Bezárás
Uniós támogatások

OLAF-jelzések: 4 éve nem találja a NAV a „Híd a munka világába” projekt lenyúlásának felelőseit

Súlyos problémák merültek fel az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” elnevezésű, uniós támogatású projektjével kapcsolatban. Az EMMI visszakérte a kifizetett bő 2 milliárd forintot, de a kormány végül kisegítette az ORÖ-t, a projektet pedig kivette az uniós programokból. A kormány lépését bírálók szerint a szervezet azért úszta meg az uniós pénz lenyúlását, mert a történtek idején az ORÖ-t Farkas Flórián vezette, aki a miniszterelnök szövetségese. Az OLAF is kíváncsi volt Farkasra, de nem tudni, hogy a meghallgatásakor miről számolt be – itthon azt hangoztatta, hogy a kifogásolt ügyek egyike sem köthető hozzá.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

„A cigányság sorsát is meghatározhatja az EP-választás eredménye, óriási a tét” – nyilatkozta nemrég a kormányközeli Magyar Hírlapnak Farkas Flórián, fideszes parlamenti képviselő, a Lungo Drom elnöke. A kisebbségi vezető a lapnak adott interjújában többek között azt hangsúlyozta, hogy folytatni kell a roma közösség felemelését célzó munkát. Megjegyezte azt is, hogy a migráció azért fenyegető a cigányságra nézve, mert elvonná a pénzt a társadalmi felzárkózás ügyétől.

A NER legnagyobb túlélői IV. – Farkas Flórián

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat korábbi elnöke, jelenlegi Fidesz-politikus, a Lungo Drom elnöke, országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, volt miniszteri biztos pályaíve a kádári cigánypolitikától a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig. Sorozatunkban ama posztkomcsi és/vagy szoclib kádereket (vagy örök pragmatikus átigazolókat) mutatjuk be, akik a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is kitűnően elboldogulnak.

Ezek a mondatok elég furcsán hangzanak Farkas Flórián szájából, hiszen korábban az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökeként leszerepelt a „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” elnevezésű projekt pénzköltései miatt.

A TÁMOP keretében, uniós pénzből megvalósuló programról szóló keretmegállapodást 2011 májusában Farkas Flórián írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel. A cél az volt, hogy egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozása révén közel 2.800 roma részesüljön képzésben, és jusson munkához.

A programra eredetileg 5 milliárd forintot szánt a kormány, ám a botrányok miatt 2015 szeptemberében 2,5 milliárdra csökkentették a támogatás összegét. 2016 tavaszán az EMMI megszüntette az egész programot, és visszakérte az addig kifizetett pénz nagy részét.

A konzorciumvezető az Országos Roma Önkormányzat volt, a partnerei pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyik háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI).

Az ORÖ feladata volt többek között a munkaerő-szervezési feladatokhoz szükséges irodák – egy központi és hét regionális – létrehozása, illetve a képzések, képességfejlesztések megszervezése, lebonyolítása. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak kellett például a projektszervezet kialakítania és fenntartania a program idejére, továbbá a megfelelő képzési kínálatot biztosítania. A TKKI-nak pedig az jutott , hogy támogatást nyújtson a célcsoportnak, illetve hogy kompetenciamérést végezzen a képzésekben résztvevők számára.

Eltüntetett uniós támogatás, állástalan romák

A „Híd a munka világába” 2013. november 1-jén indult és 2015. szeptember végén zárult. A program végére kiderült, hogy a szövetkezet érdemi munkát nem végzett, és az állástalan romák nem kerültek be a munkaerőpiacra, miközben a projektre több mint 2 milliárd forintot költöttek el.

Az elherdált EU-s pénzek miatt 2015. január végén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, akkor még az LMP politikusaként feljelentést tett hivatali visszaélés, sikkasztás, továbbá hűtlen kezelés gyanúja miatt az ügyészségen.

Mint az Index is beszámolt róla, a politikus kifogásolta, hogy a program valós céljait szolgáló kiadások helyett az ORÖ elköltött például 31 millió forintot a toborzás módjának meghatározását célzó tanulmányokra, 29 millió forintot autóbérlésekre vagy 31 millió forintot szóvivői feladatokra.

Miután Hadházy Ákos akkori párttársa, Ilkotity István is feszegette az országgyűlésben az ORÖ-s pénzköltéseket, az Átlátszó egyik munkatársa az LMP-s politikusok társaságában 2015. február végén látogatást tett a roma önkormányzat „Híd a munka világába” program során kétszázmillió forintért vásárolt Gellérthegy utcai irodájában.

A világ legdrágább Opel Corsája és a Belügyminisztériumhoz közeli irodaház – így ver hidat a munka világába az Országos Roma Önkormányzat

Ilkotity István képviselővel mi is bejutottunk az Országos Roma Önkormányzat által a „Híd a munka világába”-projekt keretében vásárolt kétszázmilliós Gellérthegy utcai irodaházba. Kérdeztünk, és próbáltunk forgatni is. Az Országos Roma Önkormányzat ügyeire rálátó roma vezetők hónapok óta beszélnek a szervezet által bonyolított felzárkózási programokkal kapcsolatos gyanúikról.

A beszélgetés során a költekezést az ORÖ illetékesei érdekesen magyarázták: elmondásuk szerint azért kellett a Naphegyen irodaházat venni, mert közel van a Belügyminisztérium, továbbá snassz lenne nagy cégek vezetőit kevésbé decens környezetben fogadni; és a drágán, havi félmillió forintért bérelt Opel Corsák pedig lehet, hogy nullára fognak íródni, mert terepre járnak majd velük.

Szabálytalanságok sorát találta az EMMI

Ezt követően 2015 áprilisában jelentette be az EMMI, hogy a „Híd a munka világába” monitoring ellenőrzése alapján a bútorbeszerzéssel és a gépkocsi használattal kapcsolatban szabálytalansági gyanú merült fel, és ezek miatt Balog Zoltán akkori miniszter eljárást indított. A tárca akkori közleménye azonban kiemelte, hogy “Mindez nem befolyásolja a program további folytatását és a szabályos kifizetések elszámolását.”, valamint azt is, hogy “A minisztérium a NAV nyomozati szervétől arról értesült, hogy az a költségvetési csalás ügyében nem lát okot a nyomozás megindítására.”

Egy évvel később azonban fordult a helyzet: az EMMI 2016. március 8-án bejelentette, hogy eláll az ORÖ – Híd a munka világába projekttől, és a kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a lehívott támogatási összegeket. 

Ennek oka az volt, hogy a „Híd a munka világába” záró, helyszíni ellenőrzései során – az Átlátszó birtokában lévő jegyzőkönyv szerint – az EMMI számos szabálytalanságot talált 2016 elején.

A vizsgálat során megállapították például, hogy az irodának megvásárolt ingatlanokkal kapcsolatban több probléma is akadt. Így nem mindegyik volt alkalmas a képzések lebonyolítására, foglalkoztatási projektek elindítására, a felújítások pedig további jelentős összegeket tettek volna ki. Akadt olyan irodának megvásárolt ingatlan is, amelynek alapterülete túl nagy volt, ami miatt az épület fenntartása felesleges költséget jelentett volna.

Előfordult, hogy a helyiségeket bebútorozták, de az informatikai rendszereket nem helyezték üzembe, vagy már meglévő berendezéseket számoltak el a projekt terhére. Továbbá nem voltak adottak a feladatellátás technikai feltételei, ugyanis az infokommunikációs eszközök nem működtek.

Több iroda esetében nem volt megoldva az akadálymentesítés, így az I. kerületi, Gellérthegy utcai ingatlan esetében sem. Emellett az ellenőrök azt is megállapították, hogy a projektről beszámoló tájékoztató anyagok és táblák becsomagolva, bontatlanul álltak a Gellérthegy utcai irodában.

A minisztériumi záró vizsgálat időpontjáig mintegy bő 2 milliárd forintot fizettek ki a programra a 3 kedvezményezettnek:

  • az ORÖ 1,5 milliárd forintot
  • a TKKI 352,5 millió forintot
  • az NGM 370,4 millió forintot kapott

A vizsgálat eredménye alapján azonban 2016 márciusában az EMMI elállt a támogatási szerződéstől, és visszakövetelte a teljes kifizetett támogatási összeget.

A NAV-nyomozás is elindult

Az EMMI-vizsgálat során az ORÖ több dokumentumot nem tudott bemutatni, mert az iratokat akkora már lefoglalták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói.

Bár – ahogy azt az EMMI akkori közleménye is kiemelte – 2015-ben a NAV még nem tartotta indokoltnak, hogy költségvetési csalás ügyében nyomozzon, mert az uniós fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár hivatala szerint a beszerzések elszámolhatóak voltak. „A NAV tehát lezárta az ügyet azzal, hogy költségvetési csalás nem történt, és a hivatali visszaélés gyanúját sem látta megalapozottnak a rendőrség” – közölte az Átlátszóval Hadházy Ákos.

A Fővárosi Főügyészség azonban nem osztotta a NAV véleményét, és utasította a szervezetet a nyomozás lefolytatására.

Így indult meg mégis 2015 májusában a büntetőeljárás. Akkor a NAV nyomozói – mint a Romnet hírül adta – iratokat foglaltak le az ORÖ fővárosi, Dohány utcai székházában. Az ügyben azóta is nyomoznak. Hogy milyen eredménnyel, azt az adóhivatal nem árulta el az Átlátszó megkeresésére. Csak a szokásos „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket” mondattal válaszoltak a kérdésünkre.

Elbocsátás, lemondás, megszüntetés, feloszlatás

Váratlan fordulatot jelentett az ügyben, hogy 2016 júliusában Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere menesztette Köpeczi-Bócz Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárt. A lépést a 2014-2020-as uniós fejlesztési programok „szakpolitikai koordinálásának hiányosságaival” indokolta a tárca. Hadházy Ákos szerint ez nem csak a „Híd a munka világába” projekttel, hanem az Öveges-programmal is összefüggésbe volt hozható, ugyanis államtitkárként Köpeczi-Bócz igazolta le a TÁMOP-os pályázatok közbeszerzéseit.

Az ember, aki ott se volt: Köpeczi-Bócz Tamás tündöklése és bukása

15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával.

Az EMMI vizsgálata és a NAV-nyomozás megindulása után nem meglepő, hogy 2016 júniusában megszüntették a Türr István Képző és Kutató Intézetet, 2017-ben pedig feloszlatta magát a „Híd a munka világába” foglakoztatási szövetkezet is. Farkas Flórián már korábban lemondott az ORÖ elnöki posztjáról.

Mindezek ellenére az ORÖ a támogatás visszafizetését megúszta, mert a szervezetet a kormány kisegítette: a roma önkormányzat 1,3 milliárd forintos központi támogatást kapott. A fennmaradó 300 millió forintot részletekben kellett volna az ORÖ-nak visszafizetnie, az ezen felüli adósságait pedig 2017 év végéig kellett volna rendeznie, ám ezt nem tette meg.

Amikor erről Teleki László szocialista politikus számon kérte a kormányt a parlamentben, Rétvári Bence az EMMI parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az ORÖ a vagyontárgyai értékesítésével megoldhatja ezt a problémát. Teleki László ekkor hangot adott annak is, hogy szerinte Farkas Flórián az EU-s pénz lenyúlását csak azért úszhatja meg, mert a Fidesz választási szövetségese.

Most már biztos, hogy Farkas Flórián egy darabig nem megy börtönbe

Pénteken újabb stratégiai megállapodást kötött a Fidesz Farkas Flóriánnal. Ezzel egyértelművé vált, hogy a miniszterelnöki megbízottat nem fogja meggyanúsítani az ügyészség azokban az ügyekben sem, ahol pedig egész nyilvánvaló és közvetlen a felelőssége.

Farkas Flórián az őt ért támadásokra a Magyar Hírlapnak adott interjúban reagált. Azt állította, hogy „egyetlen kifogásolt ügy sem köthető hozzá”. Felhozta azt is, hogy akik őt, illetve az ORÖ korábbi vezetését támadják, valójában a társadalmi felzárkózás ügyét akarják lejáratni. A példátlan sikerekről beszélő Lungo Drom elnök azonban nem jelent meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál, amely 2016 júniusában a „Híd a munka világába” projekt mellett az „Út a szakmaválasztáshoz” elnevezésű, szintén TÁMOP-programról is szeretett volna Farkas Flóriánnal elbeszélgetni.

Út a szakmaválasztáshoz: A mintegy 6 milliárd forint összegű projekt révén tízezer roma gyerek kapott volna – megfelelő iskolai eredmény esetén – ösztöndíjat, illetve fizetést a velük foglalkozó mentoroknak. A nol.hu már a program elindulása után arról írt, hogy azt jelentősen túlárazták. Az Index pedig arról számolt be, hogy a programban a 47 fős ORÖ mintegy fele kapott mentori kinevezést. És épp azok jártak jól, akik nem támogatták, hogy a roma önkormányzat feltárja a Farkas Flórián elnöksége idején elkövetett gazdálkodási szabálytalanságait. Az LMP közérdekű adatigénylés révén annyit tudott meg, hogy a 6 milliárd forintból csak 1 milliárdot terveztek az ösztöndíjakra, de végül arra csak 102 millió forint ment el, a mentorok fizetésére pedig 75 milliót fordítottak.

Négy éve nyomoz a NAV

Hogy Farkas Flóriánnak az OLAF-nál végül megejtett beszámolója milyen eredménnyel zárult, nem tudni. A csalás elleni hivatal ajánlása a „Híd a munka világába” projektre vonatozóan 2018. október 9-én érkezett meg a Legfőbb Ügyészségre (LÜ) – derült ki az Átlátszó megkeresésére adott válaszból.

„Az ajánlásban az OLAF főigazgatója arra tett javaslatot, hogy a Legfőbb Ügyészség fontolja meg az OLAF vizsgálata eredményeinek felhasználását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a „Híd a munka világába – szociális szövetkezetek” programmal kapcsolatban folytatott eljárásban” – közölte az LÜ.

A vizsgálati zárójelentést a büntetőeljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség megküldte a büntetőeljárást folytató NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályának. „A nyomozóhatóság a zárójelentés megállapításait a nyomozás során értékelte, azokat hasznosítja” – tették hozzá.

Az ügyben tehát minden bizonnyal gőzerővel nyomoz a NAV. Az eljárás immár négy éve tart, és a jelek szerint nem sok eredménnyel, mert gyanúsítotti kihallgatás még nem történt. És ismét széttárják a kezüket a magyar hatóságok, míg az Európai Csalás Elleni Hivatal két év alatt meg tudta állapítani, hogy mi történt, miként tüntették el súlyos szabálytalanságok elkövetésével az uniós támogatást.

Csikász Brigitta

Címlapkép: Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón az ORÖ budapesti székházában 2014. október 9-én. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom