Oligarcha-vagyonok lefoglalása, SWIFT-kizárás, olajembargó – ezekkel a szankciókkal büntetik Putyint

Világszerte már több száz milliárd dollárnyi orosz vagyont foglaltak le a hatóságok válaszként az Ukrajna elleni háborúra. Az uniós szankciós listára olyan orosz politikus is felkerült, aki pár éve Magyarországon szerzett letelepedési engedélyt. Összeszedtük az Oroszországgal szemben bevezetett legfontosabb szankciókat.

Az Ukrajna elleni inváziót követő napokban – a Castellum.ai gyűjtése szerint – összesen 5532-re nőtt az Oroszországgal szemben érvényben levő nemzetközi szankciók száma, ezzel Oroszország megelőzte a korábbi szankciórekordereket, azaz Iránt, Szíriát és Észak-Koreát. A korlátozások elsősorban magánszemélyek, illetve állami és privát cégek vagyonát érintik. Az elsődleges célpont az orosz pénzrendszer, míg az energiaszektort (amely az orosz gazdaság és az európai ellátás szempontjából is kiemelt fontosságú) egyelőre alig sújtják az intézkedések – igaz, ez hamarosan változhat, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy betiltják az orosz olaj és más energiahordozók importját.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Elsőként lépett az EU

Az ukrajnai események miatt elsőként az Európai Unió vezetett be szankciókat: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már február 22-én, a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaság orosz elismerése után bejelentette, hogy a tagállamok mind rábólintottak egy szankciós csomagra: ebben szerepelt a kereskedelem azonnali megtiltása a két szakadár régióval, Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint egy szándéknyilatkozat arra, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz (ennek részletei még nem szerepeltek a csomagban, a részleteket később tervezték kidolgozni, időközben azonban már elindult az Ukrajna elleni totális invázió).

Orosz-ukrán háború: hogyan segíthetünk a menekülőknek?

Oroszország csütörtökön hajnalban Vlagyimir Putyin elnök utasítására támadást indított Ukrajna ellen. Már aznap tele voltak a hírek a háborúban érintett városokat elhagyó ukránok fényképeivel, a menekülthullám pedig nem sokkal később a magyar határra is megérkezett. Összeszedtük, hogy mit tehet az, aki valahogyan segíteni szeretne az Ukrajnában élőkön vagy a menekülni kényszerülőkön.

A részletes büntetőcsomagot végül március 1-én a tagállamok képviselői egységesen megszavazták.

Ebben vállalták, hogy betiltják az orosz propagandamédiumok, az RT és a Szputnyik sugárzását az Európai Unió területén, és hogy kizárnak bizonyos orosz bankokat a nemzetközi pénzátutalásokhoz használt kommunikációs rendszerből, a SWIFT-ből.

A SWIFT banki tranzakciós rendszert az uniós államok mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is működteti – ők már korábban jelezték, hogy Ukrajna megtámadása esetén kezdeményezik, hogy leválasszák róla az orosz pénzintézeteket. A SWIFT a világ legnagyobb nemzetközi átutalási rendszere, világszerte több mint 10 ezer bank használja. Az orosz bankok kizárása a rendszerből a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézetek képtelenné válnak a legtöbb nemzetközi pénzátutalás végrehajtására vagy külföldi fizetések fogadására, ami súlyos csapás az orosz külkereskedelemnek.

Még igen enyhék az uniós szankciók

Oroszországban a döntés előtt mintegy 300 bank használta a SWIFT rendszert, egyelőre azonban ezek nagy részét nem zárták ki a rendszerből. A szankció csak hét bankot érint (VTB Bank, Bank Otkritie, Novikombank, Promsvyazbank, Rossiya Bank, Sovcombank, VEB orosz állami fejlesztési bank) – ezek az intézetek, amelyek a döntéshozók szerint a legszorosabb kapcsolatban vannak Vlagyimir Putyin rezsimjével, és működésükkel közvetve vagy közvetlenül az Ukrajna elleni háborút finanszírozzák. A tagállamok abban is megállapodtak, hogy európai entitások nem vehetnek részt az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által finanszírozott projektekben.

Feltűnő azonban, hogy a feketelistán nem szerepel az orosz energiaexport fizetéseinek lebonyolításáért felelős Gazprombank.

Ennek a SWIFT-ből való kizárása gyakorlatilag azt jelentené, hogy az európai államok nem tudnának több orosz gázt és olajat venni – egyelőre az Oroszországból történő energiaimport a háború ellenére is folytatódik Európában.

A többség a Sberbankot és a Gazpromot is büntette volna

Szintén nem került fel a szankciós listára Oroszország legnagyobb lakossági bankja, a Sberbank. Ennek ellenére az orosz gazdaságra mért csapást a Sberbank is megérezte: a Sberbank napokon belül bejelentette, hogy kénytelenek kivonulni az európai piacról, mivel a szankciók miatt Oroszországban a lakosság elkezdte kimenekíteni a bankokban tartott pénzét, ami náluk is fizetésképtelenséghez vezetett.

Az Euronews információi szerint a tárgyaláson valójában a tagállamok többsége a Sberbank és a Gazprombank szankcionálását is támogatta, és a döntést sokan nem tartották elég erélyesnek. A Guardian akkori híradása szerint Magyarország volt az utolsó EU-tagállam, amely vezetői a zártkörű ülésen utolsóként próbálták blokkolni a szankciót, mielőtt végül rábólintottak – ezt a magyar kormány tagjai tagadták.

Az EU-val szemben az Egyesült Államok pénzügyi szankciói a SberBankot is célba vették:

a Pénzügyminisztérium jelentése szerint az amerikai szankciók által érintett bankok kezelik az orosz banki eszközök 80 százalékát.

Az amerikai pénzügyi szankció lényege, hogy az orosz bankokat elvágják az amerikai pénzügyi rendszertől és az amerikai dollártól – a nemzetközi tranzakcióknál ugyanis nagyrészt ezek is az amerikai valutát használták.

Az oligarchák kapták a legnagyobb pofonokat

A sokak szerint enyhe banki szankciókhoz képest az EU szigorúbban csapott le az orosz oligarchák és kormánytagok külföldi vagyonára. A többször is bővített szankciós listán több száz név szerepel, akiknek az európai országokban tartott bankszámláit, ingatlanjait és értéktárgyait (jellemzően luxushajókat) lefoglalták. Arról nincsenek átfogó adatok, összesen milyen nagyságrendben foglaltak le értéktárgyakat, de az eddigi hírek alapján már biztos, hogy százmilliós vagyonokról van szó.

Ezekkel a luxusjachtokkal fizethetnek az orosz oligarchák Ukrajna lerohanásáért

Nem könnyű az orosz oligarchák élete manapság, hiszen nemcsak a magánrepülőik és villák miatt aggódhatnak, hanem a horvát, spanyol és olasz vizeken veszteglő hajóik sem biztos, hogy jó helyen vannak. Ugyanakkor nehéz bizonyítani, hogy kik a ladikok valódi tulajdonosai, mert legtöbbször Kajmán-szigetekre vagy Man-szigetekre bejegyzett offshore cégek tulajdonában vannak, vagy éppen papíron tartós bérletben, szintén fedőcégeken keresztül.

A francia pénzügyminisztérium március 3-án jelentette be, hogy a földközi-tengeri La Ciotat kikötőjében lefoglalták az Amore Vero nevű 116 millió dolláros szuperjachtot, amelyet egy cégen keresztül Igor Szecsin, a Rosznyeft orosz olajipari konszern főnöke birtokolt. Olaszországban a kormány közleménye szerint több luxushajót is lefoglaltak, ezek összértékét 140 milliárdra becsülik.

Aliser Uszmanov orosz milliárdos iparmágnás luxusjachtját március 2-án foglalta le Hamburgban a német rendőrség – a jacht értékét 600 millió dollárra becsülik. Uszmanovnak a Forbes szerint kiterjedt ingatlanvagyona is van nyugaton, amely az Egyesült Királyságban található két birtoktól (a londoni Beechwood House és a surrey-i Sutton Place, amelyek együttes értéke 280 millió dollár) a németországi Münchenben, a svájci Lausanne-ban, Monacóban és Szardínián található luxuslakásokig terjed – ezeket jó eséllyel szintén lefoglalják a hatóságok.

Háromszor annyi pénz van offshore-ban, mint otthon

A legnagyobb értékű orosz vagyont azonban az eddigi információk szerint nem az EU-ban, hanem az Egyesült Királyságban és Svájcban foglalták le. A brit külügyminisztérium adatai szerint a brit hatóságok összesen 258,8 milliárd font (339,37 milliárd dollár) értékű bankbetétet fagyasztottak be (adataik szerint eközben az Unióban 33,8 milliárd fontnak, az USA-ban 240 milliárd fontnak megfelelő összeget foglaltak le). A vagyonbefagyasztáshoz – történelem során csaknem egyedülálló módon – az örök semleges Svájc is csatlakozott, itt a Swissinfo portál szerint mintegy 11 milliárd dollárnyi vagyont foglaltak le.

Az orosz milliárdosok teljes, külföldön tárolt vagyonát egy 2017-es tanulmány 800 milliárd dollárra becsülte

– amennyiben ez igaz, a leggazdagabb oroszok háromszor annyi pénzt tettek félre offshore-számlákon (elsősorban az Egyesült Királyságban, Svájcban és Cipruson), mint amennyit a teljes orosz lakosság a hazai bankszámlákon megtakarított.

Magyar kötődésű politikus is van a feketelistán

Arról, hogy Magyarországon lefoglaltak-e bármilyen orosz vagyonelemet a szankciók alapján, egyelőre nem érkeztek hírek. Ugyanakkor a szankciós listán szerepel magyar kötődésű személy is: Vlagyimir Blockij március 1-én került fel a listára, mivel az orosz Állami Duma tagjaként igennel szavazott a szakadár régiók függetlenségének elismerésére. Korábban viszont, a Direkt36 oknyomozó portál cikke szerint

a Rogán Antal-féle letelepedési kötvényprogramon keresztül Magyarországon szerzett tartós letelepedési engedélyt.

Blockij a kötvényvásárlást telefonon elismerte a Novaja Gazeta újságírójának is, elmondása szerint a Sberbank és egy magyar ügyvédi iroda segítségével szerzett papírokat.

Már 2014, azaz a Krím-félsziget megszállása óta szerepel az uniós szankciós listán egy másik, a kötvényprogramhoz kötődő személy, Szergej Nariskin korábbi KGB-tiszt, a külföldi hírszerzés vezetője és Putyin egyik legközelebbi embere. Nariskin több közeli családtagja, köztük Andrej nevű fia is részt vett a kötvényprogramban a Direkt36 szerint; a lapnak a magyar Bevándorlási Hivatal is megerősítette, hogy Andrej Nariskin „ügyfelük volt”.

Zárolt devizatartalékok

Oligarchák és politikusok mellett a nyugati államok (az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság) az orosz központi bankkal szemben is bejelentett korlátozásokat: az érintett államokban az orosz jegybank mintegy 600 milliárd dollárt tárolt bankokban, ezekhez korlátozták a jegybank hozzáférését. A külföldi devizatartalékok a rubel stabilizálásához jöttek volna jól, amelyre nagy szükség lett volna a szigorodó nyugati szankciók közepette. Miután az jegybank nem tudta eladni devizatartalékait, az orosz valuta szabadesésbe kezdett, és az állam fájdalmas megszorításokkal tudja csak lassítani az inflációt (alapkamat-emelés, pénzváltás korlátozása).

Az orosz központi bank egy tavalyi jelentése szerint a jegybanki tartalékok közel 80 százalékát Oroszországon kívül tárolták

– ez különösen sebezhetővé teszi az orosz gazdaságot a nemzetközi pénzügyi szankciókkal szemben. A legnagyobb orosz devizatartalékot kínai bankokban tartják, így ez biztonságban van, azonban ez is csak a teljes devizavagyon 13,8 százalékát teszi ki. Ennél több pénzt tartottak azonban az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, amely országok most mind csatlakoztak a szankciókhoz.

Japán fordulat

A NATO- és EU-tagországok mellett a szankciókhoz keleti államok is csatlakoztak: február 25-én a japán kormány bevezette a félvezetők és más csúcstechnológiai termékek exporttilalmát, valamint három orosz bank eszközeinek befagyasztását. Josimasza Hajasi japán külügyminiszter másnap amerikai kollégájával tárgyalt védelmi kérdésekről

mondván, a háború hatása „nem fog megállni Európában”.

A lépés nagy szakítás az eddigi japán külpolitikával, amely mindeddig óvatosan próbált közeledni Oroszországhoz a Kuril-szigeteki területi vita miatt.

A Japán által bejelentett szankciókhoz később csatlakozott Dél-Korea és Tajvan is, Szingapúr bejelentette, hogy banki szankciókat vezet be az ukrajnai invázió miatt, ezzel ők lettek az első délkelet-ázsiai ország, amely szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. A szingapúri exporttilalom kiterjed a fegyvergyártásra felhasználható anyagokra, valamint elektronikai, technológiai eszközökre és más kapcsolódó berendezésekre is, amelyeket március 5-én részletes közleményben soroltak fel.

Bár Törökország a gazdasági szankciókhoz nem csatlakozott, február 28-án Recep Tayyip Erdoğan török elnök megerősítette, hogy a háború eszkalálódásának megakadályozása érdekében lezárják az orosz hadihajók elől a Fekete-tengerre vezető tengerszorost, ezzel megakadályozva, hogy újabb orosz flották támadhassák Ukrajna déli partvidékét.

A gáznak folynia kell

Több nyugati politikus is megerősítette, hogy az Oroszországgal szemben eddig bevezetett szankciók még nem jelentik a nyomásgyakorlás teljes eszköztárát, és ha Putyin továbbra sem lép vissza Ukrajna teljes megszállásától, újabb intézkedések következhetnek.

A következő logikus lépés az orosz energiaexport korlátozása lenne: március 8-án Joe Biden elnök „minden orosz olaj- és gázimportot betilt”.

Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az Egyesült Államok nem tartozik az orosz olaj legjelentősebb felvásárlói közé.

2020-as adatok alapján még Magyarország is több orosz olajat vett, mint az amerikaiak, földgázból pedig még ennél is kevesebbet importálnak.

Az orosz gazdaságnak jóval nagyobb kárt okozna, ha az Európai Unió mondana le az orosz gáz- és olajimportról. Egy ilyen szankció bevezetéséhez szükséges első lépés tulajdonképpen már megszületett: február 28-án az Európai Parlament megszavazott egy állásfoglalást, amely „szorgalmazza kiváltképpen a legfontosabb orosz exporttermékek – többek között a kőolaj és a földgáz – behozatalának korlátozását”, „megismétli korábbi felhívásait, miszerint jelentősen csökkenteni kell a különösen az orosz gáztól, kőolajtól és széntől való energiafüggőséget”, és „felszólít az Északi Áramlat 2 csővezetékprojekt végleges feladására”.

Ez az állásfoglalás még nem szankció, hiszen nem szerepel benne időkeret vagy konkrét adat arra nézve, mennyivel kell csökkenteni az energiaimportot – a részleteket csak később kezdik el kidolgozni az állásfoglalás alapján. Ugyanakkor Németország már kormányzati szinten megkezdte az orosz energiaimport kiváltását. A gazdasági minisztérium elindított egy 1,5 milliárd eurós beszerzést, amelynek célja cseppfolyósított gáz vásárlása Oroszországon kívüli forrásokból.

Mi lesz a Paks II.-vel?

Az említett állásfoglalás a közelmúltban Magyarországon is a figyelem középpontjába került, mivel egy szakasza lényegében felhívja a kormányt a Paks II. projekt leállítására.

„Az Európai Parlament (…) felhívja a tagállamokat, hogy szüntessenek be az Oroszországgal a nukleáris területen folytatott minden együttműködést, különösen a Roszatommal és leányvállalataival való együttműködést,

így az Oroszországgal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében folytatott együttműködést, valamint szüntessék meg vagy vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét” – olvasható az állásfoglalásban.

Ez azért is említésre méltó, mert a határozatot a Fidesz EP-képviselői is megszavazták. Bár Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Facebook-posztjában azt állította, hogy a magyar kormánypárti frakció „nem szavazta meg Paks 2 leállítását”, az idézett határozatot világosan támogatták szavazatukkal a fideszes képviselők is.

Deutsch állítása technikailag annyiban igaz, hogy az EP állásfoglalása még nem egy kötelező érvényű jogszabály, ugyanakkor biztosra vehető, hogy erre épülve készülőben van egy valódi uniós törvény. Ennek a tartalmával a Fidesz nehéz pozícióból vitatkozhatna, hiszen ők is megszavazták a célkitűzéseket, ami legalábbis bizonytalanná teszi Paks II. jövőjét az eredeti, roszatomos formában. Hasonlóan vélekedik Aszódi Attila, a paksi bővítésért korábban felelős államtitkár is, aki az ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőmű ellen indított orosz támadást kommentálva azt mondta:

„nyilvánvalóan Oroszországgal szemben hosszú ideig komoly szankciók várhatóak; és már önmagukban a szankciók miatt is, de ennek a morális aspektusai miatt is nyilván fel kell tenni, abszolút jogos az a kérdés, hogy hogyan lehet ezzel a beruházással tovább menni”.

Zubor Zalán

Címlapkép: Tüntetés Londonban az orosz agresszió ellen (forrás: Flickr.com, szabad felhasználású fotó)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.