Adatigénylések

Beadványunk nyomán: a Szilvásy-féle kémügy titkos aktáinak egy részét nyilvánosságra hozatná a NAIH

 

Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

Előzmények

Bejelentésünk alapján a NAIH felülvizsgálja a Laborc-féle kémper iratainak titkosítását

A kémper titkosításának felülvizsgálatát kezdeményeztük a NAIH elnökénél

Az alapügy

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptemberében jogerősen felmentette a kémkedéssel és bűnpártolással vádolt Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány egykori titkosszolgálati miniszterét, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – ma Alkotmányvédelmi Hivatal – volt vezetőit, Galambos Lajost és Laborcz Sándort. Mivel az eljárást 2040-ig titkosították, így csupán a kihirdetett ítéletet ismerhette meg a nyilvánosság, annak indoklása zárt ajtók mögött hangzott el.

A nyilvánosság jogszerűen ma sem tudhatja, egyáltalán miért is indult pontosan az eljárás. A sajtóban ugyan számos információ és félinformáció látott napvilágot, ezek megerősítése és cáfolása azonban elmaradt, hiszen a vádirati tényállás is minősített adat.

A kiszivárgott indormációmorzsák szerint az NBH-nál folytatott belső vizsgálatba kapcsolódhatott be egy magyar cég, amely azonban a nemzetbiztonsági vizsgálata során külföldi szakértőket is alkalmazott, akik az orosz titkosszolgálathoz is kötődhettek.

A vádlottak padjára került az NBH akkori főigazgatója, Galambos Lajos, a magyar cég tulajdonosa Püski László, illetve Szilvásy György akkori miniszter és Laborc Sándor, a következő NBH-főigazgató. A vádlottakat 2011-ben vették őrizetbe, de az ügyészi indítvánnyal ellentétben a bíróság nem helyezte őket előzetes letartóztatásba.

Elsőfokon a Debreceni Törvényszék Galambos Lajost kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy György hasonló büntetést kapott felbujtóként elkövetett kémkedésért. Az NBH-t 2007 és 2009 között vezető Laborc Sándorra  hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettéért egy év börtönbüntetést szabtak ki, amelynek a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. A biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig a bíróság az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette.

Az ítélet ellen valamennyi vádlott fellebbezett. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa új eljárás lefolytatását rendelte el, így a Kaposvári Törvényszékre került az eljárás, ahol minden vádlottat illetően felmentő ítélet született, ezt pedig a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta.

Az indítványunk

Amikor tavaly a Fővárosi Ítélőtábla meghozta a jogerős ítéletet az ügyben, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk a titkosítás legalább részleges feloldását kérve.

Az indítványunkat azzal indokoltuk, hogy a nyilvánosság az eddigiekben csak meg nem erősített, de nem is cáfolt információmorzsákhoz juthatott hozzá ebben az igen fontos közügyben, mivel az ítéletek rendelkező részén kívül minden más adat minősített adat. Ugyanakkor a vádlottak közül az I-III. rendű vádlott kifejezetten a közhatalom gyakorlásával összefüggő minőségükben elkövetett cselekmények miatt állt bíróság előtt, így a közvéleménynek kiemelkedő alkotmányos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse a vádat, a vádlottak védekezését és a bíróság ítéletét.

A teljes peranyag minősített jellege pedig alkotmányosan nem lehet indokolt, mivel a nyilvánosság előli teljes elzárás az arányossági mérlegelés tekintetében nem veszi figyelembe, hogy egy ilyen súlyú közügyben milyen fontos érdek fűződik a nyilvánosság pontos tájékoztatásához.

A NAIH döntésének lényege

A NAIH döntése első körben csak a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak az ügyben végzett felderítő tevékenysége során keletkezett iratok minősítéséről szólt, az ítélet vizsgálatára egy külön eljárásban kerül sor.

 

 

A Péterfalvi Attila által vezetett hatóság szerint eleve kétséges, hogy a minden vádlott jogerős felmentésével végződött büntetőügyben folytatott nyomozás, illetve az azt megelőző felderítő tevékenység minden részlete minősített adat (régi nevén: államtitok) lehetne.

Egyetértett azzal is a NAIH, hogy mivel a büntetőügy tárgya közhatalom gyakorlásával összefüggésben elkövetett bűncselekmény volt, fontos közérdek fűződik legalább az iratok egy részének nyilvánosságához.

Mivel az Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve a jogelődje (Nemzetbiztonsági Hivatal) védett állományának tagjával összefüggő bűncselekmények felderítése a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kizárólagos hatáskörébe tartozik, a NAIH az NVSZ iratanyagainak felülvizsgálatával kezdte az eljárást, amely egy részének „Bizalmas” minősítése 2035. december 31-ig, más részének 2040. december 31-ig érvényes.

A Hatóság vizsgálata szerint a minősítési eljárás formai hibában nem szenvedett, és az iratok egy részének titkossá minősítése indokolt, mert azok nyilvánosságra kerülésével külföldi és hazai szolgálatok működésével, védelmi képességével, illetve információforrásokkal kapcsolatos adatok kerülnének nyilvánosságra.

Ugyanakkor az a jelentés, amely az NVSZ-nek a felderítő tevékenysége során az üggyel kapcsolatban feltárt tényállását tartalmazza, nyilvánosságra hozható, mert abból ilyen érzékeny adatok nem ismerhetők meg, ezért ezek titkosításának megszüntetését rendelte el a Hatóság.

Különös súlyt helyezett az indokolás arra is, hogy mivel a magyar titkosszolgálatok külföldi befolyásolása merült fel az ügyben, ezért a közvélemény tájékoztatása különösen fontos a kérdésben.

Csikász Brigitta – M. Tóth Balázs

Kapcsolódó cikkeink

Fantomfoci, Guriga tábornok, pártállami titkosszolgák és a Szilvásy-ügyek

Tovább húzódik az Eclipse-ügy, amelyhez Pintér Sándornak nincs semmi köze

Az Alkotmányvédelmi Hivatal kiadta a Portik-Laborc jegyzőkönyveket, itt letölthetők

UD Zrt. vs AH: Itt a kártérítési egyezség

Megosztás