Bezárás
Uniós támogatások

OLAF-jelzések: hatszorosan túlszámlázták a szegedi vadaspark játszóterét és látogató-tájékoztató rendszerét

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzéseivel kapcsolatos cikksorozatunkban volt már szó játszótér-fejlesztési mutyiról, ilyenből ugyanis több is szerepel a brüsszeli csalás elleni hivatal által a magyar ügyészség felé jelzett problémás ügyek között. Ezúttal a szegedi vadaspark területén létrehozott tematikus játszótér és látogató-tájékoztató rendszer körüli anomáliákról lesz szó, amelynek megvalósítására 185 millió forint uniós támogatást hívtak le botrányos módon. Az ügyben érintetteket még első fokon sem vonta felelősségre a bíróság.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatja, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye.

A bíróság még nem hozott ítéletet, az eljáró bíró eddig tíz tárgyalást tartott és további bizonyítási cselekmények folynak – ezt tartalmazza a Szegedi Törvényszéknek az Átlátszó megkeresésére adott válasza a helyi vadaspark játszóterének és interaktív látogató-tájékoztató rendszerének kiépítésével kapcsolatos költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárás jelenlegi állásáról.

Ez az ügy is szerepel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) magyar ajánlásai között. Azt a szervezet 2015. december 4-én tette meg a magyar ügyészség felé, mivel a saját vizsgálata alapján bűncselekmény gyanúját észlelte, pontosan azt, hogy a beruházás során hatszoros túlszámlázás történt. Az OLAF lépésekor egyébként a nyomozás már folyamatban volt.

Az uniós támogatás megcsapolása olyan szembeötlő volt, hogy bekerült a hazai korrupció 2010 és 2018 közötti történetét bemutató  Fekete Könyvbe, amelyet a Civitas Intézet megbízásából a Transparency International Magyarország készített el. Az ügyben a feljelentést Ménesi Imre (MSZP) szegedi önkormányzati képviselő tette meg 2014 nyarán, és az ő jelzése alapján kezdett el vizsgálódni a csalás elleni hivatal.

A történteket a korábban megjelent cikkekből, többek között az Átlátszó írásaiból és az ügyészségnek az üggyel kapcsolatban kiadott közleményéből elevenítettük fel.

A Fidesz akkori városi elnöke, Gyimesi László azzal kereste meg az önkormányzati tulajdonú Szegedi Vadaspark igazgatóját, Veprik Róbertet, hogy egy cég a területen európai uniós támogatással tematikus játszóteret alakítana ki és üzemeltetne, valamint létrehozna egy interaktív látogató-tájékoztató rendszert is.

Miután az igazgató megkapta a felhatalmazást Szeged önkormányzatától egy 500 négyzetméteres terület bérbeadására, a szegedi Titan Project’s House Kft. benyújtotta a pályázatot a szegedi vadaspark fejlesztésére a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. A beruházásra megítélt 185 millió forintos támogatásról 2013. január 18-án írták alá a szerződést. A fejlesztés teljes összege papíron 265 millió forint volt.

A játszóteret és a virtuális sétát segítő, „Flamingo” elnevezésű interaktív tájékoztató rendszert 2013 nyarán adta át a Fidesz akkori szegedi elnöke, Gyimesi László, és – mint a sajtóban megjelent – maga a párt is azzal büszkélkedett, hogy a táblagépes túravezetést alkalmazó beruházás Európában egyedülálló. Néhány hónappal később, novemberben került sor a projektzáró helyszíni szemlére, amelyen mindent rendben találtak.

Pedig már rögtön a pályázat beadásakor merülhettek volna fel kérdések, ugyanis a 185 milliót úgy kaphatta meg a kivitelező, a Titan Project’s House, hogy 2012-ben csupán 1,7 millió forintos árbevétele volt, és az előző három évi teljes árbevétele is mindössze 7,3 millió forint tett ki. Több cikk feszegette  is, hogy ilyen korábbi eredmények mellett a vállalkozás vajon hogyan tudta letenni a projekthez szükséges 80 millió forintos önerőt.

Az átadás után nem sokkal Ménesi Imre, helyi MSZP-s képviselő kiszúrta a vadaspark új látványosságát egy játszótéri eszközöket árusító vállalkozás referenciái között. A listaárak alapján Ménesi arra jutott, hogy a vadasparki játszótér játékainak valós értéke nagyjából 20 millió forint körül van. Hasonló összegre becsülte a politikus az interaktív sétarendszer árát is. Mivel a két tétel együtt sem közelítette meg az EU-tól kapott 185 millió forintos támogatást, az önkormányzati képviselő az ügyészséghez és az OLAF-hoz fordult.

A Titan tulajdonos-ügyvezetője, Vahl Rezső azt hangoztatta, hogy minden fillérrel elszámoltak, amikor a projektet 2013 végén lezárták, és semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg az EU ellenőrző hatósága. Vahl akkori nyilatkozata szerint „az MSZP képviselője elfelejtette megemlíteni a projekt részét képező egyedi, világszínvonalú szoftver kifejlesztésének százmilliós költségét, valamint a napelemes, egyedi fejlesztésű érintőképernyős látogatótájékoztató konzolokat is”.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága 2014 szeptemberében kezdte el a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt. Ekkor már nem működött az interaktív tájékoztató rendszer szoftvere. A Délmagyar számolt be arról, hogy a szofvert a Titan Project’s House részéről senki sem frissítette, és nem gondoskodtak a berendezések karbantartásáról sem.

Mivel a vállalkozás nem fizette a játszótér területének bérleti díját, és milliós tartozás halmozott fel, a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft. felmondta a szerződést, és kezdeményezte a Titan Project’s House Kft. felszámolását is.

A kft. illetékesei azonban előbb léptek: a cégnek 2015 márciusában új többségi tulajdonosa lett, mégpedig az ukrajnai Baloh Ihor, és a vállalkozás székhelye átkerült egy cégtemetőbe. Miután 2015 áprilisában egy vizsgálat megállapította, hogy a beruházás során szabálytalanságok történtek, a Nemzetgazdasági Minisztérium a teljes támogatás és kamatainak a visszafizettetéséről döntött. Ekkor a Titan Project’s House tartozása már 197 millió forint volt.

Meglepetést keltett a történtek idején, hogy egy másik, telephelybővítésről szóló pályázat révén a Titan Project’s House 50 millió forintot nyert, szintén uniós forrásból. A pénzt viszont már nem kapta meg a felszívódott vállalkozás. A cég ismételt tendernyertessége azért fordulhatott elő, mert – mint állt a magyarázatokban –a szabálytalansági eljárást nem céggel, hanem projekttel szemben lehet megindítani.

A Titan Project’s House felszámolója végül 12 millió forintos kikáltási áron verte dobra a játszótér berendezéseit 2016-ban. A Flamingo hardverjeit – az Átlátszó Országszerte tudósítása szerint – egy év múlva, 1,6 millió forintért sikerült eladni.

Liechtensteinben mosták fehérre a szegedi trafikkirály cégével lenyúlt uniós pénzt

Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A szegedi Fideszhez ezer szállal kötődő cég offshorozott el 185 millió forint uniós támogatást. A vadaspark játszótér-építését az OLAF is vizsgálta, pár év aktatologatás után pedig vádat emelt az ügyészség is. A pénz nem került elő.

A Csongrád Megyei Főügyészség 2017. november 16-án emelt vádat a Titan Project’s House Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével, valamint a szegedi cég által a generálkivitelezéssel megbízott szlovák cég szegedi vezetőjével és üzlettársukkal szemben. Az utóbbi Liechtensteinben élt, de később elfogták és ő is a vádlottak padjára került.

Az ügyészség azt állapította meg, hogy a Titan Project’s House vezetője a beruházással kapcsolatos generál kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött egy szlovákiai társasággal. Ez a cég pedig valótlan tartalmú kontraktust írt alá egy brit-virgin szigeteki off-shore vállalkozással az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverének kifejlesztésére: a szlovák cég a Titan Project’s House-nak 230 millió forintról állított ki számlákat, amelyekkel szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a 185 millió forintnak csak a 15 százaléka volt.

A Titan Project’s House vezetője a valótlan tartalmú dokumentumokkal és számlákkal jogosulatlanul hívta le 2013-ban, több részletben a 185 milliós támogatást és ezen összegnek megfelelő vagyoni hátrányt okozott az Európai Unió és hazánk költségvetésének.

A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének elleplezésére fiktív megállapodásokat kötöttek egy liechtensteini céggel az interaktív szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak pedig nem is volt felhatalmazása a társaság képviseletérre.

A szerződésekre azért volt szükség – áll a vádiratban –, hogy a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel. Ezért a pénzmosás is felkerült a vádpontok közé. A liechtensteini képviselőjeként eljáró harmadrendű vádlottat ezért vonhatják felelősségre.

Mint azt a 444 is megírta, Szabó Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő jóvoltából az országgyűlésben is többször is előkerült a Szegedi Vadaspark ügye. Lázár János 2014 júniusában azzal ütötte el a felelősök keresésére vonatkozó érdeklődést, hogy a kifizetéseket a közreműködő szervezet több alkalommal ellenőrizte. A Nemzetgazdasági Minisztérium a képviselő írásban benyújtott parlamenti kérdésére azt válaszolta, hogy csak a csalás gyanújának bejelentése után megindult eljárás hozta felszínre a szabálytalanságokat.

A Titan Project’s House tulajdonosa és ügyvezetője Vahl Rezső volt, aki a Szóda című jobbos kampánykiadványt jelentette meg Szegeden. A férfi – a Délmagyar cikke szerint – a trafikmutyinak is kedvezményezettje volt, ő volt ugyanis az ügyvezetője annak a Traficum Bt.-nek, amely Szegeden több dohánybolt üzemeltetési jogát is elnyerte.

A Flamingó-ügy csak 2018-ban került a bíróság elé. A tárgyalási tudósítások révén került nyilvánosságra, hogy a szoftver fejlesztésére végül 154 millió, míg a játszótér építésére 83 millió forintot számoltak el, pedig a mobil applikáció fejlesztése a bíróság által kirendelt informatikai szakértő szerint nem kerülhetett többe 14 millió forintnál.

Az ügy koronatanúja – a Szeged.hu beszámolója szerint – egy informatikus lett, akit egyébként csalás miatt köröztek. Neki – állítása szerint – az akkor Liechtensteinben élő Dávid Zoltán adott megbízást szoftverfejlesztésre, ráadásul a beruházás átadása után – a szoftvert vissza is kellett dátumozni, mintha 2013-ban készült volna.

Csikász Brigitta

Címlapfotó forrása: Szeged TV

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom