Hátsó kapukon keresztül az orosz hadsereghez is eljuthattak olyan felvételek, amelyeket kínai gyártmányú térfigyelő-rendszerek készítettek Ukrajnában – a digitális kémkedést többek között Kijev bombázásához is felhasználták. A kémkedés gyanújába keveredett kínai távközlési cégek több országban feketelistára kerültek, Magyarországon viszont több közbeszerzésben is felbukkantak, például a rendőrségnek és a Katasztrófavédelemnek is vettek tőlük eszközöket. Sőt, idén a Honvédség cége egy hadiipari üzembe is kínai térfigyelő kamerákat szerelt volna fel.
2023. május 16. éjszakáján az orosz légierő számos rakétát lőtt ki Kijevre. A bombázások során az ukrán fővárosban megsérült a Patriot légvédelmi rakétarendszer egyik eleme. Orosz propagandacsatornák már egy-két órával a történtek után videókat tettek közzé a becsapódásról, amelyeken látszik, ahogy működésbe lép, majd találatot kap az ukrán légvédelem – a felvételeket nem a levegőből, hanem láthatóan a városon belülről készítették.
Az eset kapcsán több ukrán szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy kockázatot jelenthetnek az internet-kapcsolattal rendelkező térfigyelő kamerák. „Kijevben több videót is közzétettek a légvédelmi rendszerünkről az éjszaka folyamán, amelyek fontos információkkal szolgálnak a légvédelmi műveletek jellegéről. A videókból világossá válik a bevetés sorrendje, az érintett légvédelmi rendszerek száma és típusa, valamint az indítási területek hozzávetőleges nagyságrendje. Például az egy pontról indított rakétakilövések számának rögzítése sokat elárul a légvédelmi rakétarendszerek jellemzőiről.
Az orosz műholdak nem képesek folyamatosan pásztázni a becsapódási területeket, ezért a videokamerák gyors adatkiadása a legjobb módja a hírszerzésnek (…)
Ha valaki kamerát telepít az udvarába vagy az otthona közelében, hogy megfigyelje a lakását vagy a birtokát, az normális. (…) De ha egy kamera egy várost pásztáz, azt ellenőrizni kell, mivel már mások biztonságát érinti.” – írta Jurij Butuszov, a Censor.net főszerkesztője.
Az UnLawyers nevű oknyomozó csoport májusban a kínai gyártmányú térfigyelő kamerák jelentette kockázatokra hívta fel a figyelmet. Ukrajnában két kínai tech-vállalat, a Hikvision és a Dahua nevű cég csaknem monopolhelyzetben van a biztonságtechnika területén. A háború előtt az ukrán állam „Biztonságos Városok” projektje során e két cégtől rendelt térfigyelő kamerákat szerelt fel országszerte. Az ukrán rendőrségnél szintén elterjedtek a két vállalat telekommunikációs eszközei.
A két vállalat nemcsak Ukrajnában piacvezető: a Hikvision és Dahua, vitatott megítélése ellenére, a világ két legnagyobb biztonságtechnikai vállalatának számít, 2022-ben a két cég összesen 15 milliárd dollár bevételt könyvelt el.
A UnLawyers szerint feltételezhető, hogy az orosz hírszerzés ismeri a kínai eszközök sebezhetőségeit, hiszen a cégek többek között az orosz fegyveres erőknek is beszállítanak. Ukrajna hivatalosan is „a háború nemzetközi szponzorainak” nyilvánította a Hikvisiont és a Dahuát, mivel állításuk szerint olyan eszközöket szállítottak Oroszországnak, amelyeket katonai célokra (például felderítő drónok gyártására) használtak.
Az ukrán állami szankciós adatbázis szerint a Hikvision oroszországi leányvállalatának bevétele 42 százalékkal nőtt a 2022-es teljes körű háború kitörése óta, nettó nyeresége pedig 1526 százalékkal,
ennek köszönhetően megduplázták dolgozóik létszámát is. A Dahua nem volt ilyen sikeres: a Tadviser orosz üzleti portál cégprofilja szerint a Dahua helyi vállalatának bevétele 59 százalékot zuhant 2021-ről 2022-re.
A háború alatt a két cég orosz leányvállalatai nyilvánosan árultak drónokra szerelhető hőkamerákat (ezek például a fedezékbe bújt katonák kiszúrására használhatók) és olyan ipari drónokat, amelyek kis átalakítással katonai célokra is használhatóvá válnak. A Hikvision Oroszország webshopjában korábban rádióhullámú drónelhárító puskát is lehetett venni, de júniusban ezeket (legalábbis nyilvánosan) már nem forgalmazták.
A másik kockázatot az jelenti, hogy a biztonságtechnikai eszközök adataihoz potenciálisan kínai hírszerzők is hozzáférhetnek. Kína ugyan semleges a háborúban, azonban a geopolitikában Oroszország partnerének számít, így az ukránok és szövetségeseik szerint valós a kockázata, hogy hírszerzési információkkal segítik Moszkvát, akár a biztonsági cégek által gyűjtött adatokat felhasználva.
Peking ugyanakkor láthatóan ügyel arra, hogy amennyire lehet, ne tűnjön az orosz háborús agresszió pártolójának. Ezt a politikát jól illusztrálja Kína részvétele az augusztus 6-7-i dzsiddai békekonferencián. Kevesebb figyelmet kapott, de legalább ennyire jelentős az is, hogy miután fény derült rá, hogy az orosz erők Ukrajnában kínai gyártmányú, átalakított civil drónokat vetettek be, a kínai kormány exportkorlátozásokat vezetett be több drónra és hozzájuk kapcsolódó egyéb műszerekre.
A Hikvision neve korábban a kiszivárgott Pentagon-iratokban is előkerült. Egy amerikai kormányzati dokumentumban, amit a BBC idézett, a Hikvisiont a „kínai hírszerző szervezetek partnereként” jellemezték, amely kifejezetten arra törekedett, hogy „hátsó kapukkal” ellátott eszközöket adjanak el amerikai kormányzati szerveknek, közük a Védelmi Minisztériumnak is.
Az Egyesült Államok már korábban is kitiltotta a Hikvision-termékeket a kormányzati ellátási láncokból, tavaly novemberben pedig a szabályozó hatóságok tovább léptek, és a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva országos tilalmat vezettek be rájuk.
A kijevi bombázás után az ukrán hatóságok az amerikaiaktól kértek segítséget a kínai gyártmányú biztonsági rendszerek lecseréléséhez. Idén júniusban az Egyesült Királyságban is feketelistára kerültek a kínai biztonságtechnikai eszközök: az állami szervezetek többet nem vásárolhatnak a kínai vállalatoktól, és fél évet kaptak a meglévő eszközeik lecseréléséhez.
A Kyivpost májusban hosszú cikkben sorolta, milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejthetnek a kínai biztonságtechnikai eszközök. 2017-ben a Dahua kamerák és videorögzítők számos modelljében fedeztek fel egy hátsó ajtót, ami hozzáférést tett lehetővé harmadik félnek.
2022-ben biztonsági kutatók több mint 80 000 Hikvision térfigyelő kameránál fedeztek fel olyan sebezhetőséget, amelyen keresztül illetéktelenek átvehették felettük az irányítást.
Tavaly, már a háború idején hackerek több tízezer felhasználó adatait kínálták eladásra orosz fórumokon, az adatokkal a vásárlók szintén Hikvision-kamerákhoz férhettek hozzá.
A kínai termékek sebezhetőségei nem feltétlenül tervezési hibáknak tudhatók be: Kína 2017-es nemzetbiztonsági törvénye ugyanis előírja, hogy a kínai magáncégek kérésre együttműködnek a hírszerző ügynökségekkel. Nem meglepő módon a tech-cégek a Kínán belül zajló megfigyelésekben is szerepet játszanak, például az ujgurok elnyomása kapcsán. Amerikai és EU-s szervek szerint a Hikvision az ujgurokat fogva tartó internáló táborokba is szállított felszerelést.
