uniós támogatások

Mészáros Lőrinc érdekeltségének már 13 milliárd jutott a még meg sem kapott uniós helyreállítási pénzekből

Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének is megítélt a kormány 13,33 milliárd forintnyi uniós támogatást az EU-tól várt helyreállítási támogatásból. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz célja, hogy beindítsa a gazdaságot a COVID-járvány után, és egy ellenállóbb, környezetbarát, digitális Európát hozzon létre. Ezt a pénzt azonban Magyarország még nem kapta meg, mert az egy éve leadott magyar Helyreállítási Tervet a mai napig nem fogadta el az Európai Bizottság.

Az Európai Unió tagállamai (Hollandia és Magyarország kivételével) már mind igénybe vehetik az uniós Helyreállítási Alapból kapott támogatásokat és hiteleket. Az EU történetének legnagyobb ösztönző csomagja a 806 milliárd eurónyi forrásból gazdálkodó NextGeneration EU, melynek célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításához.

A program legnagyobb része, 672,5 milliárd euró, a „Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz” vagy „Helyreállítási és Rezilinciaépítési eszköz” (mindkét kifejezést használják hivatalos dokumentumok is). Ennek kiemelt célja a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tételével, illetve a zöld és a digitális átállásra való felkészítésével. A többnyire röviden csak „helyreállítási pénzek vagy támogatás”-ként hivatkozott eszközből  312,5 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként és 360 milliárd eurót kölcsönként vehetnek igénybe a tagállamok.

Forrás: Európai Bizottság (https://ec.europa.eu/info/strategy/recovery-plan-europe_hu)

Az Európai Parlament és a Tanács 2020. december 18-án állapodott meg a Next Generation EU központi elemét jelentő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Ehhez – eredetileg 2021. április 30-ig – úgynevezett „helyreállítási tervet” (HET) kellett leadniuk az EU országainak, amit a Bizottság meghatározott szempontok szerint elbírált, és ezt követően vehették igénybe a tagállamok ezt a támogatást. 2022. júniusban a lengyel terv is zöld utat kapott, azóta már csak Magyarországgal és Hollandiával kell megegyeznie az EU-nak. A hollandok csak nemrég adták be a tervüket, a magyar tervről való egyeztetés pedig tavaly óta tart. Ha az év végéig nem lesz megállapodás a magyar HET-ről, akkor a támogatás jelentős részét elveszíthetjük.

A kormány tervez, a Bizottság dönt

Magyarország egy éve, 2021. májusban nyújtotta be az Európai Bizottságnak a „helyreállítási és rezilienciaépítési tervét” (HET). Ez a dokumentum tartalmazta azokat a reformokat és projekteket, amikre a magyar kormány tervei szerint felhasználja az angolul Recovery and Resilience Fund (RRF) néven ismert, a magyar közigazgatásban „Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap“-ként ismert uniós eszközből igényelt támogatásokat. A tavaly leadott HET-ben akkor csak vissza nem térítendő támogatást igényelt (hitel nélkül) a magyar kormány, de mint a 444.hu megírta, idén márciusban a miniszterelnök a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap által Magyarországnak biztosított hitel teljes összegét is kérte az Európai Bizottságtól.

A Magyarország által igénybe vehető helyreállítási támogatás összege, mint ezt a Népszava megírta, tavaly óta 7,2 milliárd euróról 5,8 milliárd euróra csökkent. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság a vártnál jobb magyar növekedési adatokhoz (2020–2022) igazította ezt a keretet, ahogy ezt az európai HET-szabályozás előírta.

A Magyarországnak jutó 5,8 milliárd euró 43 százaléka vissza nem térítendő támogatás, a többi kedvezményes hitel formájában áll rendelkezésre, ha az Európai Bizottság elfogadja a magyar tervet. Hogy ez miért késlekedik, azt más-más  okokkal magyarázta a magyar kormány és a brüsszeli vezetés.

A kormány szerint a gyermekvédelmi törvény és a baloldal miatt nem volt megegyezés

Idén januárban a magyar kormány még azt hangoztatta, hogy „Brüsszel politikai okok miatt késlelteti a hazánknak járó (!) helyreállítási forrásokat”, és hogy „Brüsszel azért tartja vissza a forrásokat, hogy ezzel a gyermekvédelmi törvényt támadja”Az utóbbi érvet emlegette már tavaly decemberben a Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás is, a kormányszócsőként működő Origo.hu portál Hazudik az Európai Bizottság a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról című cikkében. Gulyás Gergely még néhány napja is a baloldali lobbit okolta a megállapodás elmaradásáért. Navracsics Tibor, az uniós források elosztásáért felelős tárca nélküli miniszter is hasonló érveket hangoztatott a napokban a Mandinernek adott interjúban:

„Abban, hogy lelassultak a tárgyalások, szerepet játszik az is, hogy az Európai Parlament – különösen a balszárnya – elképesztő mértékben fokozta a nyomást azért, hogy nemhogy megállapodás ne szülessen, de még tárgyalások se folyjanak érdemben a magyar kormánnyal.”

A miniszter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nagyon közel a megegyezés, szerinte a magyar kormány már csak arra vár, hogy „Brüsszel visszaigazolja a megoldási javaslatait a kifogásolt kérdésekben”. Ezek alatt valószínűleg többek között a múltkori Kormányinfón sorolt 4 „engedményt”  is érthette, amiket a brüsszeli vezetés kérésére tesz a magyar kormány a HET elfogadása érdekében.

Hiába engedett a kormány, nem tűntek el varázsütésre az akadályok

Bár a helyreállítási tervről való, Budapest és Brüsszel közötti közeli megegyezésről szinte naponta jönnek hírek, ennek az időpontját még megbecsülni sem meri senki. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került bizottsági magyarázatok szerint a megegyezés hiányának az oka többek között, hogy nem elégségesek a magyar kormány korrupció elleni erőfeszítései, és az oktatás terén is változásokat vár a Bizottság Magyarországtól.

Ezt erősítette meg az Átlátszó megkeresésére a Bizottság egyik brüsszeli szóvivője is, akitől szerettük volna megtudni, hogy a magyar Helyreállítási Terv beadása óta eddig összesen milyen kifogásokat sorolt a Bizottság, illetve hogy pontosan melyek a most folyó tárgyalások során megvitatott kérdések.

A magyar hatóságokkal a helyreállítási és rugalmassági tervről folytatott megbeszéléseink során az elmúlt hónapokban számos kérdésben előrelépést értünk el. Számos pont azonban továbbra is nyitott, többek között a korrupcióellenes és a megfelelő ellenőrzési és auditálási intézkedések, valamint az oktatási intézkedések terén.

Mint minden tagállam esetében, a helyreállítási és rugalmassági eszközről szóló rendelettel összhangban, mi is az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások kezelését vizsgáltuk, és Magyarország esetében ez a korrupcióellenes és oktatási keretrendszerrel kapcsolatos kérdéseket is magában foglalja.

Az RRF-rendeletben előirányzott végleges RRF-támogatási allokáció fényében a Magyarországnak nyújtott támogatásokat 7,2 milliárd euróról 5,8 milliárd euróra csökkentettük. A magyar hatóságok jelenleg dolgozzák át a helyreállítási és ellenálló képességre vonatkozó tervüket, hogy a csökkentett méretnek megfeleljen a 11 RRF-értékelési kritériumnak.

A Magyarországgal folytatott megbeszélések folytatódnak, és azon dolgozunk, hogy értékelésünket a lehető leggyorsabban befejezzük. Az összes tagállamhoz hasonlóan továbbra is konstruktívan dolgozunk annak érdekében, hogy a magyar terv megfeleljen az RRF-rendelet célkitűzéseinek és követelményeinek.”

Mivel a Helyreállítási Tervnek csak egy majd egy évvel ezelőtti változata érhető el a kormányzati portálon, mint korábban, most is megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megismerhessük a dokumentumnak azt a változatát, ami jelenleg a brüsszeli vezetéssel folyó tárgyalások alapjául szolgál. A megkeresésünkre mostanáig nem érkezett válasz.

13 milliárd forint Mészáros áramcégének

A Miniszterelnökség válaszolt viszont egy másik, korábban elküldött kérdésünkre arról, hogy amennyiben megkapja Magyarország a helyreállítási pénzeket, hol lesz közzétéve a kedvezményezettek listája. A válasz szerint a HET-támogatásokat a kormány a „szokásos” pályázati oldalon teszi közzé, ott pedig látható, hogy a még meg sem kapott pénzeket már tavaly elkezdte kiosztani a kormány. (A Fejlesztési programok között a legördülő menüben kiválasztható a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv címszó.)

A fenti táblázatból kiderül, hogy Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének, az OPUS Titász Zrt.-nek  jutott az eddig megítélt 5. legnagyobb támogatás a helyreállítási pénzekből. A cég összesen 26,66 milliárd forint költségvetésű projektjéhez az összeg felét, 13,33 milliárd forintot az uniós helyreállítási alapból finanszírozzák. A projekt neve „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. területén”, és a kormányzati oldal szerint várhatóan 2026-ban fejeződik be.

„Az OPUS TITÁSZ Zrt. küldetésének tartja, hogy a hazai energiaelosztás terén minél magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtson. A jelen támogatási kérelem alapján olyan komplex villamosenergia-hálózati beruházások megvalósítását tervezi, amelyek elősegítik az időjárásfüggő napelemes rendszerek integrációját. A megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik a kis- és középfeszültségű, avagy naperőművek esetén a nagyfeszültségű elosztóhálózatokra, emiatt a 2030-ra tervezett beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. szolgáltatási területén is jelentős bővítést igényel mind az átviteli- mind az elosztói hálózatokon. A naperőművek egyaránt csatlakozhatnak NAF, KÖF és KIF elosztóhálózatokra, és a kapacitásprobléma is kiterjedhet minden feszültségszintre” – olvasható a projekt leírásában.

Az Átlátszó információi szerint ugyanakkor az a tény, hogy előre odaítélték, és néhány esetben magyar költségvetési forrásból ki is fizették a Helyreállítási Támogatásokat, nem ütközik uniós jogszabályba. Egy szakmai forrásunk szerint ugyanis a hagyományos uniós költségvetés nagy részével ellentétben a HEE (angolul RRF) úgy van kitalálva, hogy az uniós támogatás nincs hozzákötve a számlákkal igazolható költségekhez.

Az elfogadott nemzeti tervvel bíró tagállamok bizonyos reformok végrehajtására kapnak finanszírozást, nem az igazolt költségek fedezésére. Vagyis egy végrehajtott reformért cserébe megkapja a kitárgyalt pénzt, és ez nem feltétlenül a reform kimutatható vagy akár becsült költségén alapul. Tehát „normál” esetben is az történik, hogy a tagállam valamilyen nemzeti költségvetési forrásból hajtja végre a vállalását. A Bizottság sem ebben, sem a magyar esetben nem vizsgálja, hogy milyen forrásból, mennyi pénzt költ a tagállam, és ilyen szempontból nincs jelentősége annak, hogy a magyar nemzeti terv még nincs jóváhagyva.

Ha később sem lesz, és nem kapja meg az ország az RRF-pénzeket, majd nem uniós támogatásból, hanem magyar költségvetési forrásból fedezi a kormány Mészáros áramcégének a fejlesztését.

Horn Gabriella

Adatvizualizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Opus Titász/Facebook

Megosztás