Bezárás
Adatigénylések

Döntött a NAIH: nyilvánosságra kell hozni minden KEHI-jelentést

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a közpénzek felhasználását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési és tanácsadó szerv. De ma még titok, hogy amikor ezt a feladatot ellátja, akkor milyen javaslatokat fogalmaz meg. Az Adatvédelmi Hatóság viszont az atlatszo.hu panasza alapján felszólította a KEHI-t a jelentései nyilvánosságra hozatalára.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

Előzmények

Győzelem az Alkotmánybíróságon: perelhető a KEHI a jelentéseiért

Elkészült a KEHI norvégjelentése, jöhetnek a koncepciós perek

Nemzetközi szerződések zárják ki a KEHI vizsgálatát a Norvég Civil Alap ellen

A MIÉP tagja és képviselőjelöltje volt a KEHI norvégügyi főnyomozója

Százmilliókért bérelt irodát egy offshore cégtől a KEHI

Itt a KEHI jelentése: kamu pályázatokkal nyertek állami földeket a Hortobágyon

MagyarLeaks: Kehi-jelentés az Operaház korrupciógyanús ügyeiről

KEHI-vizsgálat a milliárdos filmtámogatásokról: itt a vezetői összefoglaló

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az a szerv, amely kapcsán még azt is az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania ebben az évben, hogy az általa készített jelentéseket ő maga kezeli. Igen, egy perben azt állították, és a Fővárosi Ítélőtábla ezzel egyet is értett, hogy mivel a jelentéseket tőlük is megrendelik, ezért azokat ők csak elkészítik, de nem ők kezelik. Ez azért fontos, mert bármilyen adatot csak az adatkezelőtől kell kérni.

Ezt a kérdést tette helyre az AB, kimondva, hogy a közérdekű adatok kezelése kapcsán az adatkezelés célja – amit a jelentés megrendelője határoz meg – jogilag nem bír jelentőséggel. Így nem az lesz az adatkezelő, aki az adatkezelés célját meghatározza, még akkor sem, ha a KEHI az ellenőrzéseit valóban a kormány megrendelésére végzi. Mi kérünk elnézést, hogy erről kell írnunk, de ilyen viták folynak a bírósági tárgyalótermekben és az Alkotmánybíróság előtt is.

Az idézett határozatában azt is megerősítette az AB a korábbi gyakorlatával összhangban, hogy alkotmányellenes a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadása pusztán arra hivatkozással, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgálják. A megtagadás jogszerűségéhez az adatokat kezelő szervnek kell bizonyítania, hogy a kért adatok

  1. konkrét döntés meghozatalát szolgálják,
  2. mindegyike érdemi kapcsolatban áll a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörével,
  3. kiadása valóban befolyásolná az adatkezelő döntésének meghozatalát, vagy meghiúsítaná a döntés hatékony végrehajtását vagy ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.

Ilyen előzmények után kértük ki ez év áprilisában a 2013. január 1-jét követően készült jelentések listáját, amit meg is kaptunk. Ez alapján 2010 előtti és utáni ügyek vizsgálatai iránt egyaránt érdeklődve kiválasztottunk huszonkilenc jelentést a hetvennégy közül. Jellemzően így járunk el: először listát kérünk, hogy ne terheljük fölöslegesen az adatgazdát olyan iratok másolásával, ami számunkra eleve kevésbé tűnik érdekesnek.

Ám a listánkkal nem jártunk sikerrel, a KEHI a felsorolt jelentések egyikét sem küldte meg. Mit tesz ilyenkor az ember? Első körben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul, hogy szólítsa fel az adatgazdát az igényelt adatok kiadására. És a Hatóság megtette, ráadásul progresszív indokolással.

A NAIH szerint a KEHI által készített jelentések nem döntés előkészítő adatok. A KEHI jelentése ugyanis maga a döntés, az eljárás „produktuma”. Miután a jelentés tervezetének a szabályok szerinti belső egyeztetése lezárult és a jelentést felterjesztették az ellenőrzést elrendelő szervhez, a KEHI eljárása lezárult. Így legfeljebb a jelentés alapjául szolgáló adatok tekinthető döntés-előkészítő adatnak, maga a jelentés nem.

Ráadásul a NAIH szerint a KEHI jelentése fogalmilag nem is döntéshozatali eljárás része, hiszen a jelentésben a KEHI-re vonatkozó rendelet szerint ellenőrzési megállapítási és javaslatok szerepelnek, az ellenőrzés lefolytatásának a célja tehát nem is egy „döntés meghozatala”, hanem ellenőrzési tapasztalatok rögzítése. És mivel a KEHI a közpénzek felhasználását ellenőrzi, ezért jelentései nyilvánosságához fokozott közérdek fűződik. Ha azokat eltitkolják, nem tudhatjuk meg, hogy az ellenőrök hogyan látják el a feladataikat. Vagyis senki nem tudja ellenőrizni a közpénzek állami ellenőreit.

És egy csattanó a végére: tudjátok, hogy a KEHI összes jelentése (tehát nem csak a 2013. óta készültekre gondolok) közül hány van fenn a honlapjukon? Egy. Az meg hogy lehet? Hát úgy, hogy ez a jelentés a norvég civil alapok felhasználása kapcsán készült. Vagyis egy olyan kérdésben, amiben nem is volt hatásköre a KEHI-nek eljárni, de a kormánynak fontos volt a civilek elleni hadjáratban egy nevetséges jelentés publikálása.

Hát, ezért nem bízik az ember az állami ellenőrökben.

Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom