Ha nem érkezne több orosz gáz, akkor szeptember végéig valószínűleg elég lenne a tárolókban lévő és a kitermelhető mennyiség. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke még nem hirdette ki a válsághelyzet első fokozatát, az úgynevezett korai előrejelzési szintet, de úgy kér adatokat a piaci szereplőktől, mintha az lenne – ezekről is beszélt az Átlátszónak Bali Gábor energiapiaci szakértő. Azt is elmondta, mi várható gázhiány esetén, miközben a hazai tárolók 21 százalékon állnak, a lengyelekéi pedig 80 százalékon.
Az orosz Gazprom közép-európai idő szerint április 27-én 8 órától leállítja a gázszállítást Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – erősítette meg a sajtóban megjelent híreket a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat. A lengyel cég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni, hogy helyreálljon a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás. És nem csak oda, Bulgáriába sem küldenek az oroszok gázt.
Legalábbis erről szóltak a hírek április végén. Május elején viszont már arról írtak a lapok, hogy a leállás csak átmeneti volt, és újra érkezik az orosz gáz Lengyelországba és Bulgáriába. Vagyis úgy tűnik, a helyzet napról napra változik, és nehéz megjósolni, mi lesz a következő lépés.
Emiatt a bizonytalansági faktor miatt kerestük meg Bali Gábor energiapiaci szakértőt, hogy megtudjuk, mi lenne, ha Magyarországra sem érkezne gáz az uniós szankciók vagy az orosz fél lépése miatt.
„Három válsághelyzeti szint van, az első a korai előrejelzési szint. Ez az a szint, amikor gyakorlatilag még nincs gond az ellátással, de attól lehet tartani, hogy gond lesz. Például az olaszok, a németek, az osztrákok ezt a szintet elrendelték néhány héttel ezelőtt. Magyarországon még nem került ez a szint elrendelésre, de ettől függetlenül azok az intézkedések, amelyek arról szólnak, hogy a kereskedőknek kötelező minden nap megadni a várható keresleti szinteket, és további adatokat, információkat, ami egyébként ehhez a szinthez tartozó intézkedés, ezt elrendelte a hivatal” – kezdte a szakértő.
Bali Gábor energiapiaci szakértő
Majd azzal folytatta, hogy van egy uniós jogszabály, amely minden tagállamra érvényes válsághelyzeti szabályozást ír elő, és olyan előírásokat tartalmaz, amelyek megszabják a felkészülést egy esetleges gáz-válsághelyzetre. Ennek utolsó lépcsőfoka a vészhelyzeti szint, amikor már akár korlátozásra is sor kerülhet.
„Vészhelyzet esetén a korlátozási menetrend szerint akár el is indulhat a fogyasztások korlátozása, amely elsősorban nagyobb fogyasztókat, olajtárolásra kötelezett erőműveket érinthet,
de szóba kerülhet vészhelyzet esetén a stratégiai földgázkészlet használata is.”
Bali Gábor szerint „ha továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy bármikor megállhat az oroszországi földgázszállítás Európa irányába – ami mint egyfajta lebegtetett információ egyébként az árakat magasan tartja –, de a gáz egyébként folyni fog még körülbelül augusztus közepéig, végéig, akkor gyakorlatilag föl tudunk készülni a télre. Nem lesznek tele a tárolók, de annyi gáz lesz, hogy a magyar piac igényeit elméletileg ki tudjuk elégíteni.”
Az FGSZ oldalán szinte élőben lehet követni a gáz érkezését. Amikor a szakértővel beszélgettünk, Kiskundorozsma és Mosonmagyaróvár felől érkezett óránként közel 1 millió köbméter földgáz.
Fizikai gázáram Mosonmagyaróvárnál és Kiskundorozsmánál
„Ez nagyjából az orosz hosszú távú szerződésnek megfelelő mennyiséget jelenti. Horvátország felől is jön valamennyi gáz, illetve Balassagyarmat felől is, de kevesebb, mint mondjuk az elmúlt napokban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag napi 30-35 millió köbméter gáz importból érkezik hozzánk, úgyhogy folyamatos az áramlás. Az igényünk ilyen melegedő időszakban 15-20 millió köbméter per nap Magyarországon, tehát már jut a tárolóba is gáz” – mondja a szakértő.
„Az éves piacunk mérete körülbelül 8 és 9 milliárd köbméter között mozog, hőmérséklettől függően. Majdnem annyi gázt be tudunk rakni a tárolóba, ami egész évben szükséges a hazai piac ellátására, de a piacunk sajátossága az, hogy igazából azért elég 3 milliárdot betárolni, mert a gáz télen is importálható.”
De mi lenne, ha nem jönne az import? Bali Gábor 20 százalékosra becsülte a tárolók jelenlegi töltöttségét.
Ha nem érkezne több gáz, a jelenlegi tárolói kapacitás és a napi kitermelés együtt szeptember végéig elég lenne korlátozások nélkül.
„A fogyasztás nem túl nagy a nyári időszakban. Az országos felhasználás télen 50-60 millió köbméter is lehet, ha nagyon hideg van, akár a 70 millió köbmétert is meghaladhatja naponta. Nyáron ez 10-15 millió köbméter. A hazai termelés 7 millió köbméter, és a tárolókból, ha van bennük gáz, simán kiszedünk még 7-et. Csak nyáron nem szoktuk a tárolókat használni, mivel azokat éppen a téli igények kialakítása miatt föltöltjük a nyári időszakban.
Ezért mondom azt, hogy a nyáron lesz elég gáz, ez nagyon-nagyon csekély vigasz. Tehát nagyobb baj télen lehet ebben a helyzetben” – mondta az Átlátszónak Bali Gábor.
Azt is meg lehet nézni, éppen mennyi gáz jut a tárolókba
Ha most megszűnne az orosz gáz importja, és válsághelyzetet hirdetnének, akkor a szabályoknak megfelelően létrejövő válsághelyzeti bizottságnak kellene dönteni arról, hogy már nyáron bevezetnek esetleg korlátozásokat azért, hogy télen minél hosszabb ideig jusson gáz a lakosságnak.
„Hogyha nyáron már korlátoznánk az ipari fogyasztókat vagy annak egy részét, akkor nem szeptember végéig, hanem mondjuk, november elejéig lenne elég a gáz forráshiány esetén. Illetve a stratégiai készlet felhasználása is kérdéses, ami jelenleg 900 millió köbméter. Ha például csak szeptembertől használjuk, akkor lehet, hogy azzal december végéig is kihúzzuk. Ez egy nagyon nehezen megítélhető kérdés.
Minden attól függ, hogy melyik időpillanatban történne meg az elzárás. Majdnem azt mondom, hogy minden nap számít.
Most minden nap 30-35 millió köbméter bejön az országba, ezért minden nap nagyon fontos nekünk. Ha a szankciók életbe lépése egy hónap múlva következik be, már az is lehet, hogy plusz egy hónap nekünk a télben” – vélekedett.
A hazai földgáztárolók töltöttsége, stratégiai tároló nélkül
Ha Oroszország nem szállít a bolgár vállalatoknak és Lengyelországnak, az csak a termelési kapacitásának egy kisebb részét érinti. Mivel a gáz több ezer kilométerről érkezik, Bali szerint az oroszok először saját tárolóik felé terelhetik a gázt, az elzárás felbecsülhetetlen kockázatokkal jár számukra. Ugyanis nemcsak a kieső bevétellel kellene számolniuk, hanem a leállással járó kiadásokkal is.
„Nem ismerem az oroszországi szállítási lehetőségeket, de ha van még bárhol tárolási lehetőség, akkor biztos, hogy azt lépnék meg először. Hogy ezt milyen mértékig tudnák megcsinálni, erről nekem nincs információm, de gondolom, hogy ők sem örülnének, hiszen ha ez nekik bármilyen szempontból értékelhető megoldás lenne, akkor szerintem már meglépték volna, vagyis elzárták volna gázt.”
Az FSZG oldalán követhetők az aktuális gázáramok, Beregnél azért nincs adat, mert október óta nem Ukrajna felől jön a gáz, hanem az új szerb-török vezetéken
„Nagy különbség a gázpiac és a cipőpiac között, hogy a gáz az adott helyen van, és ezt onnan tudjuk elhozni. Egy cipőgyárat csak-csak tudok telepíteni ide-oda, egyik országból a másikba. A gázmező elhelyezkedése egy adottság. A legjelentősebb mezők Oroszországban vannak, és onnan a csővezetékek nagyrészt Európába vezetnek. Az a helyzet állt elő, hogy nem találtunk másik forrást az elmúlt években, és Magyarországon abban bízunk, hogy az orosz féllel hosszú távon érdemes és jó együttműködni, és ez hosszú távú megoldás.
A diverzifikáció a vezetékek tekintetében megtörtént, de a források szintjén nem.
Hiába van sok vezetékünk, ha annak a döntő többsége orosz gázt szállít: a forrásdiverzifikáció lett volna a megoldás.
Ennek egy eleme lehettek volna a Romániában lévő tengeri mezők, amiket amerikai kutató cégek tártak fel, de a termelés nem indult el” – mondja Bali Gábor.
A romániai lelőhelyekről a portfolio.hu írta meg, hogy a Fekete-tenger kontinentális talapzata alatt több mint egy évtizede felfedezett Neptun Deep gázmezőből becslések szerint évente 10 milliárd köbméternyi földgázt lehetne kitermelni. Ezt az OMV és a Romgaz fogja felszínre hozni, miután a román vállalat megvette 1,06 milliárd dollárért az amerikai Exxontól a projektben birtokolt 50 százalékos részesedését. A tranzakció még nem zárult le, a befektetők pedig egy számukra kedvezőbb feltételeket biztosító törvény elfogadását is várják még a bukaresti parlamenttől.
Bali Gábor úgy véli, a megnövekedett gázárak felgyorsítják a Fekete-tengeri gázmezők kiaknázását.
Segesvári Csaba
Nyitókép: A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe 2014. november 3-án (forrás: MTI/Rosta Tibor)
Újabb, sikeresnek nem igazán mondható adatigénylés követte a próbálkozásunkat, hogy többet tudjunk meg a koronavírus-járvány terjedéséről, illetve az oltásokról. Ezúttal...
Egy évnek kellett eltelnie, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, miért ürítették ki egyik napról a másikra a pomázi Gálfi...
Esztergomi címén kerestük fel az oldal adatkezelőjét, aki a polgári életben szoftverfejlesztő mérnökként dolgozik. A szájt mögött álló személyhez a Mindenszó mellett 11 másik oldal köthető.
Korábban azt jósolták, hogy a világkereskedelem volumene 4,7 százalékkal fog növekedni. Ám a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áprilisi jelentésében arra figyelmeztet,...
