Bezárás
Nemzeti Együttműködés Rendszere

Horváth András közzétette a Microsoft-ügyben vevőként érintett állami szervezetek listáját

“Microsoft-ügy, mindenki benne van!”– a legújabb korrupciós botrány részleteit magyarázó Facebook-bejegyzést tett közzé az öt éve zöld dossziéjával a cégláncolatos áfabotrányt kirobbantó Horváth András, egykori NAV-elemző, aki azóta Magyarország legismertebb közérdekű bejelentőjének számít. Horváth jelenleg az uniós forrásból megvalósuló, korrupciógyanús projektek után nyomozó Hadházy Ákos független képviselő munkáját segíti.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 közt.

Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderül, hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni.

A különbözetet „korrupciós célokra” használták.

Ehhez képest a magyar ügyészség 2018-ban “bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasította az ügyben érkezett feljelentést – ezt Polt Péter legfőbb ügyész válaszolta Mesterházy Attila szocialista parlamenti képviselő kérdésére a T. Házban.

Horváth András vasárnap közzétett bejegyzésében elsőként a szoftverlicensz-beszerzésekben vevőként részt vett állami szervezeteket sorolja, hangsúlyozva hogy nem mind “sáros”, mert büntetőeljárásban kellene tisztázni azt, hogy ezek közül melyek vettek részt korrupt ügyletekben:

  • Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ): 4.213.580.267 Ft (2013-2016)
  • Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ): 3.896.990.865 Ft (2012-2017)
  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): 2.603.010.564 Ft (2014)
  • Országos Rendőr-főkapitányság: 1.160.200.000 Ft (2014)
  • Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA): 2.009.586.015 Ft (2013 és 2017)
  • Magyar Államvasutak Zrt.: 778.926.428 Ft (2013-2015 és 2017)
  • Fővárosi Vízművek Zrt.: 360.437.116 Ft (2012-2013)
  • Nemzeti Útdíjfizetési Szolg. Zrt.: 326.400.000 Ft (2017)
  • Állami Egészségügyi Ellátó Központ: 317.963.929 Ft (2015)

“A történet jól láthatóan 2012-ben kezdődött egy 8,5 mrd forintos keretközbeszerzéssel, majd folytatódott 2013-ban egy 25 mrd forintos keret-közbeszerzéssel (ez az utóbbi évek alatt futott ki)” – írja Horváth, aki szerint a fenti állami intézmények a következő, jól körülhatárolható céges körtől, ill. konzorciumoktól (viszonteladóktól) vásárolták meg a Microsoft licenceket:

  • Euro One Zrt. 7.496.133.268 Ft
  • HUMANsoft Kft. 1.849.855.120 Ft
  • RacioNet Zrt. 2.603.010.564 Ft
  • LicensePort Zrt. 1.653.258.892 Ft
  • T-Systems Magyarország Zrt. 2.009.586.015 Ft

Horváth András emlékeztet: “A Microsoft Kft. a fenti disztribútorok közül néggyel biztosan megszakította a kapcsolatot, a 2015-ben kezdődött belső vizsgálat, ill. az amerikai igazságügyi szervek vizsgálatai alapján. Ezek nyilvánosságra hozatala után derült ki, hogy konkrét központi szervek (NAV, ORFK, NISZ Zrt.) szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban merült fel vesztegetés gyanúja, mert az értékesítési folyamatban a Microsoft Magyarország Kft. által adott kedvezményeket lenyelték, s azt a gyanú szerint többek között kormányzati tisztviselők megvesztegetésére fordították.”

Hadházy: a magyar rendőrség és egy belügyi cég érintett az amerikai Microsoft-csalásban

Az ORFK, illetve a BM cége, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. vásároltak szoftvereket a Microsofttól az USA hatóságai szerint csalással. Ezt derítette ki némi kutakodással Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki extra Korrupcióinfót szentelt a részleteknek.

A volt NAV-elemző azt állítja, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség legutóbbi közleménye csúsztat, mert “nem kizárólag költségvetési csalás gyanúja merül fel az eddig napvilágra került tények alapján, hanem korrupciós bűncselekményeké is, úgymint vesztegetés, hivatali visszaélés, s esetleg hűtlen kezelés. Az ügyészség persze azt szeretné, ha a bűncselekmények elkövetésének gyanúja megállna a NAV, ORFK, stb. kapuja előtt, ezért beszél csak a csalás gyanújáról.”

Horváth András szerint a történet lényege az, hogy 2012-ben “valakik”, vagy a “valakik” tanácsadói (feltehetően ugyanazok, akik szeptemberben, sebtiben törvényjavaslatot akarnak benyújtani előre menekülés céljával) kitalálták, hogyan lehetne könnyen pénzhez jutni a szoftverbeszerzések “központosításával”.

Annak ellenére tehát, hogy pontosan tudták, hogy ha ilyen méretű vásárlásoknál a központi kormányzat közvetlenül tárgyal a gyártóval, jelentős árkedvezményt lehet elérni, mégsem közvetlenül tárgyaltak és szerződtek a Microsofttal, hanem viszonteladókat iktattak az amerikai cégóriás és az állami, önkormányzati intézmények közé.

Így a közvetítési díjjal mindenképpen megemelkedtek a beszerzések költségei, de ennél is súlyosabb volt az, hogy 30-40% körüli (mennyiségi) árkedvezménytől is elesett a magyar és az uniós költségvetés.

Ehhez képest kommunikáció mégiscsak volt a Microsoft alkalmazottai és a kormány, illetve a vevők között, de a cél nem a kedvezmények elérése volt, hanem – nyilvánvalóan nem önzetlenül – információkat szivárogtattak ki egymásnak: a kormányzati oldalról segítettek a közbeszerzési folyamatok a Microsoft érdekei szerinti meggyorsításában – állítja Horváth.

A felelősöket elsősorban az állami vagy önkormányzati intézmények (társaságok) irányítóinál vagy felügyeleti szerveinél lehet keresni, különös tekintettel az azóta már megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra, amely szervezetre az amerikai hatóságok is utaltak.

“A fenti felsorolások és a feltüntetett összegek nem azt jelentik, hogy mindegyik ügylet élből korrupciógyanús lenne, hiszen az amerikai jelentésben csak néhány – nagyon szomorú – példát mutattak be. A valós történéseket majd a büntetőeljárás keretein belül kell tisztázni, kiterjesztve a vizsgálatokat azokra az ügyletekre is, amelyeket az eddig ismerteken túl az adott időszakban, az adott gazdasági szereplőkkel bonyolítottak le állami vagy önkormányzati intézmények” – vélekedik Horváth.

“Jogállamokban, bizonyos fokú bűnüldözési autonómiával rendelkező országokban legalábbis így történne” – vonja le a következtetést a szakértő.

Horváth Andrásnak szemmel láthatóan nem szegte kedvét hogy az áfabotrány után meghurcolták: két évvel ezelőtti interjújában határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy megérte-e nyilvánosság elé tárni azt a történetet:

Kell ehhez egy belső igazságérzet – Horváth András nem bánta meg, hogy beleállt az áfabotrányba

December 9-e az ENSZ Korrupcióellenes Világnapja, és ennek alkalmából az OCCRP és a Transparency International a korrupció áldozatai előtt egy összeállítással tiszteleg. Fejet hajtunk azok előtt is, akik személyes biztonságukat, állásukat és jó hírnevüket kockára téve harcolnak a korrupció ellen.

Horn Gabriella

Címlapfotó: Kőműves Anita / Átlátszó

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom