Nagy csendben magyar katonai delegáció utazott Ukrajnába

A közmédia hallgat arról, hogy több napos hivatalos látogatást tett az ukrán hadseregnél a Honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, bár utólag, ma reggel a Honvédelmi Minisztérium honlapjára kikerült egy erről szóló közlemény. Az ukrán vezérkar tegnapi közleménye szerint a magyar delegáció többek között az orosz megszállók által elkövetett háborús bűnökről tájékozódott, az ukrán főparancsnok pedig arról beszélt, elégedett az „államaink közötti katonai együttműködéssel” – holott a magyar kormány üzenetei szerint ilyen nincs is.

Valerj Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka „Zéró tolerancia a megszállókkal szemben” feliratú pólóban, magyar kollégája, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka ingben-öltönyben mosolyog a kamerába az egyik fotón, amely július 7-én került fel az ukrán vezérkar közösségi oldalaira. Más fotókon a magyar parancsnok tiszttársaival a Kijevben kiállított, kilőtt orosz tankokat szemléli, és az orosz háborús bűnöket bemutató előadáson vesz részt.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy (balra) Valerj Zaluzsnijjal, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokával (középen) (forrás: facebook.com/GeneralStaff.ua)

„Kedves barátom, Ruszin-Szendi Romulusz érkezése Ukrajnába, ebben a hazánk számára nehéz időszakban az Orosz Föderáció elleni háborúban nyújtott hatalmas támogatás és szolidaritás bizonyítéka. Nagyra értékelem a magyar kollégámmal való szakmai és baráti kapcsolatokat, és elégedett vagyok az államaink közötti katonai együttműködés szintjével”

– idézi Zaluzsnyijt az ukrán vezérkar közleménye.

The official visit to Ukraine of the delegation of the Hungarian Defense Forces, led by the Lieutenant General Romulusz Ruszin-Szendi PhD, Commander, Hungarian Defence Forces, took place. https://t.co/hu5DiFA2In pic.twitter.com/4hcz96XrHh

— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) July 7, 2022

A meglepően baráti hangulatú találkozóra a napokban került sor, amikor a Honvédség (a háború kitörése óta első) hivatalos delegációt küldött Ukrajnába. Ennek ugyanakkor egyelőre a magyar állami médiában nincs nyoma,

az MTI sem hozott le ilyen témájú közleményt, bár július 8-án reggel a Honvédség oldalán megjelent egy rövid beszámoló a találkozóról, miután a közösségi médiában már terjedt a hír az ukrán vezérkar közleménye alapján.

Nem számoltak be róla a kormánypárti médiagépezet más elemei sem, például az Origo, a HírTV vagy a KESMA megyei lapjai. A kormányoldalon a kivétel a szintén KESMA-s Mandiner volt, amely vezető anyagként hozta le a látogatást – háborús témában egyébként már korábban is kiszólt a kormányzati narratívából a Mandiner, áprilisban a kormány nyugati elkötelezettségét hangsúlyozta egy Magyarország nagyon is részt vesz Ukrajna fegyverellátásában, de közvetlenül nem szállít fegyvert című cikkben.

A NATO és ukrán légiszállítók is vihettek fegyvert a magyar légtéren keresztül

 

A magyar kormány állítja, hogy sem földi, sem légi úton nem engedélyezi az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok áthaladását Magyarország területén. Az elmúlt hónapokban azonban több mint 50 alkalommal léptek be a magyar légtérbe katonai repülőgépek, hogy elérjék azt a lengyel repülőteret, amely az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok fő elosztópontja. Egy amerikai gép közvetlenül Budapestről ment a lengyel bázisra, és fotók igazolják, hogy egy civil regisztrációjú ukrán repülő a magyar légtéren át szállított katonai eszközt. A magyar légtéren át szállíthattak az ukrán hadsereg számára kulcsfontosságú török Bayraktar drónokat és nem NATO-kompatibilis lőszereket is.

Az ukrán nyelvű közlemény szerint a honvédségi delegációt tájékoztatták az ukrajnai biztonsági helyzetről, az oroszok veszteségeiről és a várható további ellenséges hadmozdulatokról. Emellett a magyar delegáció megfordult Gosztomel, Irpiny, Borogyanka és Moscsun településeken, ahol az orosz megszállás alatt történt háborús bűnökre derült fény. A közlemény megnevezi továbbá Kaszab Zoltán főtörzszászlóst, aki az ukrán hadsereg altiszti szolgálatának vezetőjével folytatott szakmai egyeztetést a két hadsereg szervezetéről.

Belekeveredés vagy együttműködés?

Az ukrán közlemény legérdekesebb része mindenképpen a Zaluzsnyij által emlegetett „az államaink közötti katonai együttműködés”, tekintve, hogy a magyar kormány a háború kezdete óta azt hangsúlyozza, hogy semmilyen katonai segítséget nem nyújt Ukrajnának.

„Katonai segítségnyújtást” az ellenzéki jelölt, Márki-Zay Péter emlegetett legutóbb a választási kampány alatt, erre a mondatra kihegyezve a Fidesz-KDNP-kampány egyik fő üzenetévé vált, hogy az ellenzék belesodorná Magyarországot a háborúba.

A júliusi közleményből nem derül ki, mint takar most a „katonai együttműködés” Magyarország és Ukrajna között.

Márciusban Volodimir Zelenszkij elnök még bírálta a magyar kormányt, amiért „hezitálnak” a szankciók és fegyverszállítás kapcsán, és úgy fogalmazott: Magyarországnak „el kell döntenie, kivel van”. Arról, hogy márciushoz képest változott-e a magyar politika, nem szólnak a nyilvánosan fellelhető magyar vagy ukrán források.

Mást itthon, mást külföldön

Az Orbán-kormányok 12 éve alatt bevett gyakorlattá vált, hogy a kormány gyökeresen eltérő kommunikációt folytatnak a hazai és a nemzetközi közönség felé. Az ukrajnai háború óta a budapesti kormányt rég nem látott módon szigetelte el oroszbarát politikája és a nyugati együttműködés  vétókkal való blokkolása – ennek mostanra már a gazdasági következményei is érezhetővé váltak, amennyiben az EU többi tagállamával kialakult rossz viszony miatt Magyarország nem fér hozzá több milliárd eurónyi uniós forráshoz, a forint árfolyama pedig történelmi mélypontra süllyedt.

A mostani ukrajnai látogatás lehet egy olyan gesztus, amivel a kormány a nyugati tömb iránti elkötelezettségét próbálja demonstrálni külföldi partnerei számára – ezt azonban a hazai, különösen a fideszes törzsszavazók előtt inkább nem reklámozza.

Több, a közelmúltban végzett felmérés mutatta, hogy a kormánypártok támogatói – a fideszes médiában évek óta folyó nyugatellenes és Moszkva-barát narratívák hatására – Európában egyedülálló módon szimpatizálnak Oroszországgal, az Ukrajna elleni agresszió ellenére is. Egy májusi közvélemény-kutatás szerint a Fidesz-szavazók Vlagyimir Putyint tartják az egyik legszimpatikusabb külföldi vezetőnek (Ferenc pápa és Donald Trump után), az orosz vezetőt sokkal pozitívabban ítélik meg, mint a nyugati állam- és kormányfőket. A felmérés szerint a háború csak minimálisan rontott a Fidesz-szavazók Putyin-képén, mivel általában Ukrajnát és az Egyesült Államokat nagyobb mértékben tartják felelősnek a háborúért – ez persze annak tükrében nem meglepő, hogy a háború első napjaitól kezdve hasonló, az orosz propagandából átvett narratívákat hirdetett a kormánypárti médiagépezet.

„Tisztelet és hála Putyinnak!” – nyílt Kreml-propaganda fideszes csatornákon

Miközben a magyar kormány hivatalosan az uniós közös álláspontot követve Ukrajna területi egységét támogatta, a fideszes médiagépezet jelentős része nyíltan Putyin pártján áll. Több orosz forrásból származó, Ukrajnát agresszorként bemutató álhírt terjesztenek, sőt, az az igény is felmerült, hogy Magyarország szálljon be Ukrajna felosztásába.

Egy másik, júniusban készült kutatás szerint a kormánypárti szavazók közel fele (45 százalék) szerint Magyarországnak Oroszországgal kellene szorosabb viszonyt kialakítani, és csak 17 százalékuk szerint kellene távolodni.

A hazai közönségnek szánt üzenetekben a kormánypárti politikusok azt hangsúlyozzák, hogy Magyarország semleges, a háborúban sem Ukrajna, sem Oroszország mellett nem áll. Emiatt egyes politikusok elítélik az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnának küldött fegyverszállításokat. Gyakran visszatérő szöveg az is, hogy az ukrán védelem támogatása „csak elhúzza a háborút”.

Júniusban például Hollik István mondta azt, hogy „a kormány nem áll egyik oldalon sem”, és azt képviseli, hogy a „háborúnak véget kell vetni”, éppen ezért nem küld fegyvereket sem, mert „azzal csak a háború végét halasztják el”.

Ez egyenesen oroszpárti álláspontként értelmezhető: fegyvereket az ukrán védőknek szállítanak a nyugati államok, vagyis Hollik által emlegetett „béke”, amit ezek a szállítmányok elodáznak, egy gyorsabb orosz győzelmet jelenthetne.

Nemrég hasonló kijelentést tett az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Az orosz állami kötődésű céges érdekeltségeitől frissen megvált miniszter arról beszélt, hogy az oroszok „felkészültek a nyugati haditechnológia semlegesítésére”, és felvetette, hogy Ukrajna egyezzen bele az orosz területi követelésekbe – ez gyökeresen eltér a (nemzetközi fórumokon Magyarország által is támogatott) nyugati állásponttól, amely szerint nem szabad területekkel jutalmazni az agresszort.

Mindeközben a  Fidesz-befolyás alatt álló médiumok továbbra is egyértelműen oroszbarát üzeneteket közvetítenek, az orosz támadást jogosnak, Ukrajnát és a nyugatot pedig valódi agresszornak festik le. A legolvasottabb kormánypárti lap, az Origo például a háború kezdetéről még viszonylag tárgyilagosan tudósított, majd egyre inkább olyan propagandát folytatott, amelyben Putyin erőskezű vezetőként, az ukránok pedig agresszív félként jelentek meg. A kormányközeli médiumokban megnyilvánuló „beszélő fejek”, például Nógrádi György szintén azt hangsúlyozza, hogy a háború elhúzódásáért csak az ukránok és az őket támogató nyugati államok felelősek, mert úgymond nem hajlandók tűzszünetet kötni az oroszokkal, holott hónapok óta az orosz fél sem kezdeményez béketárgyalásokat.

Zubor Zalán

Címlapkép: Magyar katonai delegáció Ukrajnában (forrás:facebook.com/GeneralStaff.ua/)