A kínai állam emellett jellemzően tulajdonos is a nagyvállalatokban. A Hikvisionben is az állam a legnagyobb részvényes: a cég részvényeinek 38,88 százalékát egy állami holding birtokolja.
A biztonsági aggályok ellenére a magyar állam több alkalommal rendelt biztonságtechnikai rendszereket problémás kínai vállalatoktól. A kínai cégek rendszerei állami intézményekben, hatóságoknál és stratégiai fontosságú ipari létesítményekben is feltűnnek Magyarországon.
2021-ben országos nyilvánosságot kapott, amikor a siófoki önkormányzat bejelentette, hogy 39 mesterséges intelligenciával működő, arcfelismerésre is képes kamerát szerelnek fel a városban. A kamerákat a már említett Dahua cég gyártja.
Akkor a döntéshozók azzal hárították az adatvédelmi aggodalmakat, hogy a kamerák képe nem kapcsolódik össze a rendőrségi nyilvántartással, vagyis a kamerák csak a többi kamera által detektált arcokat képesek felismerni. Ugyanakkor a magyar rendőrség korábban leszerződött a Dahua vállalattal.
Az Országos Rendőr-főkapitányság 2017-es szerződéslistáján szerepel két szerződés a Dahua magyar leányvállalatával:
az egyik tárgya szervermigráció a határőri feladatokkal kapcsolatban, a másik a Robotzsaruhoz, a rendőrség saját ügyintéző rendszeréhez kapcsolódik.
2021-ben újabb magyar biztonsági szerveknek vettek eszközöket egy problémás kínai vállalattól. A Közbeszerzési Értesítő adatai szerint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. leányvállalata, a Pro-M Zrt. 9 milliárd forintért rendelt Hyteara márkájú rádióterminálokat és kiegészítőket egy magáncégtől. Az eszközöket a hirdetmény szerint az országos készenléti, katasztrófavédelmi, katasztrófaelhárítási célú hálózatban használják.
2022-ben a Hytera termékeit is betiltották az Egyesült Államokban, adat- és nemzetbiztonsági kockázatok miatt.
A Hikvision termékeit szintén széles körben használják magyar közintézmények. Az Elektromos Közbeszerzési Rendszerben található adatok alapján több hazai egyetem és a Tudományos Akadémia is vett Hikvision-termékeket, és több önkormányzat is használja a kínai cég biztonsági rendszereit, főleg térfigyelő kamerákat. 2021-ben a cég neve megjelent a Készenléti Rendőrség két közbeszerzésében is: a rendőrség Hikvision dóm- és csőkamerákat rendelt.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján a zalaegerszegi ZalaZONE Ipari Park Rheinmetall gyárépületében 2022. március 26-án. (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Júliusban a HVG írt arról, hogy a magyar hadiipar új zászlóshajójába, a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi hadiipari komplexumba majdnem kínai cégektől rendeltek tesztkamrákat, a lőcsatornát figyelő kamerarendszert, sőt, teljes beléptetőrendszert is.
A lap értesülése szerint a magyar fél a kínai YLi nevű vállalattól vett volna biztonsági eszközöket, a beszerzést azonban a német partner, a Lynxt fejlesztő Rheinmetall biztonsági kockázatokra hivatkozva megvétózta. Magyar részről az üzem a ZalaZone Ipari Park Zrt.-n keresztül az N7 Holding érdekeltsége. A holding a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában áll, igazgatója pedig Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszter.
Zubor Zalán
Címlapkép: Biztonsági kamerák Pekingban, a Tienanmen téren (forrás: Wikimedia Commons)
A néhány éve botrányos körülmények között megszűnt Drégelyvár Oktatási Központ nemcsak szakképzőket működtetett, de volt titkosszolgákkal is együttműködött, akikkel együtt egy magánhírszerzői akadémiát próbáltak létrehozni.
