküldött az Átlátszónak. Igaz, az irat anonimizált, de a szereplők ismerete miatt egyértelmű, hogy kire mi vonatkozik.

Borzován János esetében négy évre emelték a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidejét, továbbá a vele szemben kiszabott pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét a bíróság szabadságvesztésre változtatta át.

A másodrendű vádlottat jogerősen hivatali visszaélés bűntette miatt 1 év 6 hónap, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Ennek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztették.

A Budapest Szíve Programot kivitelező konzorcium másik tagjával, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-vel kapcsolatban a Napi.hu adta hírül 2016-ban, hogy veszteségessé vált a tevékenysége, illetve, hogy tartozásai 2015-ben ötmilliárd forint körüli összegre rúgtak. Emiatt elindítottak egy reorganizációs programot, és a Reneszánsz Kőfaragót a korábbinál kisebb forgalmú, bányászati, kőfeldogozó céggé szervezték át. Az Opten adatai szerint a vállalkozás 2017-ben nettó 1,6 milliárd forintos árbevételt ért el, adózás előtti eredménye pedig 82,1 millió forint volt.

Csikász Brigitta

Címlapkép: a Belváros Új Főutcája egyik projekttáblája (forrás: V. kerület / belvarosujfoutcaja.hu). A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom