Bezárás
Nemzetközi Együttműködés Rendszere

Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak

Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.

állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Az Európa Tanács 2018 júliusában kizárta 13 jelenlegi és volt tagját, akikkel szemben „erős korrupciós gyanú” merült fel az azeri kenőpénzek ügyében indult belső vizsálat során. A belső vizsgálat azt követően indult, hogy 2017. szeptemberében napvilágra került, hogy Azerbajdzsán kormánya európai politikusokat vesztegetett meg egy feketekasszán keresztül, és hogy ebből az összegből az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) tagjai is részesülhettek.

A bakui feketekasszából egyébként Magyarországra is dollármilliók érkeztek, éppen akkor, amikor a kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.

Az Európa Tanács által lefolytatott belső vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a PACE több volt és jelenlegi tagja is nyakig benne volt az azeri vesztegetési ügyben. Tényként közlik, hogy az érintettek megsértették a szervezet etikai szabályait – az ET-t 1949-ben éppen azért alapították, hogy a demokrácia és a jogállamiság felett őrködjön a 47 tagállamban. Az azeri rezsim emberijog-sértéseit azonban rendre elhallgatták vagy megszépítették, pedig rendszeresen kétségek merülnek fel a választások tisztaságával vagy a politikai foglyokkal való bánásmóddal kapcsolatban.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűléséből az azeri kenőpénz-botrány nyomán kizárt tagok egyike Stef Goris belga politikus, aki parlamenti képviselőként 1999-2007 között a PACE rendes tagja, 2007 után pedig tiszteletbeli tagja volt.

A botrányt követő belső vizsgálatot lezáró jelentés (PDF) megfogalmazása szerint Stef Goris az azeri lobbigépezet „kulcsembere” volt a testületben: tiszteletbeli tagként mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, aktívan lobbizott az Alijev-kormány érdekében, sőt nem-kormányzati szervezetet is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, amely azeri választások megfigyelésében is részt vett.

Belga cégadatok szerint Stef Goris az „Európai Választási Megfigyelő Akadémia” mellett több más belgiumi bejegyzésű cégben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű vállalkozásnak, amelyet az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak.

A Fidesz is pénzelte a belga politikus magáncégét

Úgy tudjuk, hogy az S.C. Services BVBA megrendelői között magyar politikai szereplők is akadtak: az Átlátszó értesülése szerint 2013 és 2015 között az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, az akkor Balog Zoltán által vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA) pedig 151 ezer eurót utalt Stef Goris belga cégének.

A belga céggel kötött szerződéseket a minisztériumtól és a pártalapítványtól is közadatigénylésben kértük.

Az SZPMA tájékoztatása szerint valóban kötöttek két szerződést a szóban forgó belga céggel, amelyeket közérdekű adatigénylésünkre válaszul meg is küldtek szerkesztőségünknek. A 2013. június 17-én kelt, Stef Goris (ügyvezető, S.C. Services) és Balog Zoltán (a kuratórium elnöke, SZPMA) által szignált első szerződésben (PDF) a Fidesz pártalapítványa jogi kutatómunkát rendel „a magyar alkotmányjogi szabályok összehasonlítása az EU szerződések jogi szabályozásával, más országok alkotmányjogi szabályozásával, és az Európa Tanács gyakorlatával” témában.

Az elkészült tanulmányt a szerződés értelmében 2013. szeptember 15-ig kellett megküldeni a megrendelő erre kijelölt képviselőjének, aki Gulyás Gergely, az SZPMA akkori igazgatója, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt.

A második szerződés (PDF) 2015. július 15-én kelt, az SZPMA ismét jogi kutatómunkát rendelt Goris cégétől „a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusa és bizonyos uniós jogszabályok magyarországi implementációja” témában. A tanulmánynak 2015. október 30-ig kellett elkészülnie, a szerződés aláírói ismét Stef Goris és Balog Zoltán, témafelelőse pedig Gulyás Gergely volt.

A szerződések alapján 2013-ban 90750 eurót (mintegy 27,2 millió forintot), 2015-ben pedig 60500 eurót (mintegy 19,2 millió forintot) utalt az SZPMA a belga politikus azóta felszámolt cégének.

Ezeken felül az SZPMA 2017. áprilisában egy további támogatási szerződést (PDF) is kötött egy szintén Stef Goris-hoz köthető, általa alapított belga nem-kormányzati szervezettel, az European Heritage NGO-val 25 ezer euró (mintegy 7,7 millió forint) értékben. Erről azonban úgy tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy „a támogatott szervezet által nem került felhasználásra, melyre tekintettel a támogatás teljes összege a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány részére 2018. november 5. napján visszafizetésre került”. Emlékeztetőül: az azeri kenőpénz-botrány 2017. szeptemberében tört ki.

Másolt tanulmányokat vett a Fidesz pártalapítványa

Ismételt közérdekű adatigénylésünkre válaszul az SZPMA a belga cég által készített angol nyelvű jogi tanulmányokat is kiadta. Az első tanulmány (PDF) 103 oldalas, címe „Az új magyar alkotmány és jogi környezete – reflexiók és megjegyzések a nemzetközi kritikára”.

A második tanulmány (PDF) 25 oldalas, címe „Jogi elemzés a magyar médiatörvény nemzetközi kontextusáról, és az európai jog bizonyos elemeinek magyar implementációja”.

Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint mindkét anyag túlnyomó részben szó szerinti idézet a magyar jogi szabályozásból, illetve különböző európai intézmények a magyar szabályozással kapcsolatos kritikáiból. A fennmaradó, nem idézőjelek közti szöveg tényszerűleg ugyan helytállóan, de a viták pontos tartalmának megértéséhez szükséges részleteket mellőzve veszi számba a magyar jogrendszert ért kritikákat, illetve az azokra adott kormányzati válaszokat.

Az eseménytörténet leírásához csak néhány bekezdésnyi terjedelemben kapcsolódik önálló szerzői álláspont annak többszöri rögzítésén túl, hogy a kritikák részben félreértésen alapulnak, részben pedig már kezelték őket. Érdemi kutatás nincs a tanulmányokban, a tartalmukra pedig nem volt a Fidesznek szüksége, hiszen a saját álláspontjukat ismertetik benne.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza szerint a médiatörvény ügyében felvonultatott szerzői kommentárok sem tartalmaznak semmilyen olyan érvet, amit a magyar kormány ne használt volna rengetegszer ebben az időben, úgyhogy ezek a tanulmányok aligha tekinthetők a külföldi cég saját szellemi termékének.

„Érthetetlen, hogy miért volt a Fidesz pártalapítányának szüksége ezekre a tanulmányokra, hasonló jellegű összefoglaló anyagoknak ugyanis a magyar kormány közelében ebben az ügyben senki nem lehett híján, hiszen a viták során ezeket a magyar kormányzati apparátus is gyártotta” – mondta Sepsi Tibor, az Átlátszó jogásza.

A második, az új médiatörvényt elemző tanulmány ráadásul duplán is másolat, hiszen az elsőből készült copy-paste módszerrel, minimális formázással és szerkesztéssel, dupla sorközzel, ám tartalmi kiegészítések nélkül.

Tehát az SZPMA még egyszer megvette oldalanként közel egymillió forintért ugyanazt a szöveget, amit két évvel azelőtt egyszer már kifizetett a belga politikusnak.

A Miniszterelnökség szerint mindez nem nyilvános

Az Átlátszó úgy tudja, hogy az S.C. Services további 255000 eurót (mintegy 82 millió forintot) bevételezett a Miniszterelnökségtől ugyanebben az időszakban. A Miniszterelnökség azonban elutasította (PDF) az erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünket arra való hivatkozással, hogy „nyilvánosan megismerhető adat” nem áll a rendelkezésükre az ügyben. Az általunk megkérdezett jogi szakértők szerint ez jelentheti azt is, hogy az S.C. Services és a Miniszterelnökség között létrejött szerződéseket államtitoknak minősítették.

Az adatigénylés elutasítása ellen panaszt nyújtottunk be (PDF) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.

Gulyás Gergelyt és a Miniszterelnökséget többször is kerestük telefonon és emailben az ügyben, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A Miniszterelnökség sajtóosztálya arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy erősítsék meg vagy cáfolják hogy a Miniszterelnökség is több százezer eurót utalt az S.C. Services nevű belga cégnek 2013-2015-ben.

Stef Goris telefonos érdeklődésünkre csak annyit közölt, hogy „ezek a szerződések bizalmasak, nem mondhatok róluk semmit”, és letette a telefont.

A Miniszterelnökség és a fideszes pártalapítvány utalásait összesítve 406250 eurót, vagyis nagyjából 130 millió forintot kapott Stef Goris magáncége a magyar adófizetőktől.

Éppen akkor zajlott egy jogállamiság vizsgálat

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács rendszeresen foglalkozik a magyar kormány tevékenységét érintő kritikákkal: legutóbb, március elején közleményben szólították fel Magyarországot, hogy hozza nyilvánosságra az  ET-n belül működő Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) országjelentését, és hajtsa végre annak javaslatait.

2011-ben az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 24 tagja kezdeményezte, hogy induljon monitoring eljárás Magyarország ellen a jogállamiság sérelme miatt, jelentéstevői ezután többször jártak Magyarországon, állami tisztségviselőkkel és civil szervezetekkel találkoztak. A tényfeltárás eredményeképpen 2013-ban monitoring eljárást kezdeményeztek Magyarországgal szemben „a demokratikus fékek és ellensúlyok eróziója miatt”, ezt azonban végül a közgyűlés leszavazta, és monitoring helyett csak az annál enyhébbnek számító „speciális vizsgálatba” kezdtek, amely 2015-ben ért véget különösebb elmarasztalás nélkül.

Bodoky Tamás

Címlapfotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. április 4-én. MTI/Illyés Tibor. Kis kép: Stef Goris belga politikus. A cikk elkészítésében közreműködött az Organized Crime and Corruption Reporting Project.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom