Teljes médiacsend mellett egyeztet a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállításokról Brüsszelben

Ukrajna katonai támogatása volt a fő témája azoknak a brüsszeli találkozóknak, amelyeken a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium tisztviselő is jelen voltak – ezt viszont aligha tudhatja meg az, aki az állami médiából tájékozódik. Az Átlátszó riporterének Belgiumba kellett utaznia ahhoz, hogy személyesen győződjön meg a magyar részvételről: helyszíni riportunk a brüsszeli NATO-központban tartott nemzetközi megbeszélésekről.

Február közepén minden jelentős állami médium részletesen, több riportban is beszámolt arról, hogy Magyarországra látogatott Kirgizisztán elnöke. A közmédia alapján ez volt a hét legfontosabb külpolitikai eseménye, pedig ezzel egy időben egy miniszteri szintű magyar küldöttség járt egy másik, több mint 50 ország részvételével zajló csúcson, amiről gyakorlatilag semmi nem jelent meg a nyilvánosságban: az Ukrajna Honvédelmi Kontaktcsoport ülésén.

Az Orbán-kormány tagjai, a miniszterelnököt is beleértve az ukrajnai háború kezdete óta azt hangoztatják, hogy az ukránoknak történő fegyverszállítás tévút, ezért Magyarország a környéken egyedüli országként nem is küldött semmilyen katonai felszerelést. A leggyakoribb érveik arról szólnak, hogy a fegyverszállítás csak a háború eszkalációjához vagy „elhúzódásához” és „még több szenvedéshez” vezet.

Utóbbi narratíva nem is igazán burkoltan arra utal, hogy a magyar kormány szerint elkerülhetetlen Oroszország katonai győzelme a háborúban, és az ukrán ellenállás, illetve annak támogatása ezt csak fölöslegesen elodázza. Idén januárban Orbán Viktor az MCC rendezvényén, külföldi újságírók beszámolója szerint szintén azt mondta: „Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog veszíteni”, mivel az idő nekik dolgozik, Ukrajna pedig hamarosan ki fog fogyni a csapatokból.

A kormányzati szócsövek jellemzően ennél jóval tovább mennek, Ukrajnát és a Nyugatot állítják be a valódi agresszornak, vagy nyíltan Oroszország győzelmében reménykednek.

Köztük vannak például a KESMA – a kormány által nemzetstratégiai fontosságúnak minősített, jórészt közpénzből működő médiabirodalom – médiumai is: februárban például a Hír TV egyik műsorában Bencsik András a KESMA főszerkesztőjével, Néző Lászlóval beszélgetve beszélt arról, hogy ő az oroszoknak drukkol, és „nem találkozott még olyan emberrel az országban”, aki „ne az oroszoknak drukkolna”.

Ehhez képest teljes médiacsend mellett Magyarország is részt vesz azokon a megbeszéléseken, amelyeken a nyugati szövetséges államok az ukrán védők felfegyverzését koordinálják.

Pont a lényeg maradt ki a honvédelmi miniszter beszámolójából

Február 14 és 15-e között kétnapos konferencián üléseztek a NATO-tagállamok honvédelmi miniszterei Brüsszelben, erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter videóban számolt be. A miniszter a NATO kollektív védelmi politikáját, az európai hadiipar felpörgését, azon belül a magyar haderő fejlesztését említi, mint a megbeszélések témáit:

Ugyanakkor ebben az időpontban Brüsszelben nemcsak a NATO hadügyminisztereinek ülését tartották, hanem az Ukrajna katonai támogatását koordináló Ramsteini Csoport ülését is. Ez a hivatalos magyar beszámolókból kimaradt, annak ellenére, hogy a magyar honvédelem képviselői ezen is részt vettek.

A kétnapos tárgyalás-sorozaton az Átlátszó tudósítója is jelen volt, ottani tapasztalataink és külföldi sajtófelvételek alapján bemutatjuk, miről szóltak a brüsszeli megbeszélések.

Nem NATO, hanem Ramstein

Február 14 és 15-e közt nem egy, hanem valójában három konferenciát tartottak. Ezek közül az első (február 14-én, 10 és 16 óra között) a Ukrajna Honvédelmi Kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group – UDCG), más néven Ramsteini Csoport ülése volt.

A Kontaktcsoport 2022 áprilisában alakult, első ülését a németországi Ramstein katonai légibázisán tartotta, és azóta már nyolc alkalommal ült össze. Bár a csoport tagjai nagyrészt NATO-tagállamok, a szervezet független a NATO-tól. Vezetője az Egyesült Államok, és részt vesznek benne az ukrán védelmi miniszter és egyéb NATO-n kívüli országok, például Svédország és Grúzia képviselői.

A találkozó célja explicit módon az Ukrajnának történő katonai segítségnyújtás koordinálása. A téma érzékenysége miatt a megbeszélések zárt ajtók mögött zajlanak, de az ülés megnyitásáról és a delegáltak érkezéséről a NATO nyilvánosságra hoz felvételeket. Ezeken felismerhetők a magyar résztvevők.

Az Átlátszó forrásai szerint a Kontaktcsoport ülésein jellemzően az ukrán védelmi miniszter tájékoztatja a szövetségeseket a hadi helyzetről, és arról, hogy milyen fegyverekre van szüksége Ukrajnának. Ezután a résztvevők egyeztetnek arról, hogy ki mit tud felajánlani, és azokat hogyan tudják célba juttatni.

A ramsteini csoport ülésére Szalay-Bobrovniczki Kristóf hadügyminiszter volt hivatalos magyar részről. Az eseményről készült felvételeken azonban nem ő látható, hanem Géczy Balázs, a magyar NATO-képviselet helyettes képviselője. Géczy korábban az oslói és hágai magyar nagykövetségen dolgozott, 2019-ben pedig a Külügyminisztérium Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztály szakmai vezetője volt. Ebben a minőségében, Szijjártó Péterrel közösen Moszkvába is ellátogatott, ahol az orosz űrügynökség vezetőjével tárgyalt arról, hogy a Nemzetközi Űrállomásra magyar űrhajóst lehessen küldeni.

Az Átlátszó forrásai szerint a Kontaktcsoport ülése előtt a honvédelmi miniszter repülőgépe késett, ezért az ülés elején a Brüsszelben dolgozó Géczy Balázs helyettesítette.

A Deutsche Welle felvételein felismerhető még a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ volt parancsnoka, Szűcs József ezredes. Szűcs József 2019 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozik, a VEOL-nak adott interjú szerint a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program végrehajtásában vállalt szerepet.

Magyarország egyébként korábban is részt vett a Ramsteini Csoport ülésein. 2022 szeptemberében Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Facebook-oldalán megosztotta, hogy részt vett az ülésen. Korábban, áprilisban, az Átlátszó kérdésére a HM sajtóosztálya azt közölte, hogy a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős államtitkára valamint a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese vesz részt a ramsteini csoport alakuló ülésén.

Ez volt az utolsó alkalom, amikor magyar politikus kommunikált arról, hogy részt vett a Kontaktcsoport ülésén.

Bár a magyar média rendszeresen beszámol a csoport üléseiről, meg sem említik, hogy ennek egyébként Magyarország is tagja. Ez egyaránt igaz a kormánypárti és kritikus médiára is, amelyek tulajdonképpen egyaránt a magyar kormány oroszbarátságát hangsúlyozzák – csak az egyik pozitív, a másik negatív előjellel.

Csak külföldi sajtófotók alapján tudni, hogy ott voltak a magyarok

Pedig a ramsteini gyűlésekről készült hivatalos és sajtófotók rendre utalnak a magyar részvételre. A magyar honvédelmi miniszter látható például a Kontaktcsoport június 15-i üléséről készült AP-fotón. Az ülést akkor is Brüsszelben tartották, a NATO védelmi minisztereinek rendszeres ülése előtt. Utóbbiról az állami források és az MTI is beszámoltak, az viszont kimaradt, hogy előtte a miniszter az ukrán Kontaktcsoport ülésén is részt vett. Bekerült viszont a közleménybe a jól bejáratott kampányszöveg arról, hogy a kormány „a béke pártján áll”.

Január 8-án ismét a Ramstein légibázison tartották a Kontaktcsoport ülését. A Reuters itt készült fotóján látható a kerekasztalra kitett magyar zászló.

A legutóbbi, múlt heti Kontaktcsoport-találkozó után tartott sajtótájékoztatóján Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter úgy fogalmazott: a csoport tagjai „összefogtak, hogy elutasítsák Putyin vízióját egy olyan kaotikus világról, ahol a zsarnokok lábbal tiporhatják a határokat, meghódíthatják békés szomszédaikat és háborús bűnöket követhetnek el. Együtt világossá tettük, hogy hosszú távon támogatni fogjuk Ukrajna önvédelmét. (…)

A mai Kontaktcsoporton ismét összefogtunk nagyra becsült szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy biztosítsuk, hogy Ukrajna megkapja, amire szüksége van, amikor szüksége van rá. Továbbra is együtt dolgozunk azon, hogy Ukrajnának ne csak felszerelést, hanem teljes harcképességet biztosítsunk. És ezért tárgyaltunk arról, hogy adományainkat egy integrált kiképzési tervbe szinkronizáljuk.”

Lloyd Austin és Mike Milley, az amerikai vezérkari főnök ezután újabb katonai segélycsomagokat, a fegyverszállítások, különösen a nyugati tankok szállításának felgyorsítását ígérték, valamit azt, hogy további lőszereket és légvédelmi eszközöket fognak biztosítani Ukrajnának a szövetséges államok.

Február 14-én és 15-én a Kontaktcsoport ülését az Észak-Atlanti Tanács, azaz a NATO politikai döntéshozó testületének két gyűlése követte. Ezeken való részvételéről már beszámolt Szalay-Bobrovniczky Kristóf is, bár sok részletet elhallgatott.

A Tanács első, 14-én este tartott ülésén a NATO-államok képviselői mellett jelen volt az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov is. A tanácskozás szintén zárt ajtók mögött zajlott, csak Jens Stoltenberg nyitóbeszédét hozták nyilvánosságra.

Ebben azt mondta: „ma Ukrajna további támogatásáról tárgyalunk, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Ukrajna független, önálló államként győzhessen.” Stoltenberg arról beszélt, Vlagyimir Putyin „alábecsülte az ukrán nép és fegyveres erők erejét, és alábecsülte a NATO és partnerei egységét és elkötelezettségét”, akik példátlan támogatást nyújtanak az ukránok önvédelméhez.

Február 15-én másodjára is összeült az Észak-Atlanti Tanács, ezúttal nem ukrán, hanem svéd és finn küldöttekkel közösen. Ezen Stoltenberg megnyitója alapján a NATO keleti szárnyának és hadiiparának megerősítése volt a téma, válaszul az orosz agresszióra.

Szalay-Bobrovniczky videóiban nagyrészt az Észak-Atlanti Tanács ülésein készült jelenetekből találunk bevágásokat.

A miniszter narrációjában látványosan kerüli az ukrán témát (miközben ez volt a fő témája a megbeszéléseknek), és a vágó gondosan ügyelt rá, hogy Reznyikov ne bukkanjon fel a videóban – bár egy helyen pár másodpercig látszik a kerekasztalra kitett ukrán zászló.

Tabu lett a „ruszkik haza”

A honvédelmi minisztert Brüsszelben és később is próbáltuk elérni, de sajtófőnöke nem reagált a megkeresésünkre.

2022 júliusában szintén a közmédia teljes hallgatása mellett látogatott Ukrajnába Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke, hogy egyeztessen az ukrán hadvezetéssel. A látogatásról először az ukrán vezérkar Facebook-oldalán jelent meg közlemény, majd miután a közösségi médiában már terjedt a hír, a Honvédség oldalán is megjelent róla egy rövid beszámoló. Ám a közmédiában, az MTI-t is beleértve, nem jelent meg erről tudósítás, és nem számoltak be a hírről a kormánypárti médiagépezet más elemei, például az Origo, a HírTV vagy a KESMA megyei lapjai sem.

Nagy csendben magyar katonai delegáció utazott Ukrajnába

A közmédia hallgat arról, hogy több napos hivatalos látogatást tett az ukrán hadseregnél a Honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, bár utólag, ma reggel a Honvédelmi Minisztérium honlapjára kikerült egy erről szóló közlemény. Az ukrán vezérkar tegnapi közleménye szerint a magyar delegáció többek között az orosz megszállók által elkövetett háborús bűnökről tájékozódott, az ukrán főparancsnok pedig arról beszélt, elégedett az „államaink közötti katonai együttműködéssel” – holott a magyar kormány üzenetei szerint ilyen nincs is.

A kormánypárti, fideszes befolyás alatt álló magyarországi médiumok továbbra is Kreml-kompatibilis üzeneteket közvetítenek, ezért nem meglepő, hogy felmérések szerint a Fidesz-szavazóknak csak kisebbsége tartja hibásnak Oroszországot a háború miatt. A helyzetet jól illusztrálja, hogy amikor Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő közösségi oldalán azt írta ki, hogy „Ruszkik haza! Legyen béke!”, sok kormánypárti hozzászóló nekitámadt, helyeselve az orosz inváziót. Hasonló volt a helyzet Novák Katalin köztársasági elnök kijevi látogatásakor: számos követője felháborodott, hogy szóba állt az ukrán elnökkel, és hogy a támadás alatt álló ország megsegítéséről beszélt.

Zubor Zalán

Címlapkép: a szerző felvétele. Videó: Balogh Dénes. Közreműködött Panyi Szabolcs, akinek ezúttal is köszönjük a segítséget.