Külföldön toboroz önkénteseket Oroszország, szimbolikus értékű az új ukrán hadügyminiszter személye – heti összefoglalónk

Oroszország újabb csapatokat vezényelt Zaporizzsjába az ukrán ellentámadás megállítására. Egy helyen ukrán katonák átjutottak az oroszok fő védelmi vonalán, de a Tokmak térségében zajló csata még nem dőlt el. Vasárnap Zelenszkij bejelentette a hadügyminiszter, Olekszij Reznyikov leváltását, a döntés mögött valószínűleg a Reznyikov minisztersége alatt felmerült korrupciós ügyek állnak.

• Leváltják az ukrán védelmi minisztert, Olekszij Reznyikovot, utódja várhatóan egy krími tatár politikus, Rusztem Umerov lesz.
• Folyamatosan támadják az ukrán erők az oroszok fő védelmi vonalát Zaporizzsjában, a hét végén a Tokmaktól északra eső stratégiai magaslatokért folyt a harc.
• Egyszerre több oroszországi célpontot is drónokkal támadtak, az ukrán határtól 800 kilométerre levő Pszkov repülőterén találatot kapott több katonai repülőgép.
• Az ukrán erők benyomultak a Bahmuttal szomszédos Kliscsiivka központjába.

Az elmúlt héten tovább folytak a harcok a zaporizzsjai frontszakaszon, Robotine és Verbove térségében. A közelmúltban ez a térség volt a háború legforróbb pontja, miután az ukrán erőknek sikerült áttörniük az úgynevezett Szurovikin-vonal első szakaszát.

Sok híradásban azonban az szerepel , hogy még nem törték át az első vonalat – ennek oka, hogy az orosz és ukrán hadseregek eltérő terminológiát használnak: az orosz források a tényleges (a nyáron indult ukrán ellenoffenzíva előtti frontvonalhoz legközelebbi) vonalakat előretolt vonalnak nevezik, míg az e mögötti, lövészárkokból, tankcsapdákból és „sárkányfog” betonakadályokból álló rendszert nevezik az első vonalnak, így tehát a Szurovikin-vonal két „igazi” vonalból áll. Az ukrán hadsereg ezzel szemben az előretolt, kiterjedt aknamezőkből és lövészárkokból álló sávot nevezik első vonalnak, a mögötte állót pedig másodiknak. Mi a heti összefoglalókban az utóbbi kategóriákat használjuk.

Az elmúlt héten orosz és ukrán források szerint az ukrán erők lassan nyomulnak előre, céljuk a Szurovikin-vonal második sávjának áttörése a stratégiai fontosságú vasúti és közúti csomópont, az orosz megszállás alatt álló Tokmak irányába. A közösségi médiában augusztus 30-án megjelent felvételen az látszik, hogy ukrán gyalogos katonákat észlel és tüzérségi csapást irányít egy orosz drón Verbove falu külterületén, azaz már a második vonal mögött.

Könnyebben mozognak az ukránok a második vonal előtt

Ez nem jelenti feltétlenül a második vonal áttörését – a katonák vélhetően felderítést végeztek, emellett az ukrán offenzíva fő célja nem a völgyben fekvő Verbove, hanem az attól délnyugatra levő magaslatok elfoglalása. A felvétel megerősíti ugyanakkor ukrán katonai források állításait, amelyek szerint a második vonalnál szabadabban tudnak manőverezni, mint az elsőnél. Ott ugyanis az oroszok csaknem minden négyzetkilométert elaknásítottak, ami az ellentámadás elején csaknem lehetetlenné tette az ukrán páncélos alakulatok mozgását – nem véletlen, hogy

az első vonal erősségeit nagyrészt az első világháborút idéző módszerekkel, tüzérséggel támogatott gyalogos rohamokkal vették be.

Erre utal egy másik, szeptember 2-i felvétel, ahol ukrán katonák a sárkányfog-vonaltól látótávolságra haladnak.

A Szurovikin-vonal tehát nem annyira áthatolhatatlan, mint az első világháborús állóháborúk frontvonalai. A rések betömésére Oroszország a napokban újabb csapatokat vezényelt a térségbe. A Háborúkutató Intézet (ISW) szerint a héten Zaporizzsjába irányították a 41. összfegyvernemi hadsereg egységeit is, amelyek korábban Luhanszkban szolgáltak. Ez a közelmúltban a második alkalom, hogy ilyen úgynevezett laterális áthelyezést végeznek az oroszok, azaz stratégiai tartalékok helyett már bevetett csapatokat vezényelnek át más frontszakaszokról: a múlt héten mi is beszámoltunk róla, hogy szintén Észak-Kelet-Ukrajnából küldték Zaporizzsjába a 76. gárda légideszant hadosztályt.

Ezek az orosz lépések egyrészt azt jelzik, mennyire kritikusnak tartják a Tokmak irányába tartó ukrán offenzíva megállítását. Szemjon Pegov orosz haditudósító állítása szerint a hét végén az ukránok Novoprokopivkától keletre, Psenyicsnétől északra próbálták áttörni a védvonalat – ha ezeket sikerülne áttörniük, stratégiai fontosságú magaslatokat foglalnának el (köztük az ukrán tudósítók által 166. dombnak keresztelt magaslatot). A magaslatokért folyó harc a most folyó ellentámadás kulcspillanata lehet, hiszen a magaslatok elfoglalásával megnyílna az út Tokmak felé.

A szomszédos országokban toboroznak

Másrészt az orosz csapatmozgások arra is rámutatnak, hogy az egyes egységeknek problémát okoz a legénység pótlása. Bár Oroszország elvileg jóval több hadba hívható emberrel rendelkezik, Moszkva nem rendelt el általános mozgósítást a tavaly téli részleges mozgósítás óta. Az azóta eltelt időben egyéb eszközökkel próbáltak új katonákat toborozni, ilyen volt például az elítélt bűnözők felfegyverzése, amelyben a Wagner-csoport járt az élen, vagy hogy magas fizetésért hirdettek szerződéses szolgálatot Oroszország legszegényebb régióiban. A közelmúltban pedig szomszédos országokban, Örményországban és Kazahsztánban is indítottak toborzókampányokat.

Az ilyen megoldások arra utalnak, hogy az orosz politikai vezetés továbbra is tart egy újabb mozgósítási hullám lehetséges következményeitől, ezért a hadsereget kevésbé rizikós módon igyekszik feltölteni.

Az ukrán katonai hírszerzés állítása szerint Luhanszkba az átvezényelt 41. hadsereg helyébe a 25. összfegyvernemi hadsereg érkezik. Ezt a formációt a közelmúltban hozták létre, és az eredeti terv szerint legközelebb 2024-ben lett volna harcképes. Az ISW szerint a 25. nincs teljesen feltöltve, katonáit még nem képezték ki teljesen, harcértéke így csekély. Várhatóan Luhanszk térségében Oroszország nem lesz képes a közeljövőben támadó hadműveletekre, és arra számít, hogy Ukrajna sem tervez ilyeneket a régióban.

A front többi szakaszán kevésbé heves harcok zajlanak, a frontok nem változtak érdemben. Bahmut körül az ukránok kis léptékű támadásokat hajtottak végre. A szeptember 3-i felvételeken az látszik, hogy az ukrán erők behatoltak a Bahmuttal szomszédos város, Kliscsiivka központjába.

A falu a közelmúltban „senkiföldje” volt, korábbi jelentések szerint az oroszok nyáron feladták, de az orosz tüzérség csapásai miatt az ukránok nem tudtak bevonulni. Bahmutnál az ukránok célja feltehetően az, hogy lekössék az orosz csapatokat, megakadályozva, hogy Moszkva további egységeket tudjon áthelyezni az ellentámadásuk fő célpontja, Zaporizzsja megye védelmére.

A szárazföldi hadműveletekkel párhuzamosan Ukrajna fokozta az oroszországi célpontok elleni dróntámadásokat. Augusztus 29-én éjszaka ukrán drónok több, a határtól távoli oroszországi célpontot támadtak. Az orosz közösségi médiában megjelent beszámolók alapján hat régióba jutottak el az ukrán drónok, így ez volt a háború eddigi legszélesebb körű, orosz területeket ért légicsapás-sorozata.

A drónok nagy részét az orosz légvédelem lelőtte, két helyen azonban jelentős károkat okoztak: a Baltikumhoz közeli Pszkov városában egy katonai repülőteret ért találat, itt a később megjelent felvételek alapján megsérült legalább négy Il-76 szállítórepülő.

Ukrajna saját gyártmányú drónt vetett be

Egyelőre nem tudni, hogyan jutottak ilyen távoli orosz területekre az ukrán drónok. Az ukrán hírszerzés állítása szerint azokat eleve orosz területről indították a határon átjutó különleges alakulatok, ám erre nincsenek bizonyítékok. Ukrajna bizonyítottan rendelkezik olyan drónokkal, amelyek képesek akár Pszkovig is eljutni: az elmúlt évben az ukrán hadiipar több saját drónt is kifejlesztett, köztük az 1000 kilométeres hatótávú Bobert (ismert Beaver, vagy Hód néven is). Ugyanezek a drónok csapódtak be korábban moszkvai épületekbe is.

A támadások után az orosz állami média is terjesztette azt az állítást, hogy a drónokat valamelyik balti államból (vagyis egy NATO-tagországból) indították. Ugyanezt a narratívát Magyarországon a HírTV is felerősítette, gyakorlatilag tényként kezelve, hogy NATO-tagállam támadta Oroszországot. Valójában semmilyen bizonyíték nem került elő arra, hogy a balti államokból szálltak volna fel a drónok – ez nehezen is lenne elképzelhető, hiszen ez közvetlen összeütközést jelentene a Magyarországot is magába foglaló NATO és Oroszország között. Ukrajna valójában épp azért használ saját gyártmányú eszközöket orosz célpontok ellen, mert a NATO-tagállamok eddig ódzkodtak olyan fegyvereket biztosítani, amik oroszországi (a megszállt Ukrán régiókon túli) célpontokat is elérhetnének, éppen ilyen eszkalációtól tartva.

Korrupciós botrányok után távozik az ukrán védelmi miniszter

Az ukrán hadvezetésben eközben jelentős változás áll be: Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap este bejelentette, hogy távozik posztjáról Olekszij Reznyikov eddigi hadügyminiszter. Reznyikov a háború kezdete óta vezette a honvédelmi tárcát, de karrierjét több korrupciós botrány is beárnyékolta.

Az év elején Reznyikov helyettese, Vjacseszlav Sapovalov lemondott, miután kiderült, hogy a minisztérium túlárazott közbeszerzéssel szerzett be ellátmányt a hadseregnek.

A közelmúltban egy újabb botrányban volt érintett a hadügyminisztérium: több regionális toborzóiroda vezetőjét azzal vádolták, hogy kenőpénzt fogadtak el azért, hogy a behívott férfiak elkerülhessék a bevonulást.

Reznyikov elbocsátása beleillik egy szélesebb körű korrupcióellenes kampányba, ami Ukrajna nyugati orientációjához kapcsolódik.Az EU és a NATO ugyanis Ukrajna szorosabb integrációja érdekében többek között az állami korrupció visszaszorítását várja el.

Reznyikov helyére Zelenszkij Rusztem Umerovot, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében működő ukrán küldöttség helyettes vezetőjét kéri fel. Umerov a háború elején részt vett a sikertelen fegyverszüneti tárgyalásokban, és sajtóhírek szerint erős kapcsolatokat ápol Törökországgal (törökül folyékonyan beszél). Neki tulajdonítják a török közvetítéssel létrejött fogolycsere-magállapodás megkötését, aminek eredményeként kiszabadultak az orosz fogságból a mariupoli Azovsztal üzem védői.

Umerovval kapcsolatban további fontos részlet, hogy krími tatár származású: több Ukrajna-párti krími tatár szervezetben is tisztséget tölt be, illetve 2020 óta a Krími Platform társvezetője (ez az a diplomáciai kezdeményezés, amin legutóbb Novák Katalin  is részt vett). Kinevezése tehát szimbolikus értékű, Ukrajna szándékát jelzi a Krím-félsziget visszafoglalására.

 

Zubor Zalán