Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban.
„Égető munkaerőhiánnyal küzd a vállalata? Itt a megoldás! Kölcsönözzön Fülöp-szigeteki munkavállalókat, és turbózza fel a termelést!” – olvasható a Jobtain HR Szolgáltató Kft. weboldalán. A Jobtain egyike azoknak az úgynevezett minősített munkaerő-kölcsönzőknek, amelyeknek a kormány külön rendeletben lehetővé tette, hogy engedélymentes eljárásban foglalkoztassanak az EU-n kívülről toborzott vendégmunkásokat Magyarországon.
A súlyos hazai munkaerőhiánytól szenvedő cégek gyorsan éltek is a lehetőséggel, az elmúlt egy-két évben számos vállalat jelentette be, hogy külföldi munkavállalókkal tölti fel az üres álláshelyeit, főleg a szomszédos EU-n kívüli országok (Ukrajna, Szerbia), illetve ázsiai országok (India, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán) állampolgáraival. Több év uszító idegenellenes kormányzati kampányai után aligha meglepő módon sok helyen heves indulatokat váltott ki a „migránsok” behozatala (bár kormánypárti politikusok próbálták magyarázni, hogy ez esetben nem számítanak migránsnak a külföldről érkező, Magyarországra költöző emberek – annak ellenére, hogy 2017-ben Orbán Viktor szerint még migránsnak számítottak a vendégmunkások is.).
A 2015-ös kormányplakát. Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Hajdúszoboszlón például a Telex riportja szerint a 2015-ös menekültválságot idéző tömeghisztéria alakult ki, a közösségi médiában egymást hergelték a lakosok azzal, hogy a külföldi munkások nyilván gyilkolni, erőszakolni fognak, amit a város polgármestere is szított azzal, hogy a vendégmunkások szállásadóit fenyegette.
A Jobtain oldalán megtaláljuk a cég ügyvezetője, Mihályi Magdolna üzenetét is arról, miért javasolják a filippinó vendégmunkások felvételét.
„Az elmúlt években nagyon sok kutatást végeztünk azzal kapcsolatban, hogy melyik az a nemzet vagy ország, aminek a lakosai kultúrájukban, világnézetükben, alkalmazkodóképességükben, legközelebb állnak az európai lakossághoz és mi ennek tükrében tettük le végül a voksunkat a Fülöp-szigetek mellett” – írja a Jobtain ügyvezetője.
Mihályi Magdolna kulturális kérdésekben valóban autoritásnak számít, mivel ő egyben a Rákóczi Szövetség alelnöke. A Rákóczi Szövetség a mai Magyarország egyik legaktívabb kulturális szervezete, amelynek dokumentumai szerint a célja a nemzettudat erősítése, ennek érdekében főleg határon túli és magyarországi fiataloknak szerveznek programokat, például táborokat, erdélyi, felvidéki kirándulásokat. Ezekre a programokra a Szövetség milliárdos nagyságrendben kap állami forrásokat, tavalyi beszámolójuk (az irat a birosag.hu keresőjéből elérhető) szerint 2021-ben 2,5, 2020-ban 2,36 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből. Tevékenysége során a Rákóczi Szövetség alaposan összefonódott a kormánypártokkal,
rendezvényein visszatérő vendégek a fideszes politikusok: egyik idei ifjúsági táborukban például Kövér László mondott beszédet,
de megfordult a programjain Gulyás Gergely és Hoffman Rózsa is.
A Rákóczi Szövetség 2018-ban az elsők között kezdett aláírásokat gyűjteni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló uniós kezdeményezés (Minority Safepack) mellett. Bár a safepack a határon túli magyar és egyéb kisebbségek jogvédelmét célozta, a köré épített kampányban (ami a Fidesz 2018-as kampányhajrával egyidőben indult) a kezdettől fogva ott volt a bevándorlás-ellenes él is, miszerint a „migránsok helyett” az úgynevezett őshonos kisebbség jogait kellene védeni.
A Jobtain, ahogy Mihályi Magdolna az Átlátszónak elmondta, már 20 éve foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, de nagyon sokáig kizárólag magyar embereknek segítettek munkát találni partnercégeiknél. „2015-ben már külhoni magyarokat is foglalkoztattunk Székelyföldről. A kormány 2016-ban nyitotta ki a kapukat először az EU-n kívüli toborzás felé (Ukrajna, Szerbia), így az elmúlt hét évben egy egész Ukrajnát lefedő toborzói hálózatot építettünk ki, és azóta is folyamatosan foglalkozunk ukrán munkavállalók toborzásával, kölcsönzésével, szállásoltatásával” – mondta a cég ügyvezetője.
Elmondása szerint a 2021-es törvénymódosítás után a Jobtain Kft. az elsők között szerezte meg a minősített foglalkoztató minősítést: „A pályázat során nagyon alapos pénzügyi, szakmai és ügyviteli ellenőrzésen kell átesni a munkaerő-kölcsönző cégeknek, aminek része többek között egy nemzetbiztonsági átvilágítás is, valamint megfelelő kompetenciával és nyelvtudással rendelkező munkatársak foglalkoztatása. A minősítést elnyerő munkaerő-kölcsönzők teljes mértékben jogszerűen, gyorsított eljárással toborozhatnak harmadik országbeli munkavállalókat a hazai munkaerő-hiány enyhítésére – Ukrajnán és Szerbián kívül – jelenleg 15 EU-n kívüli országból.”
Mihályi Magdolna átveszi Kárpátok Őre díjat 2023-ban. Mellette Ferencz Csaba (Csíkcsomortán polgármestere) és Gál István (Csíkpálfalvi Önkormányzat munkatársa). Forrás: Wikimedia Commons
Hogy pontosan hány munkavállalót toborozna a Jobtain, azt a megbízást adó partnervállalatok igényei határozzák meg, de
„a folyamatban lévő projektek alapján nagyjából 500-600 fő munkavállalót tervezünk kölcsönözni partnereinkhez ez év végéig, ennek megközelítőleg fele harmadik országbeli munkaerő”
– mondta.
Az Átlátszó kérdésére Mihályi Magdolna elmondta, miért találták a cégnél a filippínó munkavállalókat a magyarokkal kompatibilisnek. „Minősített foglalkoztatóként először elemeztük a célországok munkavállalóival kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat, és alaposan megvizsgáltuk a munkavégzés, valamint az integráció szempontjából fontos ismérveket. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a távolról érkező, például Fülöp-szigeteki állampolgár nem csak dolgozik Magyarországon, hanem boltba jár, ügyet intéz, sportol, szórakozik, ahogy minden átlagos ember.
E tekintetben a helyi közösséghez való sikeres alkalmazkodás miatt a filippínók több szempontból is ideális választásnak bizonyultak: keresztény vallásúak, jól beszélnek angolul, családközpontúak, fegyelmezettek, szorgalmasak és nyitottak az európai kultúra iránt.
Az előzetes kutatásainkat az elmúlt 1 év valós tapasztalatai is alátámasztják, ugyanis eddig közel 1.000 filippínó munkavállalót léptettünk be partnereinkhez, és a munkavégzéssel, valamint a civil életvitellel kapcsolatos visszajelzések is nagyon pozitívak.”
Kérdésünkre, hogy elképzelhető-e, hogy a jövőben külföldi munkavállalók számára is szervezhetnek-e kulturális programokat, Mihályi Magdolna azt mondta, „valóban fontos számomra a magyar kulturális értékek gondozása, határon innen és túl is. Örömmel látom, hogy a külföldi munkavállalóink nagyon kezdeményezőek és aktívak a helyi közösségi életben: folklór-fesztiválon lépnek fel saját műsorral, kosárlabda-mérkőzéseket játszanak a helyi lakosokkal. Kiemelt feladatomnak tartom, hogy – nemzetiségtől függetlenül – minden munkavállalónk jól érezze magát nálunk, ezért szívesen támogatjuk a harmadik országbeli kollégákat is a magyar kultúra megismerésében.”
A külföldi-munkaerő kölcsönzésben más, a kormányhoz kötődő üzleti körök is meglátták a lehetőséget. Szintén a Fülöp-szigetekről importál munkaerőt a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérének üzleti köreihez köthető Prohumán HR-vállalat: a magyar cég a jelek szerint regisztrált a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatalnál, ahol jelenleg hegesztőket keresnek.
Ironikus módon a Prohumánnál a nemzetközi kapcsolatokért felelős Szabó Dávid József, aki politikai elemzőként is szerepel, többször kifejezetten a „migráns” munkaerő importja ellen kelt ki a közmédia és más kormánypárti médiumok műsoraiban.
2017-ben a határokon túli munkavállalásról adott elő a tusnádfürdői szabadegyetemen, ahol azt mondta: a bevándorlást az EU-ban többféle érdek mozgatja, köztük „a globális techcégek üzleti érdekei, melyek, egy ponton úgy tűnt, egybeesnek a német gyáripar munkaerő-éhségével.” 2018-ban például élesen kritizálta az ENSZ migrációs csomagját, amiért az szerinte bátorítja a gazdasági migrációt. 2020-ban az uniós újjáépítési alap kapcsán „Soros brüsszeli szövetségeseit” és a „migránstaxiztató NGO-kat” ostorozta.
Szabó Dávid József a HírTV-ben (HírTV képernyőfelvétel)
A Prohumán Kft. ügyvezetője, Zakor Sándor nevét főleg az MTK kapcsán ismerhetik az olvasók: Zakor 2017-ben Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérétől, Deutsch Pétertől vette át az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. vezérigazgatói posztját, 2019 óta pedig ő a Zrt. kizárólagos tulajdonosa, míg Deutsch Tamás 2010 óta az MTK Budapest Sportegyesület elnöki tisztségét tölti be.
A Prohumán-cégcsoportról tavaly, az ukrajnai menekülthullám idején már írtunk egyszer: akkor ugyanis egyedüli HR-ügynökségként hirdethetett álláslehetőségeket a háborús menedékkérőket fogadó tranzitállomáson, a budapesti BOK sportcsarnokban. Ezzel lényegében monopóliumot kaptak a menekültválsággal kialakuló „piacon”, azaz az ukrajnai menedékkérőknek való munkaközvetítésben. Az, hogy pontosan hogyan és kitől kaptak lehetőséget a tranzitállomáson való hirdetéshez, nem világos, hiszen a tranzitot működtető állami szervek tagadták, hogy kapcsolatban állnának a céggel.
A munkaerő-kölcsönző egy safeinhungary.hu című, hivatalosnak tűnő oldalt és „segélyvonalat” hirdetett a menedékkérőknek, ami valójában a Prohumán céges ügyfeleihez irányította az érdeklődőket.
A Fülöp-szigetek mellett Kazahsztánból, Kirgizisztánból és Ukrajnából is toboroz munkavállalókat a PannonJob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft., amely az Opten cégadatbázis szerint a Videoton Holding alá tartozik.
A Videoton Holding elnök-vezérigazgatója Magyarország 8. leggazdagabb embere, Széles Gábor, aki főleg a 2010 és 2018 közötti Orbán-kormányok idején volt ismert politikai szereplőként mint a Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosa és az első Békemenet szponzora.
A PannonJob mostani, munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos hirdetésében azt írja, 2017 óta szerveznek külföldi munkavállalókat Magyarországra, elsőként ők is Ukrajnából hívtak embereket. „Az ukrán munkavállalók toborzása és foglalkoztatása során szerzett több éves tapasztalatunk, valamint a jól működő folyamatok alapján a toborzást minden esetben helyi alvállalkozók végzik valamennyi fenti ország területén, azonban a professzionális, személyre szabott előszűrés minden esetben a PannonJob feladata” – írják. „Cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt megbízói számára a megfelelő munkaerő toborzásától, az előszűrésen, beutaztatáson és szállás szervezésén keresztül az integráció támogatásáig bezárólag.”
A kulturális különbségek kérdése itt is előkerül, és a cég igen progresszív képet mutat. „Véleményünk szerint a külföldi munkavállalók integrációja a hazai munkakörnyezetbe kulcskérdés. A fogadó ország és az újonnan érkező munkavállalók kulturális különbségeinek megértése nagyban segíti a sikeres beilleszkedést, a későbbi hatékony munkát. Ezzel kapcsolatban cégünk szervezetfejlesztési üzletága egy integrációs együttműködésre fókuszáló programot is kidolgozott.”
A linket követve egy olyan programot találunk, amit a nemzetközi nagyvállalatokban érzékenyítő vagy diverzitás-tréningnek is nevezhetnek. Pontjai között szerepel az „Idegen kultúrával való találkozás folyamatának megismerése, vezetőfejlesztés, az interkulturális vállalatban kommunikációs stratégia, protokoll és kommunikáció az egyes kultúrákban (verbális és non-verbális kommunikációs sajátosságok, időkezelés, személyközi távolság, megszólítás, tárgyalási alapszabályok).”
A Videoton-gyárak egyébként maguk is alkalmaznak vendégmunkásokat. Az ukrajnai háború kezdetén a Videoton Holding társigazgatója, Sinkó Ottó egy sajtótájékoztatón elmondta, a Videoton állományában körülbelül 200 ukrán állampolgár dolgozik, a Pannonjob által kölcsönzött munkavállalók száma pedig az ezer főt is meghaladja, a háború miatt pedig kapacitásbővítést terveztek.
Idén áprilisban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adott át Székesfehérváron egy új munkásszállót, ahol a Videoton külföldi alkalmazottjait szállásolták el. Az avatáson Czomba azt mondta,
a Videoton összesen 182 millió forintot nyert a munkásszállók kialakítására kiírt pályázaton.
Az akkor felavatott szálló 196, főleg ukrán állampolgárságú munkavállalót fogad. Az államtitkár ugyanitt azt is kijelentette, hogy a következő években „újabb 500 ezer munkáskézre lesz szükség Magyarországon a leendő beruházások miatt.”
Ugyanakkor a Videoton vezetői részben bírálták is azokat a beruházásokat – konkrétan az akkumulátor-gyárakat –, amelyek szükségessé teszik a vendégmunkások behívását. Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója februárban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, olyan iparágak szemében kellene Magyarországot vonzóvá tenni, akiknek az érkezéséből a magyar vállalkozások is profitálnak, az akkumulátor-ipar azonban nem ilyen.
Weboldalán egyelőre csak magyar munkavállalókat céloz az Alfa Works, ami ennek ellenére szintén bekerült a minősített munkaerő-kölcsönzők közé. Az Opten cégadatai szerint a munkaerő-kölcsönzők társaságában többségi szavazati joggal rendelkezik az egyik magántőke-alap, a Tibidabo.
A Tibidabo alapot a Válasz Online cikke szerint a Turigum Capital Befektetési Alapkezelő irányítja, amelynek a nemzetközi tanácsadói karában megtaláljuk Halasi Tibort, a korábbi vagyonpolitikáért felelős államtitkárt. A magántőkealap egy 6 éve létező konstrukció, amely rendkívül népszerűvé vált a kormányközeli elit körében, hiszen leegyszerűsítve az offshore-ozás alternatívájának nevezhető, ideális a tulajdoni viszonyok és állami források átláthatatlanná tételéhez. Az elmúlt években a NER leghatalmasabb szereplőitől kezdve a másodvonalig számos közismert figura neve tűnt fel magántőke-alapokban.
Zubor Zalán
Frissítés (2023. szeptember 6.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy Zakor Sándor Deutsch Tamástól vette volna át az MTK futballcégének vezérigazgatói posztját, a valóság ezzel szemben az, hogy az EP-képviselő testvérétől, Deutsch Pétertől vette át ezt a pozíciót, így értelemszerűen az ő „üzleti köreihez tartozik”. Az érintettek elnézését kérjük a hibáért.
Címlapkép: A SungEel HiTech Hungary Kft. második üzemének megnyitója a bátonyterenyei ipari parkban 2021. július 7-én. Fotó: MTI/Komka Péter
Folyamatosan támadják az ukrán erők az oroszok fő védelmi vonalát Zaporizzsjában, a hét végén a Tokmaktól északra eső stratégiai magaslatokért folyt a harc.
A Balaton-parti telken letaroltak mintegy félszáz fát, hogy ott egy 153 lakásos, medencés luxuslakópark épülhessen, 149 férőhelyes mélygarázzsal.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
Heti lapszemlénk.
