„Csekély mértékűnek” nevezi a Kecskemétre érkezett uniós százmilliárdokat a fideszes polgármester

Újratervezik a 7 éve terveken szereplő intermodális csomópontot Kecskeméten, ami uniós támogatásból épülne, de az most épp nincs. A város fideszes polgármestere az önkormányzati lapnak azt mondta, „csekély mértékű az Európai Uniós forrás, tehát a gazdasági élet, a piaci szereplők és a kormányzati oldal az, aki itt a fejlesztéseknél leteszi az erőforrásokat”. Összegyűjtöttük, eddig mennyi EU-s pénz érkezett Kecskemétre: az interneten fellelhető adatok szerint több mint 200 milliárd.

„Több döntési mechanizmus zajlik, több felületen történnek az egyeztetések. A gazdaság szereplőiből tudunk forrást bevonni ezekhez a fejlesztésekhez, de a legfőbb támaszunk a kormányzati oldal. Azt kell, hogy mondjam, az elmúlt évek tapasztalataiból leszűrve, csekély mértékű az Európai Uniós forrás, tehát a gazdasági élet, a piaci szereplők és a kormányzati oldal az, aki itt a fejlesztéseknél leteszi az erőforrásokat” – ezt Kecskemét polgármestere mondta az önkormányzati tulajdonú hiros.hu-nak.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A portál annak kapcsán idézte Szemereyné Pataki Klaudiát, hogy Bányai Gáborral, a térség fejlesztési kormánybiztosával egyeztetett az intermodális csomópontról, amit 2015 óta ígérnek. A csomópontról 2019-ben megírtuk, hogy a város 2011-ben 300 milliót költött az intermodális pályaudvar tervezésére, majd 2016-ban 1,2 milliárdot,  a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írt ki pályázatot újabb tervezési munkára 2019-ben, akkor már 500 millió forintért.

Több mint 200 milliárd, maradhat?

A kecskeméti polgármester szerint tehát „csekély mértékű az Európai Uniós forrás”. Kíváncsiak voltunk, mennyire, ezért a szechenyi2020.hu, vagyis a kormányzat uniós pénzekről szóló oldalán megnéztük, mennyi EU-s pénz jutott Kecskemétre az elmúlt időszakban.

A térképtér a Széchenyi 2020 Tervben szerint 2014–2020 között 810 projektet támogattak uniós pénzzel Kecskeméten, mintegy 114 milliárd forint értékben. Az összegben nem csak önkormányzati, hanem vállalati beruházások is szerepelnek. Széchenyi Terv Pluszban 14 milliárd érkezett a városba. A 2007–2013-as időszakban pedig 1404 pályázatra 108 milliárd forint. Ezek a támogatások, az önerő ebben nincs benne.

Támogatások Kecskeméten.

Ha az önkormányzati pályázatokat nézzük 2020-ban, akkor:

• a Hunyadivárosi Közösségi Ház komplex fejlesztésére 127,5 milliót,
• a Széchenyi István Közösségi Ház komplex kialakítására szintén 127,5 milliót,
• a Közösségi tér fejlesztésére Széchenyivárosban pedig 117 milliót nyertek.

2018-ban Kósa Lajos arról beszélt, hogy Kecskemét 100 milliárd forintot kap a kormánytól fejlesztésekre, többek között:

• a Barényi Béla út fejlesztésére 2,5 milliárd forintot,
• a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének korszerűsítésére 4,2 milliárd forintot,
• a Kada Elek középiskola elköltöztetésére 5 milliárd forintot,
• a kecskeméti városháza műemléképületének felújítására 5,2 milliárd forintot,
• az egyetemi ipari kutatóközpont kialakítására pedig 15 milliárd forintot szántak.
• Az úthálózat fejlesztése a Modern Városok Program keretében (két lépcsőben) valósul meg, akárcsak az intermodális csomópont.

Az útfejlesztéseket a NIF holnapja szerint az állam hazai forrásból fizette, így 8,7 milliárd forint megy az 54-es út bővítésére, amit a Szijjártó Pétert yachtoztató Szijj László cége építhetett meg. Az 52-es főút négynyomúsítása Kecskeméten nettó 4,1 milliárd forintba kerül, ezért 2 kilométeren lesz szélesebb az út. A felsorolt projekteket költségvetési forrásból finanszírozták.

Az intermodális csomópont tervezése is uniós forrásból történt (forrás: NIF Zrt.)

Ugyanakkor épp a kormány állította a Modern Városok Programról tavaly februárban, hogy „2020 év végére a kifizetett támogatások elérték a teljes becsült költségvetés felét, azaz a 2000 milliárd forintot, melynek kétharmad része Magyarország Kormánya által biztosított hazai forrás”. Vagyis egyharmada uniós forrás, így a Kecskeméti MVP-s 100 milliárdból újabb 30 milliárdot hozzáadhatunk az „csekély mértékű” támogatásokhoz.

Pluszterhet jelent a sok uniós beruházás

Az önkormányzati beruházásokról még pontosabb képet az ad az önkormányzat honlapján elérhető Kecskemét támogatásból megvalósuló fejlesztéspolitikai projektjei és saját forrásból finanszírozott infrastruktúra fejlesztései című táblázat. Eszerint 2018–2020 között indított 56 milliárd forintnyi önkormányzati projektből mintegy 26 milliárdnyi volt nem uniós forrással támogatott. Ebből 500 millió forint ment a Hi! Kecskemét programra, amiről megírtuk, 2019-ben az önkormányzati választások előtt ebből a pénzből városrészi napokat tartottak Kecskeméten, ahol épp a fideszes képviselők léptek fel.

Hogy mennyire okoz gondot az uniós pénz Kecskemétnek, érdemes elolvasni a beszámolót Kecskemét megyei jogú város Polgármesteri hivatala 2020. évi tevékenységéről.

Részlet a hivatali beszámolóból (forrás: kecskemet.hu)

Eszerint „több intézmény részesült európai uniós forrásokból nyújtott támogatásban, a projektek egy része 2020. évben lezárult. A kulturális intézmények támogatásainak célja egyrészt az infrastrukturális fejlesztések, eszköz beszerzések megvalósítása, másrészt a különböző társadalmi háttérrel rendelkező gyermekek integrációját segítő, nem hagyományos formákon keresztül szervezett tanulást segítő programok lebonyolítása volt.” Valamint,

„az osztályon egyre növekvő többletfeladatot jelent a megnövekedett európai uniós projektek pénzügyi bonyolítása, az elkülönített számviteli nyilvántartás megvalósítása”.

De hogy ne csak a múltról legyen szó: Kecskemét 2022-es költségvetésében is számos uniós forrásból induló fejlesztés szerepel (24.oldaltól). A táblázatokból az is kiderül, hogy Kecskemét közhatalmi bevételeit 13,7 milliárd forintra tervezték, ebből 12 milliárd az iparűzési adó. Működési bevétele 850 millió forint a városnak.

A számokból jól látszik, csak városüzemeltetése 5 milliárd megy el, szociális feladatokra 429 millió, sportra 1,16 milliárd, egyéb működési kiadásokra 4,6 milliárd – amiből a szolidaritási hozzájárulás – 3,9 milliárd. Utóbbit 2020-ban vetette ki a kormány az önkormányzatokra. A hvg.hu akkor azt írta, a hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre két és félszeresére nő, miután az iparűzési adó fizetési küszöbét tízezer forinttal szállítja le a kormány. A 3200 önkormányzatból nyolcszáznak nem marad szinte semmije, a többinek meg eddig sem volt szabad mozgástere.

Ezért nem jönnek a pénzek

Vissza a polgármester kijelentésére: „azt kell, hogy mondjam, az elmúlt évek tapasztalataiból leszűrve, csekély mértékű az Európai Uniós forrás, tehát a gazdasági élet, a piaci szereplők és a kormányzati oldal az, aki itt a fejlesztéseknél leteszi az erőforrásokat”. Arról Szemereyné Pataki Klaudia nem beszélt, hogy 12 évnyi Fidesz kormányzás alatt, hogy nem sikerült a láthatóan több mint 200 milliárd forint uniós forrásnál többet Kecskemétre irányítani. Úgy, hogy a térségnek eddig is volt fejlesztési biztosa.

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere a Hi! Kecskemét rendezvényén; a helyi identitást erősítő programokra 500 millió forint uniós forrást kaptak (fotó: facebook.com/szemereyne.klaudia)

Kerestük a polgármestert a kijelentésével kapcsolatban. Azt kérdeztük tőle, hogy a kormánypárti polgármester hogy látja, miért csekély mértékű az uniós forrás, ami Kecskemétre érkezik, az elmúlt időszakban mely területen nem kapott Kecskemét uniós forrást. Arra is rákérdeztünk, hogy a mintegy 12 milliárd forint iparűzési adóból szerinte mennyi fejlesztést lehetne megvalósítani, illetve ha fejlesztésre megy a bevételük jelentős része, akkor az egyéb kiadásokat miből fedeznék. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Szemereyné Pataki Klaudia arról sem beszélt, mi lehet az oka, hogy akadoznak az uniós források.

Pedig tavaly nyár óta ismert, hogy nem jönnek Magyarországra az EU-s pénzek, amíg nem változtat két területen a kormány.

A portfolio.hu 1 éve írta meg: „rendszerszintű problémákat lát a magyar jogállamiság, benne az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni küzdelem terén az Európai Bizottság és addig, amíg a magyar kormány nem hajt végre két területen mélyreható reformokat, nem fogadják el a magyar helyreállítási tervet, illetve ezzel párhuzamosan nem utalnak uniós támogatásokat Magyarországra.”

Mészáros Lőrinc érdekeltségének már 13 milliárd jutott a még meg sem kapott uniós helyreállítási pénzekből | atlatszo.hu

Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének is megítélt a kormány 13,33 milliárd forintnyi uniós támogatást az EU-tól várt helyreállítási támogatásból. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz célja, hogy beindítsa a gazdaságot a COVID-járvány után, és egy ellenállóbb, környezetbarát, digitális Európát hozzon létre. Ezt a pénzt azonban Magyarország még nem kapta meg, mert az egy éve leadott magyar Helyreállítási Tervet a mai napig nem fogadta el az Európai Bizottság.

Segesvári Csaba

Nyitókép: Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter és Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a Modern városok program fejlesztéseivel kapcsolatosan tartott sajtótájékoztatón Kecskeméten, a Városi Alapkezelő Zrt. irodájában 2018. január 26-án, ahol Kósa Lajos elmondta, hogy a program kecskeméti támogatási összege mintegy 100 milliárd forint (forrás: MTI/Ujvári Sándor)