Bezárás
Környezetpusztítás

Erdőirtással kedvez Göd a Samsungnak, helyiek tiltakoznak, a zöldombudsman vizsgálódik

Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Az elmúlt egy hónapban újabb lendületet vett a gödi Samsung-gyár terjeszkedése, mely decemberben megtorpanni látszott. A 80 hektáros iparterületre kiírt pályázat a múlt év végén még eredménytelen lett, senki nem jelentkezett az ajánlati felhívásra. Az okokra Tuzson Bence, az akkumulátorgyár létrehozásán bábáskodó országgyűlési képviselő sem tudott egyértelmű választ adni, amikor egy fogadóóráján erről faggattuk.

Engedély nélküli építkezés, letarolt erdő, gyorsított kisajátítás: nő az elégedetlenség Gödön a Samsung-gyár miatt

Az utóbbi hetekben egyre erősödtek a tiltakozó hangok a gödi Samsung akkumulátorgyára miatt. Az üzem közelségére és zajos működésére – ahogy arról korábban beszámoltunk – már eddig is sokan panaszkodtak Göd-Újtelepen. Az utóbbi hetekben pedig komoly aggodalmat keltett a gyár környékén többször is érezhető maró vegyszerszag, melynek eredetét nem sikerült tisztázni.

Áprilisban azonban a gödi városvezetés újabb pályázati felhívást tett közzé, majd április 29-én a Samsung SDI-t hirdette ki a pályázat győzteseként.

Gödi polgárok  – köztük jelen sorok írója – az eredményt ismertető rendkívüli ülésen megpróbáltak több információhoz jutni az ipari parkról. Mivel ott nem kaptak választ, írásban kérdezték a városvezetést. Többek között arról, hogy milyen ipari beruházás fog megvalósulni a 80 hektáros területen, s hogy tartottak-e egyáltalán lakossági fórumot vagy közmeghallgatást az iparterület kialakításáról.

A város jegyzője által írt április 30-ai válasz számos meglepő információt tartalmaz.

“Az iparterület pontos fejlesztési terveit még nem ismerjük, hiszen éppen a mai napon hirdette ki a pályázati eljárás nyertesét a képviselő-testület” – olvasható a levélben.

Azaz a jegyző szerint a fejlesztési terveket épp azért nem ismerik, mert most hirdettek eredményt. Hogy akkor minek alapján történt a pályázat elbírálása, ha nem az iparterületre vonatkozó konkrét fejlesztési tervek alapján, nem tudni.

Száz főt fognak foglalkoztatni, ezért a nagy felhajtás

A levélből viszont az legalább kiderül, hogy “a Samsung SDI a tulajdonosa a szomszédos iparterületnek, ahol elektromos gépjárművekbe használható akkumulátorok gyártását kezdték meg. Információink szerint ennek a termékkörnek a gyártását tervezik a most megvásárlásra kerülő területen is.”

Kérdeztük a városvezetést annak a testületi ülésen elhangzott, talányos polgármesteri kijelentésnek is az értelméről, mely így szólt: “Talán enyhébb lesz a felhasználás az ipari területen, mint az eredeti elképzelés volt, lightosabb lesz a felhasználás”.

A válasz szerint ennek az a magyarázata, hogy míg a decemberi, eredménytelen pályázati felhívás szerint a leendő beruházónak legkevesebb 500 munkahely megteremtését kellett volna vállalnia 5 éven belül, ez a feltétel 100 fő munkavállaló foglalkoztatására módosult. A jegyző feltételezése szerint ebből arra lehet következtetni, hogy “a befektető esetleg kevesebb munkaerőt igénylő technológiát kíván alkalmazni.”

A válasz szerint tehát a munkahelyteremtő beruházásként beharangozott fejlesztés – melynek kedvéért kiirtottak egy erdőt és 150 gödi tulajdonos földjét felvásárolták, illetve kisajátították -, kb. 100 embernek fog munkát biztosítani.

A jegyző szerint egyébként a gödiek “téves számításból” indulnak ki, amikor több mint 100 hektáros iparterületet emlegetnek. Pedig a Samsung meglévő és most pályázattal megnyert újabb gyárterülete együttesen már kb. 113 hektárnyit fog kitenni.

A válaszlevél szerint több lakossági fórumon és testületi ülésen is lehetett kérdéseket felteni az ipari övezetről. A gyárral kapcsolatos panaszokra egyébként a városvezetés mindig úgy reagál, hogy a beruházásról a magyar kormány döntött, amibe az önkormányzatnak nem volt beleszólása.

Ez azonban nincsen egészen így. Az Átlátszó birtokában lévő, Markó József polgármester által a gödi képviselő-testület nevében írt, a magyar kormánynak szóló levél szerint maga az önkormányzat kérelmezi a gödi iparterület létrehozását. A kérelmet azzal indokolják, hogy az új iparterület munkahelyeket teremt, s hogy annak lakosságmegtartó ereje lesz. Ezen kívül javítani fogja Gödön az életminőséget és biztosítja a város ipari kultúrájának fejlődését.

Kielégíteni a nagybefektető igényeit

Ezeket a célokat a kérelem szerint csak egy 80 hektáros, egybefüggő terület biztosíthatja, ami kielégíti “a nagybefektetői igényeket.” Az indoklás kitér arra is, hogy a terület a városközponttól csak 5 km-re található, a mellette lévő M2-es gyorsforgalmi út jó közlekedést biztosít, az út keleti oldalán lévő gödi területek pedig egy esetleges további terjeszkedésre is lehetőséget adnak.

A képviselő-testület arról is pozitívan nyilatkozik, hogy szerintük nem lesz szükség kisajátításokra, a földtulajdonosok ugyanis támogatják az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit.

Majd leírják annak menetét, hogy a 25 hektáros erdő hogyan lesz letermelhető, majd a területe eladható. Mivel védelmi erdőről van szó, a Nemzeti Földalapkezelőtől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kell átkerülnie az erdőnek, hogy az átminősítés után a terület az MNV és az önkormányzat által eladhatóvá váljék.  

Mindezeket azonban csak akkor tudja megvalósítani az önkormányzat, ha az általa megjelölt 230 ingatlant beruházási célterületté nyilvánítja a kormány. Így ugyanis lehetővé válik az átlagosnál jobb minőségű földek – melyeket a földtörvény véd – végleges más célú hasznosítása, valamint az is, hogy az Agglomerációs Törvény hatálya alól kivegyék a gödi erdőt és a szántókat.

A városvezetés “cserébe” készséggel megígéri, hogy haladéktalanul gondoskodik a Helyi Építési Szabályzat szükséges módosításáról és a területek átminősítéséről.

A kormányhoz intézett kérelem elfogadását 2018. július 5-én tárgyalta a testület. Az ülésről készült szűkszavú jegyzőkönyv tanúsága szerint a döntést a polgármester a Samsung terjeszkedési igényével indokolta, ahogy a júliusi 24-ei ülésen is a Samsung sürgős területszerzési igénye hangzik el indoklásként. A gödi iparterület létrehozásáról szóló július 27-ei kormányrendelet azonban csak egy ipari-innovációs terület létrehozásáról szól, s nem említi a Samsung bővítési terveit.

Hiába dorgálta meg a NAIH a várost, csak titkolják a nyílt ülés hangfelvételét

Szerettük volna megtudni, hogy a képviselőtestületben elhangoztak-e egyéb információk a Samsung-gyár terveiről, egyáltalán, volt-e vita az iparterület létrehozásáról. Ezért közadat-igénylésben kértük az önkormányzatot a nyári ülésekről készült hangfelvételek kiadására. Csakhogy a jegyző, arra hivatkozva, hogy a hangfelvételeken “döntést megalapozó adatok” és “üzleti titkok” is elhangoznak, megtagadta az adatkiadást.

Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, álláspontunk szerint ugyanis a nyilvános testületi ülésen elhangzottak nem lehetnek titkosak.

A NAIH hosszas vizsgálódás után nekünk adott igazat, s márciusban felszólította az önkormányzatot az adatok kiadására. Az önkormányzat azonban a hatósági felszólításnak sem tett eleget, és továbbra is megtagadja a nyilvános ülésekről készült hangfelvételek kiadását.

Az elkövetett jogsértésről a NAIH egy jelentést készített, mint írják, “az alapjog érvényesülését szolgáló kötelezettség kikényszerítése érdekében.” A gödi önkormányzat viszont vélhetően más kényszerítő erőknek kíván engedelmeskedni.

Egy szűkszavú tájékoztató mindenesetre olvasható a város honlapján “az iparterülettel kapcsolatos pénzügyi folyamatokról”. Eszerint a város két augusztusi kormányhatározat értelmében 2,1 milliárd Ft visszatérítendő, és közel 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az ipari övezet létrehozására. A visszafizetendő összeget később 1,6 milliárdra mérsékelte a kormány, ugyanis a kivágott erdő pótlására 500 millió forintot kapott a város.

Az erdőtelepítéssel viszont lesz egy kis “bibi”: a várostól kb. 8 km-re, az M2-es út túloldalán találtak csak neki helyet, így egyáltalán nem fogja védeni a lakosságot a gyár és a közlekedés szennyezésétől. Az 1,6 milliárdos kölcsönt 2019 végéig kell visszafizetni, azaz addig kell eladnia az önkormányzatnak a 80 hektáros területet. Az új tulajdonos pedig – a nyertes pályázat értelmében – a dél-koreai Samsung lesz.

A képviselő volt ügyvédi irodája a helyi lakosok ellen

A tájékoztatás hiányosságai miatt azonban sokan nem tudják Gödön, hogy az önkormányzat nem bérbe adja, hanem eladja a 80 hektáros területet. Mégpedig nem kevés pénzért: az átminősítést követően a területet 6400 ft/m2 áron kínálják.

A földtulajdonosoknak viszont csak a piaci ár felét ajánlották fel, ezért sok tulajdonos pert indított egy reálisabb árért. Az önkormányzat a földvásárlások és kisajátítások intézésével azt a Biczi és Turi ügyvédi irodát bízta meg, mely régebben a Biczi és Tuzson nevet viselte, hisz Tuzson Bence, a térség országgyűlési képviselője volt az egyik alapítója és tulajdonosa.

A földek megszerzését és a dél-koreai cég gyarapodását tehát a “megfelelő” kezekbe helyezték a döntéshozók. A gödiek közül azonban sokan úgy érzik, a fejük fölött döntöttek minderről. Ráadásul senki sem tudja, hogy mekkora gyárat tervez a Samsung, s ennek milyen hatásai lesznek a környezetre.

A bővítés ugyanis folyamatos: egy április végén kiadott, de május elején máris módosított szakhatósági határozat például további “légszennyező anyagokat kibocsátó pontforrásokat” engedélyez a mostani területen. Néhány hete meg is kezdődött öt új hűtőtorony építése.

A göd-újtelepieket közben értesítették, hogy a pokoli zajt okozó három hűtőtornyot áthelyezik és a lakóházak felé zajvédő falat építenek. Az új hűtőtornyokat azonban most a gyár Oázis lakópark felé eső részére építik, s oda nem terveznek semmilyen hangvédő falat. Így vélhetően a jövőben a lakóparkban élők fognak a zaj ellen tiltakozni.

Hiába hízik viszont kisgömböcként egyre nagyobbra a gyár, a szakhatóságok – melyek mindig csak egy-egy újabb bővítésre adnak ki engedélyt – álláspontja szerint az egész gyárnak “nincs jelentős környezeti hatása”. Egy gödi lakos szerint viszont nagyon is rossz hatással van az akkumulátorgyár Gödre, ezért panaszt tett a jövő nemzedékek érdekeit képviselő ombudsman-helyettesnél. Információink szerint márciusban meg is indult az ombudsmani vizsgálat az ügyben, aminek a gödi önkormányzatban a legkevésbé sem örülnek.

Bodnár Zsuzsa

Fotó: a szerző felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom