Moszkvában bejelentik az ukrán területek elcsatolását, Donyeckben több ezer orosz katona kerülhet csapdába – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Bár korábban az orosz hadügyminisztérium korábban arról beszélt, két hónapos kiképzés után mehetnek a frontra, a mozgósított tartalékosok már a héten megjelentek Ukrajnában. Az egy-két nap alatt kiképzett katonák egyelőre a harcok dinamikáján nem változtattak, az elmúlt héten újabb területeket vesztettek az oroszok. Az ukrán erők Liman városa körül indítottak ellentámadást, és péntekre, orosz források szerint lényegében bekerítették az itt állomásozó orosz csapatokat. Liman stratégiai fontosságú a donyeck-luhanszki régió ellenőrzéséhez, amelynek bekebelezését épp most tenné hivatalossá Moszkva.

• Megkezdődött a katonai mozgósítás Oroszországban, több behívott tartalékost egy-két nap kiképzés után közvetlenül a frontra küldtek.
• Újabb kelet-ukrajnai települések szabadultak fel, orosz források szerint bekerítés fenyeget több ezer orosz katonát a donyecki Limanban.
• Pénteken Putyin várhatóan bejelenti a megszállt ukrán területek (Donyeck, Luhanszk, Zaporozsje és Herszon megyék) elcsatolását, ami indokot adhat a hadiállapot bevezetésére Oroszországban.
• Az ukrán hírszerzés szerint orosz katonák érkeztek Belaruszba, új front nyílhat a háborúban.
• Októberben elindul az amerikai-ukrán kölcsönbérleti program, az Egyesült Államok újabb 18 Himars-rendszert ad Ukrajnának.
• Sokan menekülnek a mozgósítás elől, az AP szerint a bejelentés után közel 200 ezer ember hagyta el Oroszországot.

Bő egy hete, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kihirdette a tartalékosok mozgósítását. A hivatalos bejelentések 300 ezer, harctéri tapasztalattal rendelkező tartalékos katona behívásáról szóltak, később azonban olyan, meg nem erősített hírek is megjelentek, hogy Moszkva akár egymilliónál is több katona besorozását tervezi. Más kérdés, hogy valóban képes-e az orosz hadsereg ennyi embert ellátni és felfegyverezni, legalábbis a mozgósítás elején voltak fennakadások: az ukrajnai háború kezdete óta a logisztika volt az orosz erők egyik legnagyobb gyengesége, és ez a probléma mozgósítást is megnehezítheti.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Részleges mozgósítás: civil életből a húsdarálóba

Több helyen a mozgósított tartalékos tragikus állapotú fegyverekre (bár arra nincs bizonyíték, hogy ezekkel küldenék őket a frontra), vagy hiányos felszerelésre panaszkodott. A héten több magyar hírportál is szemlézte azt a videót, ahol a tartalékosok teljesen elrozsdásodott Kalasnyikovjaikat mutogatják.

Egy másik felvételen a behívott tartalékosoknak egy tiszt elmondja, „a hadsereg csak egyenruhát és páncélt tud adni, mást nem”, egyéb személyes felszerelést, például kötszereket mindenki magának kell, hogy beszerezzen.

Newly mobilized Russians are told what they need to take to the war. Spoiler – pads and tampons.
(English subtitles) pic.twitter.com/CumYqqpuit

— Special Kherson Cat (@bayraktar_1love) September 26, 2022

Ezzel párhuzamosan, a héten már Ukrajnában is megjelentek a frissen behívott tartalékosok, az eredetileg ígért két hónap helyett néhány napi kiképzés után. „Üdvözlök mindenkit, az első tankezred megérkezett. Hivatalosan azt mondták nekünk, hogy nem lesz kiképzés, mielőtt a háborús övezetbe küldenek bennünket. Az ezred parancsnokai megerősítették ezt. Szeptember 29-én Herszonba küldenek minket” – mondja egy szeptember 27-én a Telegramon megjelent videón szereplő tartalékos. Később az ukrán vezérkar megerősítette, hogy újonnan mozgósított tartalékosokkal töltik fel 1. gárda páncélos hadsereg egységét – a gárda az egyik legelitebb orosz katonai egységnek számít, azonban a két héttel ezelőtti harkivi áttöréskor súlyos veszteségeket szenvedett.

Csütörtökön Putyin szóvivője, Dimitrij Peszkov is elismerte, hogy nem alakul ideálisan a mozgósítás: olyanok is behívót kaptak, akiket elvileg nem hívhatnának be, például egészségügyi problémákkal küzdő férfiak, vagy diákok, akiknek mentességet ígértek. Peszkov azt ígérte, hogy a régiós kormányzók gyorsan helyrehozzák a hibákat, de kijelentése rávilágít az egyik, mozgósítással kapcsolatos strukturális problémára.

Félig még mindig a szovjet doktrína szerint működik az orosz hadsereg

A Háborúkutató Intézet (ISW) szeptember 26-i elemzése szerint a „részleges mozgósításért” a hadügyminisztérium és a helyi kormányzati tisztviselők megosztva felelnek A mozgósítási rendelet kimondja, hogy a védelmi minisztérium állapítja meg a tartalékosok mozgósításának kvótáit és határidejét régiónként, de a katonai komisszárok egyértelműen felelősek e kvóták tényleges teljesítéséért, csakhogy erről nem a védelmi minisztériumnak jelentenek, hanem inkább a helyi és regionális politikai vezetők alárendeltjei – könnyen alakul ki tehát bürokratikus káosz.

Az ISW szerint alapvető probléma, hogy az orosz hadsereg csak 2008 után kezdett elmozdulni a korábbi, tartalékosokra és sorkatonákra épülő, szovjet tömeghadsereg modelljétől. Az átállás egy, a NATO-országokra jellemző, hivatásos katonákból álló hadseregre a mai napig nem sikerült – leginkább azért, mert egy nagy professzionális hadsereg fenntartása igen drága.

Ehelyett egyfajta hibrid modell jött létre: a kötelező sorkatonai szolgálat idejét lecsökkentették egy évre, azonban a hivatásosok (kontraktnyikok) számát nem sikerült kellő léptékben növelni. Csakhogy a sorkatonák kötelező szolgálati idejének csökkentése miatt romlott a fiatal tartalékosok harcképessége. „A sorkötelesek általában egy év alatt érik el a katonai alkalmasság minimális szintjét (…) Az egyéves kötelező katonai szolgálatra való 2008-as áttérés azt jelenti, hogy a kétéves katonai szolgálatot teljesítő orosz férfiak utolsó kohorsza már a 30-as évei elején jár. A fiatalabb férfiak, akik a harcba való behívás szempontjából a legjobb korosztályba tartoznak, csak a lerövidített egyéves szolgálatot teljesítették” – olvasható az ISW elemzésében.

A szervezet emlékeztett arra, hogy az az orosz hadsereg az elmúlt egy évben már háromszor próbálkozott tartalékos katonákat hadba hívni önkéntes alapon, nagyrészt sikertelenül: még a háború előtt, 2021 őszén létrehozták az Orosz Hadsereg Harci Tartalék (BARS) nevű szervezetet azzal a céllal, hogy 100 ezer önkéntest toborozzon a volt sorkatonák közül, és harcra kész állapotba hozza őket. A tervezett 100 ezernek azonban februárig csak töredékét sikerült összegyűjteni. A háború alatt még kétszer próbálkoztak hasonló, többé-kevésbé önkéntes alapú mozgósítással, azonban az élőerő-hiány végig probléma maradt. A szeptemberi mozgósítással tehát már elsősorban olyanokat küldenek a frontra, akik már bizonyították, hogy nem akarnak harcolni.

Herszon: nincs elmozdulás

Ahogy az várható volt, az orosz mozgósítás az első héten még nem hozott változást a fronton: az elmúlt napokban az orosz megszállók (továbbra is erős tüzérségi fölény mellett) limitált támadásokat vezényeltek le Donyeck és Herszon régiókban. Keleten az orosz erők továbbra is Bahmut városát és a környékbeli falvakat támadják, de újabb településeket az orosz és az ukrán jelentések szerint sem foglaltak el.

Herszon megyében szintén nem mozdultak el a frontok jelentősen, bár súlyos tüzérségi párbajok zajlottak. A múlt héten megjelent műholdképek alapján valamennyire javulhatott az oroszok helyzete az ellátás szempontjából, mivel sikerült feltölteniük a Novak Kakhovkai gáz zsilipjét, így az azon elhelyezett hidat nehezebben tudják lerombolni az ukrán rakétacsapások.

Néhány napja az orosz csapatok Bezimenne falunál támadásokat indítottak az itteni ukrán hídfő ellen az Inhulec folyó déli partján, ezeket az ukrán vezérkar jelentése szerint visszaverték. Egy ukrán jelentés szerint Ternovi Podi falura nyitottak tüzet az oroszok, ami arra utal, hogy a település ukrán ellenőrzés alatt áll.

A térségbe az ukrán vezérkar jelentése szerint Oroszország szeptember 27-én 2000 tartalékost vezényelt, akiket a megszállt Krím-félszigeten soroztak be. Sokan közülük a tatár közösség tagjai – ez beleillik a mozgósítás első hetére jellemző mintába, hogy elsősorban a keleti nemzeti kisebbségek tagjai (tatárok, burjátok, tuvai mongolok stb.) kaptak behívót.

Donyeck: bekerítés fenyegeti Limannál az oroszokat

Ukrajna továbbra is az észak-keleti frontokon folytat támadó hadműveleteket. A korábbi harkivi győzelem után az Oszkil folyó vonalán állt be a front, azonban az ukránok hamar átkeltek a folyón, és hídfőállásokat alakítottak ki. A héten az ukrán erők benyomultak a régió fontos vasútállomásának otthont adó Kupjanszk-Vuzlovjiba, és innen támadást indítottak a környékbeli falvak irányába.

Ahogy az elmúlt hetekben is, az ukrán hivatalos szervek nem közölnek részleteket az offenzív hadműveletekről azok lezárása előtt, így a folyó ellentámadásokról továbbra is leginkább az orosz katonai bloggerektől származó információkra lehet csak támaszkodni. Orosz források szerint északon, Harkiv megye mér orosz ellenőrzés alatt álló részén az ukránok visszafoglalták Kurilivka, Kivsarivka és Petropavlivka településeket (kedden az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy Petropavlivkát az orosz tüzérség lőtte, ekkor tehát a település ukrán ellenőrzés alatt volt).

Délebbre, Donyeck, Luhanszk és Harkiv megye találkozásánál az ukránok a héten egy közel 1000 km2-s területet foglaltak vissza: ukrán katonák által közzétett felvételek igazolják Zelena Dolina, Sandriholove, Ridkodub és Nove települések felszabadítását. Az itt folyó ukrán hadművelet fő célpontja azonban a 20 ezres Liman városa. A Donyeck megyéhez tartozó Liman fontos közlekedési és szállítási csomópont, ezért korábban az oroszok jelentős csapatokat vezényeltek a város védelmére. Orosz források szerint a térségben a 20. gárdahadsereg egységei, két BARS zászlóalj, valamint a donyecki „népköztársaság” ezrede állomásozik. A harkivi áttörés után az ukránok frontális támadással próbálták bevenni a várost, de ezeket visszaverték a megszálló csapatok.

Csütörtökön azonban több orosz haditudósító is arról számolt be, hogy ezeket a csapatokat a teljes bekerítés fenyegeti, miután az ukránok két irányból is áttörték a Liman körüli frontvonalat: északról Kolodjazi, délről Dronivka irányából záródik a harapófogó, amellyel az ukránok megpróbálják elvágni a Limanba vezető utakat. Ha ez sikerül, akkor a városban és környékén állomásozó 3-5 ezer (egyes források szerint akár 20 ezer) orosz katona csapdába esik, és utánpótlás híján kénytelen lesz megadni magát. A helyzet hasonlít Izjum két héttel ezelőtti bekerítéséhez, ám akkor az orosz hadvezetés még a gyűrű bezáródása előtt elrendelték a visszavonulást, így a katonák nagy része megmenekült, bár sok felszerelést hátra kellett hagyniuk.

Most azonban nem hallani híreket a visszavonulásról – egyesek szerint azért sem, mert Putyin személyesen utasította a tábornokait, hogy semmilyen területet nem adhatnak fel. A héten megjelent kommentárokban az orosz haditudósítók az állásaikat a végsőkig védő katonák hősiességét dicsérik, de elismerik, hogy fokozatosan bekerítik őket az ukránok. „A Liman körüli fogó bármelyik pillanatban bezárulhat. Még mindig vannak ott emberek, köztük a DNK és az orosz hadsereg harcosai (…) Isten őrizzen tehát attól, hogy ne történjen tragédia! Imádkozunk értetek, hőseinkért!” – írta csütörtökön a Telegramon Szemen Pegov, az egyik legismertebb orosz haditudósító.

„A helyzet Liman közelében rendkívül nehéz. Az ellenség Jampilnál és Torszkojéban méri a fő csapást, azzal a céllal, hogy végleg elvágja a Kremenna-Liman útvonalat és bekerítse csapatainkat. Nagy erőkkel támad, tüzérség, HIMARS-ok és páncélozott járművek támogatásával. Ez nagyon nehéz éjszaka lesz, a holnapi pedig egy nagyon nehéz nap” – írta csütörtökön a Rybar nevű csatorna szerkesztője.

A limani orosz ellátása csapatok a Zseberec folyó hídjain át lehetséges, az ukrán ellentámadás célja éppen ezeknek az elvágása, ehhez Kolodjazi és Torszke falvak elfoglalása. Csütörtök-pénteki orosz jelentések szerint mindkét falut ostromolják: Rybar pénteki posztja szerint a Liman körüli katlan szinte teljesen bezárult, a városból kivezető utakat tűz alatt tartja az ukrán tüzérség. „Ha a közeljövőben nem tesznek sürgős intézkedéseket Liman felmentésére és a tartalékok jelentős részének átcsoportosítására, a város a védőkkel együtt elesik, és semmi sem fogja megállítani az ukrán alakulatokat abban, hogy mélyen orosz területre irányuló offenzívát indítsanak” – írta.

Visszaszámlálás a megszállt területek elcsatolásáig

Egy orosz vereség Limanban azért is lenne érzékeny Oroszországnak, mert Putyin várhatóan pénteken jelenti be Donyeck megye és a többi megszállt régió elcsatolását. A héten lezajlottak az álnépszavazások az Oroszországhoz történő „csatlakozásról”. Ezek eredménye nem okozott meglepetést, azt, hogy mennyire lehetett tiszta a szavazás, jól mutatják azok a jelenetek, ahol fegyveres katonák kopogtatnak be emberekhez, és felszólítják őket a szavazásra. Az ezután bejelentett hivatalos eredmény szerint mind a négy megyében 80-90 százalék szavazott az Oroszországhoz való csatlakozás mellett.

A nyilvánvaló színjáték eredményét természetesen a nemzetközi közösség, köztük a magyar kormány sem nem ismeri el, de ez Moszkvát különösen nem zavarja. Csütörtökön már meg is jelent az az elnöki határozat, amely független régiókként ismeri el a megszállt területeket, amit várhatóan követ majd a hivatalos „csatlakozás” Oroszországhoz.

Hogy ez milyen következményekkel járhat, arról egyelőre csak találgathatunk. Egyes elemzők szerint a régiók elcsatolása további eszkalációhoz adhat indokot, hiszen hivatalosan a háború most már Oroszország területén folyik. Egyes vélemények szerint erre hivatkozva Putyin akár nukleáris fegyvert is bevethet, bár ahogy korábban írtuk, valójában Ukrajna elleni első csapást nem helyezett kilátásba, amikor bejelentette a „népszavazásokat”.

Több jel arra utal, hogy az annexió célja főleg az, hogy Putyin belpolitikai mozgásterét növelje: a BBC riportja a Moszkovszki Komszomolets nevű lapot idézi, ahol egy szakértő azt mondta: Putyin az elcsatolás után általános „terrorellenes hadműveletet” jelenthet be, amely lehetővé teszi több szabadságjog felfüggesztését, kijárási tilalom és az állampolgárok fokozott ellenőrzésének bevezetését.

William Spaniel, a University of Pittsburgh elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszavazások nemzetközi jogi és katonai szempontból is értelmezhetetlenek, fő céljuk inkább az lehet, hogy a háború támogatottságát növeljék – ez 2014-ben, a Krím-félsziget elcsatolásakor már egyszer sikerült, az akció után Putyin népszerűsége történelmi csúcsra ért, persze csak Oroszországon belül.

Felmérés: már többen szeretnének béketárgyalásokat Oroszországban

Erre szükség lehet, hiszen több jel arra utal, hogy a harkivi vereség és a mozgósítás óta visszaesett a háború és a rezsim támogatottsága. A Levada független kutatóintézet felmérésén az oroszok 77 százaléka értett egyet Putyin elnök politikájával, ami 6 százalékpontos csökkenés a korábbi, a háború kezdete óta stagnáló 83 százalékhoz képest. Putyin támogatottsága 2018 óta nem volt ilyen alacsony, amikor megemelte az orosz munkavállalók nyugdíjkorhatárát, országos tiltakozásokat eredményezve.

A Levada felmérése szerint egyre kevésbé magabiztosak az emberek a háború sikeres lezárásában, 56 százalék válaszolt úgy, hogy „nagyon aggódik” az események miatt. A megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy folytatni kell a hadműveleteket, míg 48 százalék úgy véli, hogy meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat – augusztusban még a háborúpártiak voltak többségben.

Autósor az egyik orsoz-grúz határátkelőn, az NBC felvételén (képernyőfotó)

A közvélemény-kutatás szerint ráadásul leginkább épp a fiatalok aggódnak, akiket mozgósítani próbálnak. Erre mutat az is, hogy mozgósítás után tömegek indultak a határok felé: az Associated Press híradása szerint egy hét alatt közel 200 ezren menekültek külföldre. A finn, grúz és kazah határon több kilométeres kocsisorok alakultak ki. A Moscow Times független orosz lap információi szerint az orosz biztonsági szolgálatok hamarosan a határok lezárásával válaszolhatnak a menekülthullámra. Több határszakaszon már megjelentek az FSZB tagjai, hogy kiszűrjék azokat, akik a behívás elől próbálnak elmenekülni.

Ami biztosnak tűnik, az az, hogy Putyin elkötelezett a háború folytatása iránt, és utóbbi döntéseivel egyre inkább olyan helyzetbe navigálja magát, ahol a békekötés kevésbé tűnik lehetségesnek, mint az elmúlt fél évben bármikor.

Elhúzódó háborúra számítanak az amerikaiak

Elhúzódó konfliktusra készülhetnek Ukrajna szövetségesei is: csütörtökön Joe Biden amerikai elnök újabb, 1,1 milliárd dollár értékű fegyvercsomagot jelentett be Ukrajnának, benne 18 HIMARS-rakétarendszerrel és 150 páncélozott járművel. Ezek leszállítása azonban nem azonnal kezdődik meg, hanem újonnan gyártják majd le az eszközöket, azaz csak hónapokkal később érkezhetnek meg Ukrajnába. Ezzel párhuzamosan, októberben hivatalosan is beindul az amerikai kölcsönbérleti program: az „Ukrajna demokráciájáról szóló 2022. évi védelmi kölcsönbérleti törvényt” alapján az Egyesült Államok az október 1-étől kezdődő 2023-as költségvetési év során kölcsönöz katonai felszereléseket Ukrajnának és más kelet-európai országoknak.

A héten arról is érkeztek hírek, hogy Moszkva megpróbálhatja újra bevonni Belaruszt a háborúba. Alekszandr Lukasenka rezsimje eddig közvetlenül, katonákkal nem vett részt az Ukrajna elleni agresszióban, bár a háború első heteiben, a Kijev ellen támadó orosz csapatok Belarusz felől lépték át az ukrán határt, és az országból többször is indítottak rakétatámadásokat ukrán célpontok ellen.

A héten az ukrán hírszerzés azt közölte, értesüléseik szerint 20 ezer orosz tartalékos katona érkezett Belaruszba. Később az internetre felkerült dokumentumok alapján belarusz férfiak olyan utasításokat kaptak, hogy azonnal jelentkezzenek egy katonai parancsnokságon, az államvasutak dolgozóit pedig titoktartásra kötelezték, ami katonai szállításokra utalhat. Ezeknek a dokumentumoknak a hitelességét független vagy hivatalos források nem igazolták.

Pavel Latuska, Belarusz volt kulturális minisztere a héten egyenesen azt állította, hogy Lukasenka megígérte Putyinnak, hogy november-februárban 120 ezer katonával beszáll a háborúba, potenciálisan új frontot nyitva Északon. A Belarusian Hajun project nevű, a fehérorosz hadsereget monitorozó szervezet szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy Belarusz mozgósítana, vagy hadműveletre készülne. Az ukrán hírszerzés által emlegetett 20 ezer orosz tartalékos önmagában új front nyitására nem lehet alkalmas, az is elképzelhető, hogy kiképzésre érkeztek Belaruszba.

Zubor Zalán