Magyarországon is sugárszennyezést okozhatna egy ukrán atomerőmű sérülése

A pénteken orosz katonai hadműveletekben megsérült ukrán Zaporizzsjai Atomerőmű Magyarország határától nagyjából 1000 kilométerre fekszik. Ez soknak tűnik, de tényleg sok-e, ha ne adj isten súlyosabb baleset történik az atomerőműben? Érinthet-e minket a radioaktív sugárzás megemelkedett szintje?

Az ukrán nukleáris hatóság péntek este megosztott egy légköri terjedési képet, amelyen azt modellezték, hogy egy esetleges nukleáris baleset esetén hogyan, merrefelé terjedt volna a radioaktivitás Zaporizzsjából a rákövetkező 9 órában, az akkor előrejelezhető időjárási viszonyok figyelembe vételével. Látható, hogy a radioaktív felhő Ukrajnától kelet felé haladt volna, vagyis Magyarország és Európa nem kapott volna a dózisból.

Mi történne, történhetne egy másik napon?

Elsősorban az időjárás függvénye, hogy a radioaktív szennyeződés mennyire éri el hazánkat.

Ezen a nyilvánosan is elérhető modellen meg lehet nézni, hogy ha egy európai atomerőműben egy Csernobil-szintű (INES skála 7-es fokozatú) baleset következne be, akkor hogyan terjedne szét a radioaktív szennyeződés a környezetében. A modell egy adott év, 1995 napi időjárási adatait veszi figyelembe, összesen 2800 időjárási esemény hatását lemodellezve. Mivel a modell múltbeli adatokra alapul, értelemszerűen aktuális előrejelzésre nem alkalmas (illetve csak akkor lenne az, ha a mostani időjárási adatokat valaki részletesen összehasonlítaná az 1995. évi adatokkal, és olyan napot választana ki, ahol a két év időjárási körülményei nagyon hasonlóak voltak).

Az alábbi képekkel mindössze azt szeretnénk illusztrálni, hogy teljesen reálisan alakulhatnak úgy a légköri folyamatok, hogy baleset esetén a radioaktivitás felénk terjed. Mivel március van, nézzünk néhány márciusi napot 1995-ből!

Ha például egy olyan napon következne be katasztrófa a Zaporizzsjai Atomerőműben, mint amilyen 1995. március 7-e vagy március 11-e volt, akkor a baleset utáni két hétben egész Európában szétterülne a radioaktív szennyeződés. 1995. március 16-ai vagy 20-ai időjárási viszonyok esetén viszont a baleset során kiszabaduló radioaktív szennyeződés elkerülné Európát. (Minél pirosabb a szín a térképen, annál erősebb a radioaktivitás, de a pontos mértékegységekkel ezen a ponton nem érdemes igazán foglalkozni, erről bővebben ld. lent.)

A fenti térképek egészen pontosan a cézium-137 talajban történő felhalmozódását mutatják, amely a radioaktivitás légköri terjedése során, elsősorban a lehulló csapadék révén kerül be a talajba. A cézium-137 felezési ideje 30 év, vagyis évtizedekig megtalálható a talajban.

A cézium-137 egy olyan radioaktív izotóp, amely az urán és a plutónium nukleáris hasadása során keletkezik. Ez az egyik legproblematikusabb a radioaktív izotópok közül, mert rendkívül gyorsan terjed, tehát ha egyszer kijut a környezetbe, akkor nagyon nehéz kezelni. Ezért ez az egyik legfontosabb hatás, amit a nukleáris balesetek esetében nyilvántartanak. Mint minden radioaktív anyag, a cézium-137 is, dózistól függően, rákos megbetegedéseket, illetve halált okozhat. A cézium-137 csak az atomerőművek és atomfegyverek használata óta van jelen a környezetben (Magyarországon is), az azt megelőző 1,7 milliárd évben nem fordult elő jelentősebb mennyiségben a Földön.

Fontos kiemelni, hogy a fent bemutatott modell a nagyon súlyos, Csernobil-szintű (INES skála 7-es fokozatú) balesetek hatását vizsgálja.

Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a modellben egyszerre csak 1 reaktort lehet beállítani, vagyis ha egy atomerőműnek egyszerre több reaktora is sérül, annak hatását ez az online modell nem tudja mutatni. Ez a terjedés irányát természetesen nem befolyásolja, de a radioaktív sugárzás szintjét igen, ezért a fenti térképeken jelzett mennyiségekbe és a színskálába nem igazán érdemes részletesebben belemenni.

A Zaporizzsjai Atomerőműnek hat reaktora van, jelenleg csak a 4-es blokk üzemel, a többit leállították. A péntek esti támadás során az 1-es reaktor épülete sérült meg, de az elérhető információk szerint az atomerőmű biztonsága szempontjából fontos rendszerek és elemek működőképesek maradtak.

Zaporizzsja nincs messze Magyarországtól. Más ukrajnai atomerőművek pedig még ennyire sincsenek messze: a Hmelnickiji Atomerőmű a magyar határtól mindössze 300 kilométerre fekszik. Lehet nézegetni a terjedési modelleket Hmelnickijre is. Ukrajna közel van. Egy háborúban az atomerőművek súlyos kockázatot jelentenek.

Zöld utat kaphat a rozsdásodó atomerőmű-torzó továbbépítése Ukrajnában | atlatszo.hu

A Hmelnickij-i projekt esetében mindez elég felemásan valósult meg: míg Ausztriával, Belorussziával és Lengyelországgal rendben lefolyt az eljárás, Magyarország, Szlovákia, Románia és Moldova valamiért kimaradt az egyeztetésekből. Annak ellenére, hogy mind a négy ország jelezte Ukrajnának a részvételi szándékát az eljárásban.

Fülöp Orsolya

Címlapfotó forrása: Twitter

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.