Putyin ma várhatóan bejelenti a megszállt területek, köztük Donyeck elcsatolását, azonban épp Donyeckben igen bizonytalanná vált a megszállók helyzete.
A sokszor kényszerrel besorozott katonákból valószínűleg nem tudnak támadó hadműveletekre alkalmas egységeket szervezni az oroszok, a már megszállt területek védelmére lehetnek alkalmasak.
Szeptember 6 és 11-e között Ukrajna többször akkora területet foglalt vissza (mintegy 8000 km2-t), mint amennyit Oroszország május óta meg tudott szállni.
A herszoni ellentámadás zavart okozott, s ezt kihasználva Ukrajna nagyobb területeket foglalt el pár nap alatt, mint az oroszok egy-másfél hónap alatt.
Alaposan megtépázta az ukrajnai háború a Kreml jól felépített nyugati lobbihálózatát, Magyarország ebből a szempontból is kivétel.
Az ukránok célja – egyelőre – nem a területek visszafoglalása lehet, hanem az orosz logisztika további gyengítése, mivel az utánpótlás az orosz erők gyenge pontja.
Fél évvel a háború kitörése után az ukrajnai menekültek jelentős része még mindig civilek segítségére szorul Magyarországon.
Magánkézben és állami tulajdonban lévő védett erdőkben is folytatható tarvágás, akár természetvédelmi területeken is.
A leépült menekültügyi ellátórendszer romjai között adományokból élő civilek segítenek az ukrán háborúból menekülőknek, amíg a kormány garasoskodik.
A NASA műholdtérképein jól látszik, ahogy a HIMARS-ok bevetése után megsokszorozódott a tűzesetek száma a front orosz oldalán.
A kijevi kormánynak kevésbé, az uniós szankcióknak már több közük lehet az olajvezeték elzárásához, a kulcs azonban egy olyan országnál lehet, akire senki sem gyanakodna.
