egészségügy

Akadozik a vények feldolgozása, nehéz helyzetben az oxigénrásegítéssel élők

Egy új szabályozás szerint az otthoni oxigénellátáshoz szükséges termékeket e-vényen kell felíratni. Ám a szolgáltatókat elfelejtették bekapcsolni a rendszerbe, így a feldolgozás akadozik. A Magyar Ipari Gáz Szövetség szerint semmilyen egyeztetés nem előzte meg a döntést.

2021. november 1-től kötelezően elektronikus vényen rendelhetőek a gyógyászati segédeszközök. A betegnek ez mindenképp megkönnyíti az életét, egyszerűbben tudják a hozzátartozók kiváltani a kért terméket. A döntés látszólag üdvözlendő, ám a valóság mégis mást mutat. És ezt érzi meg az a 12–15000 beteg, akiknek otthoni oxygentum gyógyszerre, folyékonyoxigén-tartályra, oxigén koncentrátorra van szüksége. Naponta 500-600 beteghez érkezik házhoz a szó szerint életmentő oxigén.

Az EESZT-hez csatlakozott szolgáltatók egy része, akik az oxigén koncentrátorokat árulják vagy bérbe adják, azzal küzdenek, hogy az orvosi vényíró szoftvereket nem megfelelően készítették fel, a vények nem a gyógyászati felhőbe, hanem a gyógyszer felhőbe kerülnek, ami viszont a szolgáltatók számára nem érhető el. A Magyar Ipari Gáz Szövetség (MIGSZ) szerint az ellátás mindezek ellenére zavartalan, mert a felíró szakorvosok továbbra is papírt vényt adnak a betegeknek.

Az oxigén viszont besorolása szerint gyógyszernek minősül, ezt a gyógyszer-nagykereskedő vállalatok szállítják ki a betegeknek. Ezt eddig papíron írták fel a pácienseknek, majd tavaly novemberben áttértek az e-vényre. „Semmilyen előzetes egyeztetés nem volt ezzel kapcsolatban, hogy a logisztikai és társadalombiztosítási támogatást kalkuláló programjainkat miképp lehetne felkészíteni a megváltozott elvárásokra” – nyilatkozta a MIGSZ ezzel kapcsolatban. Az oxigénpalackok/tárolóedények speciális mivolta miatt pontosan tudni kell, éppen hol van az oxigén, melyik receptre mely terméket adták ki.

Ma egy beteg az otthonában kétféleképpen tud oxigénhez jutni: vagy TB támogatással kölcsönözhető eszközzel, amely a levegőből oxigénkoncentrátorral állítja elő a tiszta oxigént, vagy palackos/cseppfolyós oxygéniumot írnak fel neki vényre. Ezt a gázszolgáltató a lakásba szállítja ki. Az oxygénium ipari formában előállítva – tehát nem az otthon használt oxigén-koncentrátorral előállítva – gyógyszernek minősül, amit a gyógyszernagykereskedelmi engedéllyel rendelkező orvosigáz-forgalmazók kizárólag orvosi vény ellenében szállíthatnak ki a beteg lakására.

„Ebbe a bonyolult logisztikai folyamatba kell elhelyeznünk az e-receptet úgy, hogy közben a papír alapú vényeket is »vissza kell jelenteni« a felhőbe. Erre sajnos nem volt idő felkészülni, nem történt előzetes kockázatértékelés (ellátási kockázat), a folyamatok változásának megtervezése időben/technikailag, tesztelés, majd ezt követő teljes körű validálás, ami elengedhetetlen a gyógyszeripari szoftverek esetében.” A szakorvosok szintén azzal szembesültek, hogy a szoftvereket nem készítették fel a változásra. Ezért kénytelenek az orvosok a papírvényeket használni.

Hasonlóan látja a helyzetet a Linde Gáz Magyarország Zrt., akik szintén érintettek az oxigénellátásban. Ők is egyeztetnek a törvényalkotóval és a hatóságokkal az új eljárásrenddel kapcsolatban, annak speciális mivolta miatt. A Linde 8000–8500 beteget lát el, akik telefonon jelzik az igényüket. Tájékoztatásuk szerint az új rendszer nem okoz fennakadást a betegellátásban.

Jobb lenne a cseppfolyós

Abban többen egyetértenek, hogy a palackos ellátási mód bonyolult és költséges, ezért sem használják szinte sehol Európában. Ennek kiváltására lenne megfelelő a cseppfolyós oxigén és az oxigén koncentrátorok használata. Ennek bevezetésével csökkenhetne az e-receptek száma, az adminisztráció és a finanszírozás egyaránt, valamint ritkább töltése miatt, jóval nagyobb lelki biztonságot nyújthat a felhasználónak.

Aggodalmát fejezte ki a Forgalmazók az Egészségért Szövetség, amely jelezte, hogy a gyógyászati segédeszközök elektronikus vényen való rendelhetősége döcögősen megy. Tájékoztatásuk szerint az otthoni oxigénnel kezelt betegek helyzete még ennél is kritikusabb, itt a havi 20–23 ezer db vény 97 százalékát a rendelet bevezetésekor tavaly novemberben az orvosok hibásan rendelték, amit a gáz szolgáltatók nem tudtak elektronikusan feldolgozni.

Róka fogta csuka

Bár az FESZ többször kezdeményezett tárgyalást többek közt ebben a témában is prof. dr. Horváth Ildikó államtitkár asszonynál, ezek a találkozók több alkalommal is elmaradtak. A szervezet az Ádler&Kürtösi ügyvédi iroda jogi állásfoglalását is kikérte az ügyben, akik összefoglalójukban azt írták, hogy „a gyógyszernagykereskedői státusszal rendelkezők az e-vényre felírt orvosi oxigén kiadása érdekében az EESZT-ben – önkéntes csatlakozóként – a vényadatok kezelésére a hatályos szabályozás szerint nem jogosultak”.

A jogszabályok szerint ugyanis akkor lehet kiállítani papír alapú vényt, ha elektronikus kiállítására nincs lehetőség, viszont a papír alapú vények esetében a gyógyszer kiadójának kötelessége rögzíteni az EESZT-ben a vényadatokat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha csatlakozik az EESZT-hez, és van hozzáférési jogosultsága a vényadatokhoz. Erre viszont nincs jogalapja jelen pillanatban a szolgáltatóknak. Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény nem írja elő a gyógyszernagykereskedők kötelező csatlakozását az EESZT-hez.

Bár szerettük volna megkérdezni az EMMI álláspontját, megkeresésünkre nem reagáltak.

Zimre Zsuzsa

Nyitókép: A kép illusztráció, forrás: pixabay.com

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás