A dél-koreai cég korábban felfüggesztett, tavaly óta újra működő bátonyterenyei és szigetszentmiklósi üzemében évente összesen 37 400 tonna selejtes akksit kezelnének.

A Tatabányán és Oroszlányban működő vállalatok évi több ezer tonna veszélyes akkuhulladékot kezelnének.

Szeptember óta tiltakoznak német lakosok egy akku-újrahasznosító ellen, az engedélyezési eljáráshoz közel nyolcezer észrevételt nyújtottak be.

A SungEel Kft. tavaly nyáron bezárt üzeme a hatóság szerint megszüntette a szabálytalanságokat, így ismét elkezdhet működni.

A környezetvédelmi engedély nélkül működő telephelyen évi 25 ezer tonna hulladékot kezelnek, az ott készült felvételek szerint szabálytalanul.

Jelenleg nem folyik hulladékkezelés, mégis raktároznak akkus feliratú hulladékot a telephelyen. A Salgó-patak szennyezésének vizsgálatát még nem zárta le a hatóság.

Az évi 6 és fél ezer tonna akkut feldolgozó üzemnek a hatóságok szerint nincs jelentős környezeti hatása, a rákkeltő anyagokat tartalmazó aksik nagy része pedig nem számít veszélyes hulladéknak.

A SungEel Kft. éveken át rákkeltő nehézfémekkel veszélyeztette a munkásait, a pontos adatokat csak az adathatóság felszólítására küldte meg a kormányhivatal.

"Álcivilek”, “sorosista” ügynökök – korábban ilyen jelzőkkel illették a debreceni akkugyár ellen tiltakozó lakosokat és civil szervezeteket is.

Nincsenek pontos adatok a Samsung-gyárban keletkező hulladékokról, derül ki az üzem környezetvédelmi eljárásának dokumentumaiból.

Hónapok óta nem sikerül eltüntetni a Natura 2000-es területen lévő abasári raktárakból az ott engedély nélkül tárolt veszélyes akku-hulladékot.