Bezárás
Uniós támogatások

OLAF-jelzések: a négyes metró ügyével sem boldogult a magyar nyomozóhatóság

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

Néhány napja derült ki, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nem találta bűncselekmények nyomát a 4-es metró ügyében, ezért április 11-én megszüntette a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást.

Máshogy látta a beruházást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely korrupcióra és szabálytalanságokra bukkant a négyes metróval kapcsolatos szerződésekben. Mint korábban megírtuk, a 18 év alatt megvalósuló, botrányok által kísért beruházás összköltsége – a metrókocsik nélkül – 452,5 milliárd forint volt, amiből 272,8 milliárd forintot tettek ki az OLAF által kifogásolt szerződések.

181 milliárd forintot adott bele az EU

1996-ban készült el a négyes metró megvalósíthatósági tanulmánya – amiben még két szakaszról volt szó – , de csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést, és csak az első szakaszra.

Közlekedési szakértők az elejétől kezdve feleslegesnek tartották a beruházást, mert szerintük a metróvonal 7,4 kilométeres első szakasza – ami végül elkészült – túl rövid, továbbá a szakemberek szerint a vonal tíz megállójából több gyorsan és könnyedén megközelíthető más BKV-járatokkal is.

Budapest eredetileg 260 milliárd forint európai uniós támogatást remélt a projekthez, ehhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt 2007-ben a főváros vezetése lemondott több kiegészítő beruházás – például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont – megvalósításáról, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit.

A büdzsé azonban így is gigantikus lett: az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány 180 milliárd forintttal számolt a 4-es metró első és második szakaszára együtt, ám a tervek 2007-es átírásakor már 480 milliárd forintos összköltségről volt szó. Ekkorra egyértelművé vált az is, hogy a beruházás erősen ráfizetéses lesz, és legalább 40 év kell, hogy behozza az árát – bár ezt Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester korábban soha nem ismerte el.

Az EU végül 2009-ben a négyes metró első szakaszának építéséhez 181 milliárd forintos támogatást nyújtott.

Eleinte ugye 260-ról volt szó, de közben kiderült, hogy a főváros a metróépítés ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg, így ezeknek az árát, akkori árfolyamon mintegy 47 milliárd forintot, az EU nem finanszírozta.

Az építkezés folyamatosan csúszott, és közben egyre drágább lett. Végül csak az első szakasz készült el, a projekt összköltsége pedig 452,5 milliárd forint lett. A végösszegben 180,8 milliárd forint volt az EU-s támogatás, 193,7 milliárd forintot fizetett a magyar állam, és 78 milliárdot – ebből 15 milliárdot az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből – a fővárosi önkormányzat.

A költségek növekedéséről, a beruházás folyamatáról, és az építkezést kísérő botrányokról 3 évvel ezelőtt részletesen írtunk.

Kétéves a négyes metró, az uniós finanszírozású projektek állatorvosi lova

A kétezres évek egyik legvitatottabb nagyberuházása volt a négyes metró építése. A projekt tíz évig húzódott, és végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül – 452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárdot az Európai Unió adott rá támogatásként.

A Kelenföld vasútállomást és a Keleti pályaudvart összekötő négyes metrót végül Demszky utóda, a fideszes kötődésű Tarlós István főpolgármester adta át Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen 2014 márciusában. Bár ők korábban folyamatosan kritizálták a Demszkyhez kötődő beruházást, az átadáson egy kettejük nevével ellátott emléktáblát is felavattak.

A metrókocsik beszerzése is botrányos volt

Az alagutakat a Bamco Konzorcium – a francia Vinci Construction Grands Projets, a német Strabag AG, az osztrák Strabag International GmbH, a magyar Strabag Rt. és (2008-ig) a Hídépítő Zrt. – fúrta.

A Bamco építette meg a fúrópajzsok indítóaknáját és a Szent Gellért téri állomást is, a Móricz Zsigmond körtéri állomást a Strabag Zrt. jegyzi.

A Bikás parki, Keleti pályaudvari és II. János Pál pápa téri metróállomást a BPV Metro 4 Konzorcium építette meg, melynek tagjai a Bilfinger Berger AG, az osztrák Porr AG és a magyar Vegyépszer Zrt. voltak.

A négyes metró Újbuda-központi, Kálvin téri, és Rákóczi téri állomását az Sw-O Metro4 Konzorcium – a japán Obayashi Corporation és az osztrák tulajdonú Swietelsky Építő Kft. – építette.

A Swietelskynek nagyon kínos volt, amikor 2011-ben a BKV-s büntetőeljárással kapcsolatban kiderült, hogy a cég volt vezérigazgatója, Antal Attila azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért a metró 40 milliárd forintos belsőépítészeti tenderének elnyeréséhez nyújtott segítségéért. A Swietelsky persze tagadta a vádakat.

A metróvonal megépítésének költségéhez hozzájött még a szerelvények ára, ami 263 millió euró volt. A fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-esre pedig 15+7 szerelvényt vásárolt a francia Alstom és a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt. alkotta Budapest Metropolis Konzorciumtól.

A Fidesz az OLAF-jelentéssel kampányolt

A beruházással kapcsolatban az OLAF 2016. november 28-án küldte meg az ajánlását a magyar ügyészség felé bűncselekmények gyanúja miatt. Az anyagot a Legfőbb Ügyészség az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökének, Ingeborg Grässlenak írt tájékoztatása alapján a folyamatban lévő nyomozáshoz megküldte.

A kormány nyilvánosságra hozta a négyes metróról szóló OLAF-anyagot, és hosszú ideig szapulta vele Demszky Gábor ex-főpolgármestert és a szocialistákat. Külön sajtótájékoztatót is tartottak a jelentésről, többször idézték az OLAF megállapításait, és azokra hivatkozva “Magyarország legnagyobb korrupciós ügyeként” emlegették a négyes metró építését. Itt fontos megjegyezni, hogy sem ezelőtt, sem azóta nem hoztak nyilvánosságra egyetlen OLAF-jelentést sem, az Elios-ügyről szólót például kifejezetten titkolják.

Az OLAF négyes metróval kapcsolatos megállapításainak nagy része a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást tartalmazza. A jelentésből az nem derül ki, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közelálló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek.

Az OLAF-jelentés alapján 2017 januárjában személyesen Lázár János tett feljelentést, mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A metrószerelvények beszerzésére vonatkozóan vesztegetés gyanúja miatt indult nyomozás. A gyanú az volt, hogy az Alstom 2,3 milliárd forint kenőpénzt fizetett azért, hogy tőle vegye a BKV a négyes és a kettes metró járműveit.

Emellett hűtlen kezelés miatt is vizsgálódott a nyomozó hatóság az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése alapján. A szervezet jelentése szerint ugyanis a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből – így a szerelvények megvásárlásával –, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.

Az üggyel az országgyűlés is foglalkozott, és Tarlós István főpolgármester a Gazdasági bizottság előtt elhibázott beruházásnak mondta a négyes metrót. A bizottság többek között azt állapította meg, hogy a metrókocsik beszerzésére kiírt közbeszerzést – nagy valószínűséggel – úgy készítették elő, hogy azt az Alstom kapja meg.

Kiderült az is, hogy az Alstomtól mintegy 180 millió forintot kapott Medgyessy Péter üzleti tanácsadással foglalkozó cége 2007-ben és 2008-ban. A volt miniszterelnök szerint az ügylettel minden rendben volt.

Az Alstom-ügy eljutott a vádemelésig

Az Alstom-ügyben a nyomozás idén április 10-én ért véget. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint a vádlottak – két magyar, egy osztrák és egy amerikai állampolgár – elkövették a több millió eurós vesztegetést, amihez három fiktív szerződést kötöttek meg.

A pénzt a vádlottak között lévő Alstom vezető tisztségviselője adta át a metrókocsik beszerzésre 2015-ben kiírt közbeszerzésben, hogy a tenderen az Alstom vezette konzorcium nyerjen. A vádirat alapján a kenőpénz átadásában dán és osztrák gazdasági cégek közvetítettek, akiknek 8,4 millió eurót fizettek ki.

Ugyanakkor – mint 2017-ben beszámoltunk róla –, az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak, köztük a magyar bíróság által akkor körözött Terner Géza felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt indult büntetőeljárásban, ezért azt megszüntették. Ez az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból derült ki.

Az osztrák ügyészség megszüntette a nyomozást a Strabag lobbistái ellen az Alstom-ügyben

Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból.

Terner Gézát a magyar hatóságok sem vonták felelősségre: a Központi Nyomozó Főügyészség most arról tájékoztatta lapunkat, hogy a férfi nincs a vádlottak között, akik ellen az ügyészség –  gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt – 2019. április 10-én vádat emelt a Fővárosi Törvényszéken. Terner gyanúsítotti kihallgatása megtörtént, és erre tekintettel a bíróság az ellene kiadott nemzetközi- és az európai elfogatóparancsot 2019. március 5-én visszavonta, majd az ügye elkülönítésre és felfüggesztésre került.

Terner személye azért érdekes, mert a 444 egyik, a magyar letelepedési programról szóló cikke megemlítette, hogy az Ayudate cég dán anyavállalatának egyik igazgatóját ugyanígy hívták. Az osztrák sajtó akkor írt a férfiról, amikor a Strabagtól a magyar politikába áramló összegek útját próbálták követni. Terner Géza felbukkant a HIGI Papírsoft Zrt.-nél is, amely több százmilliós tartozást halmozott fel. A cég egy MSZP-közeli vállalkozás ügyvezetőjének lakcímén volt bejegyezve. A férfi és Terner közös cége vette meg 2000-ben a csillebérci úttörőtábort.

Csikász Brigitta

Címlapkép: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban 2017. február 3-án. (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom