Alapítványt indítanak a kárpátaljai katonákat támogató magyar civilek, Putyin Észak-Koreából hozatna lőszert – heti összefoglalónk

Bahmuttól délre az ukrán erők visszafoglaltak két települést, az ellentámadás fő irányában, Zaporizzsja megyében viszont nem történt jelentős elmozdulás. Bár az ukránok ellenőrzik az orosz erődrendszer egy szakaszát, az akadályok és az ellenséges tüzérség miatt a páncélos alakulataik nem tudnak a hídfőnél előre nyomulni. Tovább folyik a harc a frontszakasz kulcsát jelentő magaslatokért Novoprokopivka és Verbove falvak között, amelyeket elit ejtőernyős csapatok védenek.

• Zaporizzsja megyében az észak-keletről átvezényelt 76. orosz légideszant-hadosztálynak sikerült megakadályozni az ukránok áttörését Tokmak felé.
• Ukrajna Bahmutnál visszafoglalt két települést, Andriivkát és Kliscsiivkát.
• Szevasztopol ukrán rakétacsapás érte Szevasztopol kikötőjét, harcképtelenné vált egy csapatszállító hajó és egy tengeralattjáró.
• 30 kilométer mély repüléstilalmi zónát jelentett be Románia a határ közelében, miután kiderült, hogy román területen csapódott be két orosz drón.
• Észak-Korea diktátora „teljes körű támogatást” ígért Moszkvának a háborúhoz, azonban a két ország elleni szankciók nehezítik a katonai együttműködést.
• Alapítvánnyá alakul az a magyarországi önkéntes csoport, ami felszerelésekkel támogatta a fronton harcoló kárpátaljai katonákat.

Az elmúlt héten ismét a zaporizzsjai és bahmuti frontszakaszon folytak a legsúlyosabb harcok, érdemi elmozdulás csak az utóbbin történt. A Donyeck megyei Bahmutot az év első felében az oroszok súlyos veszteségek árán foglaltak el, nyár óta azonban védekezésre kényszerülnek. Az elmúlt héten az ukrán erők visszafoglaltak két falut a várostól délre, Andriivkát és Klicsiivkát.

Két falut visszafoglaltak az ukránok Bahmutnál

Szeptember 15-én ukrán katonák több felvételt is közzétettek a harcokban teljesen lerombolt Andriivkából, ami a nap végére teljesen az ukránok ellenőrzése alá került.

Kliscsiivka nagy részét már korábban is az ukránok ellenőrizték, szeptember 17-én pedig az ukrán elnöki hivatal hivatalosan is bejelentette a falu felszabadítását, amit aznap a katonák által közzétett felvételek is megerősítenek.

Bahmuttól délre a frontvonal jelenleg a vasúti töltésnél húzódik. A terep nagyrészt az ukránoknak kedvez, mivel ők ellenőrzik a magaslatok nagy részét a város körül. A kivételt az Andriivkától délre eső Kurdiumivka jelenti, a faluért és az azt körülvevő magaslatokért továbbra is harcok folynak. Bahmut stratégiai jelentősége csekély, azonban az elvesztése nagy presztízsveszteséget jelentene a hónapokig tartó, rendkívül véres ostrom után, emiatt az orosz hadvezetés várhatóan nem üríti ki teljesen ezt a frontszakaszt. Ukrajna célja, hogy Bahmutnál lekösse az orosz csapatokat, amelyek így hiányoznak a stratégiailag valóban fontos déli fronton.

Délen hatékonynak bizonyult az orosz erősítés

Zaporizzsja megyében, az ukrán ellentámadás fő terepén az elmúlt héten minimális változás történt. Oroszország a legfontosabb hadszíntéren, az Orihiv és Tokmak közötti területen nagyrészt stabilizálta a frontvonalat Novoprokopivka és Verbove falu vonalában.

A térségben harcoló 46. ukrán dandár egy katonája a Telegramon azt írta:

„A harcok szinte a falu (Novoprokopikva) határában zajlanak. Az ukrán fegyveres erőknek sikerült elfoglalniuk a falu északi szélén lévő egyik erődítményt. A falutól északkeletre és keletre lévő magaslatok azonban még mindig az orkok (az orosz katonák gúnyneve – a szerk.) ellenőrzése alatt állnak. Verbove irányában a harcok a külterületeken zajlanak (…) Az elmúlt napokban az ellenség a fontos lépést tett, a legveszélyesebb területeken tartalékokat vonultatott fel (…) A 7. és 76. gárda ejtőernyős hadosztályukkal megerősítették a szárnyakat, védekezve, és a mi szárnyunk elleni esetleges támadásokra készülve esetleges támadásokra (…) A Novoprokopivka és Verbove közötti határ menti magaslatok, amelyek az orkok fő védelmi vonalát jelentik, az ő ellenőrzésük alatt állnak. Az elmúlt napokban az egész területen szünet van, komolyabb előrenyomulás nélkül.”

A beszámolóban említett elit ejtőernyős egységet szeptemberben, a harkivi-luhanszki frontról helyezték át. Ezen a szakaszon Oroszország augusztusban nagyszabású támadásra készült, ám ezt kénytelenek voltak feladni, és az elit csapatokat délen vetették be, hogy megakadályozzák az ukrán áttörést.

Orosz haditudósítók hasonló helyzetről számolnak be: az orosz Telegramon megjelent beszámolók és felvételek megerősítik, hogy az ukránok elfoglalták a Novoprokopivkától észak-nyugatra eső lövészárokrendszert, és keletre kibővítették a Verbove külterületén ellenőrzött területet.

Továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll azonban a két falu közti dombság („166-os domb”), ami az itt folyó hadműveletek kulcsa lehet:

ha az ukránoknak sikerülne elfoglalni a magaslatokat, azzal tűz alatt tudnák tartani a térség nagy részét, köztük a stratégiai fontosságú Tokmak város utánpótlási vonalait.

Az ukrán előrenyomulást délen továbbra is a sűrű orosz erődítések és aknamezők nehezítik. A washingtoni Háborúkutató Intézet (ISW) rámutat, hogy bár az ukránok ellenőrzik Verbove falutól nyugatra a fő orosz védvonal, a „Szurovikin-vonal” egy szakaszát, a hídfőben az elmúlt hetekben készült felvételek tanúsága szerint csak gyalogságot vetnek be. Ez azt mutatja, hogy a páncélos egységeik mozgását nehezítik az akadályok és az erős, magaslati pozícióból tüzelő ellenség, ami miatt nem lehet áttörésről beszélni.

Orosz – Észak-Koreai fegyverüzlet

Az elmúlt héten világszerte nagy figyelmet váltott ki Kim Dzsongun észak-koreai diktátor oroszországi látogatása. Arról, hogy Kim és Vlagyimir Putyin orosz elnök miről állapodtak meg a több mint négy órán át tartó találkozón, nem derültek ki részletek. Hivatalosan Kim „teljes körű, feltétel nélküli támogatásáról” biztosította Putyint, de az nem világos, hogy ez mit takar. Putyin minden bizonnyal az észak-koreai lőszerkészletekhez szeretne hozzájutni, hiszen Észak-Korea ugyanolyan szovjet lövedékeket tartalékol, amelyeket Oroszország is használ Ukrajnában. Ezekért cserébe Putyin technológiai segítséget ajánlott fel Kimnek egy műhold űrbe juttatásához (Észak-Korea már korábban próbálkozott saját műhold fellövésével, de kudarcot vallott), erre utal, hogy a csúcstalálkozó helyszíne az oroszországi Vosztocsnij űrközpont volt.

Észak-Korea már korábban is szállíthatott lőszereket Oroszországnak, ukrán hírszerzési források szerint Fenjan már legalább másfél hónapja szállít hadianyagot Oroszországnak. Júliusban olyan felvételek láttak napvilágot, amin ukrán katonák észak-koreai gyártmányú rakétákat használnak. Egyelőre nem világos, ezek pontosan hogyan kerültek hozzájuk: az ukrán parancsnok állítása szerint nem a harctéren zsákmányolták őket, hanem egy meg nem nevezett „baráti ország” által lefoglalt hajórakományból származnak.

A szankciók miatt óvatos Putyin

Az ISW szerint az orosz-észak-koreai együttműködés kibővítését nehezíti, hogy mindkét ország szankciók alatt áll.

Kim valószínűleg katonai technológiai transzfereket (például rakétatechnológiát, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos technológiát) szeretne Oroszországtól, azonban ezzel Moszkva megsértené az Észak-Koreával szemben fennálló szankciókat, amiket eddig betartottak.

Ezzel Oroszország külkereskedelmét további korlátozások sújtanák, és Moszkva olyan kereskedelmi lehetőségektől esne el, amelyeket eddig a szankciók kikerülésére használt.

Putyin a találkozó után hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is betartja az Észak-Koreával való katonai-technikai együttműködésre vonatkozó korlátozásokat, de megjegyezte, hogy „a jelenlegi szabályok keretein belül vannak lehetőségek.”

ATACAMS: tovább hezitálnak Bidenék

Ukrajna számára eközben az Egyesült Államok újabb katonai segélycsomagot készít elő. A Biden-adminisztráció a közelmúltban terjesztett egy törvényjavaslatot a kongresszus elé, ami egy 24 milliárd dolláros keretet határol el katonai és humanitárius segítségnyújtásra. Miközben a kongresszus a jövő héten tárgyalja a csomagot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonba látogat.

Sajtóhírek szerint Zelenszkij a kormánypárti politikusok mellett az ellenzéki Republikánus Párt tagjaival is találkozik. A republikánusok megosztottak Ukrajna támogatása kérdésében, egyes képviselőik (köztük a képviselőházi frakció vezetője, Kevin McCarthy) a támogatás csökkentéséért szólaltak fel, egyes képviselők pedig teljesen le is állítanák azokat, miközben nyíltan az agresszor Oroszországgal szimpatizálnak.

Ezzel szemben a Republikánusok egy másik szárnya épp azért bírálja Joe Bident, mert szerintük nem támogatja eléggé Ukrajna harcát.

Szeptember 16-án republikánus képviselők és szenátorok egy csoportja nyílt levélben szólította fel a Fehér Házat, hogy adjon át ATACMS rakétákat Ukrajnának.

Az említett rakéták az a HIMARS önjáró rakétarendszer nagy hatótávú lövedékei; a HIMARS tavaly döntő fontosságúnak bizonyult Herszon visszafoglalásakor, segítségével az ukránok súlyos károkat okoztak az orosz logisztikában, arra kényszerítve a megszállókat, hogy feladják Herszon megye északi felét.

Eddig Ukrajna csak a kisebb, 70-80 kilométeres hatótávú HIMARS-rakétákból kapott. A 300 km-es hatótávú ATACAMS rakétákkal tűz alatt tudnák tartani a teljes megszállt ukrán területet, beleértve a Krím-félszigetet, illetve határ menti orosz térségeket is, például Rosztov városát, az ukrajnai hadműveletek fő logisztikai központját.

A héten ellentmondásos hírek jelentek meg az ATACAMS rakétákról: szeptember 11-én a Reuters azt írta, közel a döntés a rakéták átadására (az ATACMS mellett kisebb hatótávú kazettás rakéták küldése is felmerült), míg 15-ei hírek szerint Biden mégsem döntött a kérdésben, és valószínűleg nem jelentik be a rakéták szállítását Zelenszkij washingtoni látogatása alatt. Szintén aznap Anthony Blinken külügyminiszter kitérő választ adott arra a kérdésre, milyen fegyvereket biztosítanak Ukrajnának, és mi a véleménye arról, hogy Ukrajna esetleg oroszországi célpontokat támad amerikai fegyverekkel.

Tengeralattjárót vesztett az orosz flotta

Az oroszországi területek, illetve a Krím-félsziget elleni csapásokat orosz vezetők többször „vörös vonalnak” nevezték, ami valamilyen meg nem nevezett súlyos válaszlépést von maga után Ukrajna vagy az azt támogató országok ellen. A szavakat azonban eddig nem követte tett, mivel az ukránok többször is támadtak oroszországi és krími célpontokat is.

Szeptember 13-án ukrán rakéták a krími Szevasztopol kikötőjét támadták. Felvételek tanúsága szerint a szárazdokkot érte találat, ahol súlyosan megrongálódott két hajó: egy Kilo osztályú tengeralattjáró (ez lehet az orosz flotta első tengeralattjáró-vesztesége a háborúban), illetve a Minszk nevű csapatszállító.

Brit hírszerzési értesülések szerint a károk súlyosak, a hajók szinte teljesen megsemmisültek – műholdfelvételeken valóban súlyos károk látszanak. Ahogy augusztus végén beszámoltunk róla, az ukrán különleges erők szabotázsakciót hajtottak végre a Krím légvédelmi rendszere ellen – a mostani rakétatámadást ez tette lehetővé.

A rakétatámadáshoz valószínűleg a britektől kapott, repülőről indított Storm Shadow-kat használtak. A csapás kettős célt szolgálhat, egyrészt az orosz flotta mozgásterét szűkíti (ez úgy tűnik, sikerült is: ukrán katonai források szerint az oroszok elkezdték a hajók átszállítását a Krímből az oroszországi Novorosszijszk kikötőjébe). Másrészt az ATACMS rakétákkal kapcsolatos nyomásgyakorlást szolgálhatja: Ukrajna demonstrálja, hogy az orosz „vörös vonalakkal” kapcsolatos retorika csak blöff.

Kibővítik a román repüléstilalmi zónát

Még a múlt héten írtunk arról, hogy Románia területén csapódott be két, ukrán területre kilőtt orosz drón.

Az incidenst először tagadta a román vezetés, azonban az interneten hamar megjelentek a becsapódásról készült felvételek, és az online OSINT-közösség azonosította a helyszínt, mire Románia elismerte, hogy valóban a NATO-tagország területére zuhantak a drónok.

A héten Bukarest azt is bejelentette, hogy 20-30 kilométerre, illetve 1000 helyett 4000 méteres magasságra bővítik a román-ukrán határ menti repüléstilalmi zónát.

Románia még a háború elején bejelentette, hogy a határ mentén 8 kilométer mélységű zónában aktivizálják a légvédelmüket. A most bejelentett zónába beleesnek olyan ukrán települések, amiket Oroszország korábban célba vett, például Izmajil kikötővárosa. Románia tehát elvileg lelőné az ide behatoló orosz repülő eszközöket – ezek az eddig történtek alapján legfeljebb drónok és rakéták lehetnek, attól nem érdemes tartani, hogy pilóták által vezetett repülőkre is tüzet nyitna a román légvédelem.

Sárkányellátó Alapítvány

Stratégiai szempontból csekély a jelentősége, de a magyar és ukrán nyilvánosságban is nagy figyelmet kapott az a támogatás, amit magyar önkéntesek nyújtottak az ukrán hadseregben harcoló kárpátaljai katonáknak. A Kárpátaljai Sárkányellátó (a név a „Kárpátaljai Sárkányok” néven ismert 68. területvédelmi zászlóaljra utal, ebben szolgált a később budapesti nagykövetté kinevezett Sándor Fegyir is) eddig mintegy 110 millió forint értékben gyűjtött adományokat a kárpátaljai katonáknak, ebből többek között drónokat, éjjellátó kamerákat és téli felszereléseket vásároltak.

Szeptember 14-én az eddig informálisan működő csoport a Facebookon azt írta, a közeljövőben alapítványt jegyeznek be, és ilyen formában folytatják az gyűjtéseket. Elmondásuk szerint erre azért van szükség, mert magánszemélyek mellett cégek is („csendben vagy nyilvánosan”) érdeklődnek az adományozás iránt, „nekik pedig kellene valamiféle szervezet, jogi személy, akit mondjuk az anyavállalat compliance/jogi/pénzügyi osztálya is elfogad. Na, ez lesz a Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítvány” – írták.

 

Zubor Zalán