KEHI-vizsgálat a milliárdos filmtámogatásokról: itt a vezetői összefoglaló

mmka_b

Többen kétségeket fogalmaztak meg a forrásaink hitelességére vonatkozóan, ezért most közreadjuk az előző cikkünkben hivatkozott jelentés vezetői összefoglalóját, amelyben a KEHI egyebek mellett azt állítja, hogy “az MMKA-t az elmúlt években a szabályellenes és pazarló működés, felelőtlen és törvénysértő támogatás-felhasználás, érvénytelen és színlelt pályázatok, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződések, az állami támogatások terhére törvénysértő módon felvett banki hitelek, illetve a támogatott szervezetek által felvett hitelek kamatainak törvénysértő – 1,6 milliárd forintot meghaladó – támogatása, valamint a közalapítványnál felhalmozott több milliárd forintnyi kötelezettségállomány jellemezte”.

*******

Több mint hatmilliárd forint elsíbolása miatt nyomoz a rendőrség a márciusban megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) viselt ügyei után – írtuk múlt szerdán. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata szerint ugyanis az állami filmfinanszírozásért felelős, az adófizetők pénzével gazdálkodó szervezet több milliárd forintot fizetett ki szabálytalanul és törvénysértő banki hitelkonstrukciót működtetett, miközben az alapítványi vezetők rettenetesen megszedték magukat: tízmilliós nagyságrendű prémiumokat vettek fel, leplezett munkaszerződéseket kötöttek, felesleges tanulmányokat vásároltak, díjakat és sikerdíjat osztogattak, majd felelősségrevonás nélkül távozhattak a felhalmozott adóssághegy alatt megroppant szervezettől, amit a kormány idén meg is szüntetett.

KEHI: összességében igaz

Nem a KEHI jelentése került fel a világhálóra, ennek ellenére az ott található, az MMKA szabálytalan működésére vonatkozó adatok “összességében” megfelelnek a valóságnakmondta Hegedűs László, a KEHI által lefolytatott vizsgálatban részt vevő főosztályvezető-helyettes cikkünk megjelenését követően, csütörtökön az MTI-nek. A KEHI főosztályvezető-helyettese szerint az atlatszo.hu weboldalra felkerült PDF-dokumentumok vélhetően abból az átvilágításból származnak, amelyeket az MMKA kuratóriuma rendelt meg 2010-ben egy külsős cégtől és egy ügyvédi irodától. A kuratórium a céggel a filmes pénzelosztó szervezet gazdasági működését is átnézette.

“Ezen vizsgálatok eredményét mi is megismertük” – jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes az MTI-nek, aki szerint a sajtóban megjelent cikkek ezekre az anyagokra épülnek. “A KEHI-jelentések döntés-előkészítő dokumentumnak minősülnek, ezért korábban az adatvédelmi törvény, jelenleg pedig az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján tíz évig nem nyilvánosak” – nyilatkozta a a főosztályvezető-helyettes az MTI-nek, hozzátéve hogy a jelentéseket csak az ellenőrzött szerv, és a vizsgálatot elrendelő Kormány, a miniszterelnök, illetve a Miniszterelnökség jogi államtitkára kapja meg.

Kétszer fényezték az MMKA-t

A KEHI illetékesének a forrásainkra vonatkozó nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, az atlatszo.hu fenntartja, hogy a 2011. szeptemberi KEHI-jelentés tartalmának részleteit ismertette a cikksorozat előző részében. Ahogyan a múlt héten is leírtuk, nem egy, hanem két átvilágítás készült az MMKA viselt ügyeiről. Az elsőt a szervezet új, Kőrösi Zoltán által elnökölt kuratóriuma rendelte meg a kormányváltás után, 2010. tavaszán – ennek a jelentésnek az anonimizált változatát teljes egészében nyilvánosságra hoztuk november elején.

Azt sem nehéz kinyomozni, hogyan kerülhetett napvilágra ez az első, még nem a KEHI, hanem az MMKA által felkért külsős szakértők által készített audit: miután megismerte annak lesújtó tartalmát, az általunk szintén nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv (PDF) tanúsága szerint az MMKA kuratóriuma 2010. június 16-án úgy döntött, nem hozza nyilvánosságra hogy jogsértésekre bukkantak. Az Index és a TASZ azonban bírósághoz fordult, és 2011. februárjában első fokon meg is nyerték azt a közérdekű adatigényléses pert, amelyet a közalapítvány pénzügyi-gazdasági helyzetéről szóló teljes jelentés kiadása érdekében indítottak az MMKA ellen.

Bár a másodfokú ítéletről már sem az Index, sem a TASZ nem adott ki hírt, a bírósági adatbázisban annak is nyoma maradt: a hírportál és a jogvédő szervezet 2011. július 5-én másodfokon, jogerősen megnyerte a közadatigényléses pert, az MMKA-t a kért jelentések teljes anyagának kiadására kötelezte a bíróság azzal a megkötéssel, hogy “a személyes adatokat tegyék felismerhetetlenné”. A bíróság álláspontja szerint “a megismerni kért adatok közérdekű adatok, nem minősülnek döntés-előkészítő anyagnak, hiszen azok alapján az alperes korábban már döntést hozott”. Az anonimizált anyagot tehát kiadták az Indexnek, de a hírportál sem a jogerős ítéletről nem adott hírt, sem a kiperelt jelentéseket nem tette közzé a jogerős ítélet után.

Közreadjuk a vezetői összefoglalót

A KEHI a Kőrösi-féle vizsgálat lezárultát követően, másodikként kezdett vizsgálódni az MMKA 2006 és 2010 közötti gazdálkodásával kapcsolatban. A végleges jelentésük 2011. őszén készült el, ezzel egy időben a KEHI feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomoz az ügyben, amelynek során mintegy 6,2 milliárd forint vagyoni hátrány érte a szervezetet, illetve a magyar államot. A vizsgálat fényt derített mintegy 3,7 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatás-felhasználásra is, amelyet a KEHI visszafizettetne az MMKA-val, amelyet időközben a kormány megszüntetett. A vizsgálat során átnézték az MMKA 2006 – 2010 közötti gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumokat, valamint meghallgatták a filmes szervezet dolgozóit, ennek alapján állapították meg, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel.

Módszertan

A KEHI-jelentés véglegesítése előtt meghallgatták az MMKA illetékeseit is, a közalapítvány kifogásait megvizsgálták. Az általunk hivatkozott szöveg csak ezután – tehát az MMKA ellenérveinek vizsgálatát követően – került elfogadásra. Az MMKA szintén a birtokunkba került észrevételeiből kiderül: sok volt a vitás pont, és némely esetekben a KEHI módosította is az álláspontját, ám az MMKA többnyire elfogadhatatlan érvekkel védekezett. Ilyen volt például a rendszeresen duplán kiadott, komoly pénzjutalommal járó Mozógép Mestere díjra vonatkozó kifogás is. Ott az MMKA azt jelezte, hogy a Mozgókép Mestere díjra az Alapító Okirat szerinti három szakmai szervezet tehet javaslatot, a kuratórium pedig minden esetben a szakmai szervezetek javaslatát elfogadva, saját hatáskörben eljárva döntött a díjak odaítéléséről. A kuratórium korábbi elnökét, Grunwalsky Ferencet szintén a szakmai szervezetek jelölték a díjra, mivel megfelelt az Alapító Okiratban lefektetett feltételeknek, a díjat pedig a kulturális miniszter adta át a Filmszemlén. “Az Alapító Okirat évenként egy díj adományozását teszi lehetővé, ezért a vizsgálat álláspontja szerint az adott években egynél több díj nyújtása szabálytalanul történt” – szögezte le a KEHI, és a jelentés szövegét is ennek megfelelően véglegesítették.

Ennek a 2011. szeptemberi KEHI jelentésnek az MMKA szervezetére vonatkozó megállapításait ismertettük előző cikkünkben. Mivel a forrásaink hitelességére vonatkozóan többen kétségeket fogalmaztak meg, most közreadjuk a KEHI-jelentés vezetői összefoglalóját, amelyben a KEHI egyebek mellett azt állítja, hogy “az MMKA-t az elmúlt években a szabályellenes és pazarló működés, felelőtlen és törvénysértő támogatás-felhasználás, érvénytelen és színlelt pályázatok, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződések, az állami támogatások terhére törvénysértő módon felvett banki hitelek, illetve a támogatott szervezetek által felvett hitelek kamatainak törvénysértő – 1,6 milliárd forintot meghaladó – támogatása, valamint a közalapítványnál felhalmozott több milliárd forintnyi kötelezettségállomány jellemezte“.

>>> a KEHI jelentés bevezetője és vezetői összefoglalója innen letölthető (PDF)

Oroszi Babett – Bodoky Tamás

(Folytatjuk. Címlapkép: Kovács Gergely)

Korábbi cikkeink az MMKA korrupciós ügyeiről:

Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart?

MagyarLeaks: Itt az eltitkolt MMKA átvilágítási jelentés