Háború Európa éléskamrájában – mutatjuk, mely országok a legkitettebbek az ukrán búzának

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának gyorselemzése arra figyelmeztet: az ukrán és orosz importnak erősen kitett afrikai országokban az agrár-élelmiszerek árának emelkedése akár az instabilitásukat is fokozhatja.

Ukrajna a világ hatodik legnagyobb búzaexportőre: 2021-ben a Világbank adatai alapján összesen több mint 18 millió tonna búzát exportált, ami a világ exportjának közel egytizedét (7,24%-át) teszi ki. A helyzetet súlyosbítja, hogy az ország elsősorban a fejlődő országokba exportál, ahol arra, hogy az importot regionális kereskedelemmel helyettesítsék – a szállítási infrastruktúra gyengesége és a regionális búzatermelés alacsony mértéke miatt –, korlátozottak a lehetőségek. 

Az ukrán és orosz búzának leginkább kiszolgáltatott Egyiptom március közepén már a búza árának rögzítése mellett döntött. A világ legnagyobb búzaimportőre, a búza mintegy 60 százalékát külföldről szerzi be, főként Oroszországból és Ukrajnából. Az utóbbi a búzaimportjának mintegy egynegyedét, az előbbi pedig kétharmadát adja.  

Az Ukrajna elleni orosz invázió következtében gyakorlatilag leállt a tengeri kereskedelem, amelyen keresztül a búza exportjának szinte teljes egésze zajlott.

 A fekete-tengeri kikötők de facto blokád alá kerültek. Oroszország már több mint 300 kereskedelmi hajót akadályozott meg abban, hogy elhagyja a tengert. A BayWa gabonakereskedelmi vállalat információi szerint „jelenleg nulla [gabonát] exportálnak Ukrajna kikötőiből – egyáltalán semmi sem hagyja el az országot”.  

Az Ukrán Gabonaszövetség szerint Ukrajnának még körülbelül 20 millió tonna búzát és kukoricát kéne exportálnia júniusig. Vasúti szállítással viszont a kikötők kapacitásának csupán egytizede, havi 600 ezer tonna szállítása helyettesíthető. A helyzetet nehezíti, hogy az a világ második legnagyobb búzaexportőre, Oroszország is jelentős korlátozásokat vezetett be a búza kivitelét illetően. A korlátok következményében 40%-al esett vissza az orosz búzaexport. 

A búzaexport kiesése az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) gyorselemzése szerint a legszegényebb országokat sújthatja leginkább. 

Az orosz és az ukrán búza ugyanis a legkevésbé fejlett országok búzaimportjának közel felét (40%-át) teszi ki. „Egyes régiókban élelmiszer-ellátási bizonytalansági válságok alakulhatnak ki, különösen akkor, ha a műtrágyák és más energiaigényes inputok megnövekedett költségei negatívan befolyásolják a következő mezőgazdasági szezont” – jósolja az UNCTAD. „Általánosságban elmondható, hogy a politikai instabilitás és az agrár-élelmiszerek árának emelkedése erősen korrelál egymással” – teszik hozzá rámutatván, hogy például az arab tavasz kitörése is egybeesett az agrárélelmiszerek árának emelkedésével. 

Az ukrán búzaszállítmány kiesését leginkább Tunézia szenvedi meg. Az ország ugyanis a 2021-es évben a Világbank adatai szerint az összes búzabehozatal közel 65%-át szerezte be Ukrajnából. Indonéziát, a világ ötödik legnagyobb búzaimportőrét szintén közvetlenül érintheti a kiesés: az ország búzaimportjának közel egyharmadát (több mint 2 millió tonnát) Ukrajna szállította a 2021-es évben. Banglades és Pakisztán esetében akár még komolyabb következményekkel kell számolni, mivel mindkét két ország búzaimportjának több mint kétharmadát teszi ki az ukrán és az orosz búza. De Ukrajna Jemen, Líbia, Libanon és Malajzia búzabehozatalának is több mint egynegyedét adja.

 

Szémann Tamás-Rédl Boglárka

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.</