Szeptember utolsó napján megjelent a Közbeszerzési Döntőbizottság oldalán két határozat, amely szerint megsemmisítik az Integritás Hatóság kommunikációs szolgáltatásokra kiírt tenderének 1. és 3. részére vonatkozó eredményét, továbbá 3 + 2 millió forint bírságot is kiszabnak a hatóságra. Az érintett közbeszerzési eljárást a kormányközeli Balásy Gyula érdekeltsége, a New Land Media Kft. támadta meg a Döntőbizottságnál, miután úgy ítélték meg, hogy a hatóság jogsértően járt el az ajánlatuk értékelésekor, és ezért veszítették el a megbízást. Az Integritás Hatóság bíróságra viszi az ügyet.
Április közepén írtuk meg, hogy két év alatt 1,1 milliárd forintot költene kommunikációs tevékenységekre az uniós források megfelelő felhasználását vizsgáló Integritás Hatóság. A három részből álló eljárás eredménye július végén jelent meg az EKR-ben. Ez alapján a megbízás első részét az Uniomedia, a másodikat a Redboxcom – Wavemaker Hungary Kft. – Media Vision Advertising Kft. konzorciuma, míg a harmadikat a Super11 Creative Zrt. nyerte. A dokumentumból kiderült az is, hogy, bár az első és a harmadik rész esetében a legolcsóbb árajánlatot az állam kommunikációs és rendezvényszervezési tendereinek állandó nyertese, a New Land Media adta, mégsem ő lett befutó.
Ennek oka az volt, hogy az ajánlattevőknek szakmai ajánlatot is kellett írniuk, aminek elbírálása majdnem akkor súllyal (40%) szerepelt az elbírálásban, mint a megajánlott ár (60%). A Balásy Gyula-féle New Land Media „kisdolgozatai” pedig nem nyerték el eléggé a bíráló bizottság tetszését, illetve több ponton is hiányosnak találták azokat. Így a szakmai ajánlatra adott pontszámok végül lehúzták az összpontszámot (hiába volt kedvező az ár).
A New Land Media nem nyugodott bele a döntésbe, és először előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az Integritás Hatósághoz, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitte az ügyet.
Ennek egyik következménye az lett, hogy az Integritás Hatóság augusztusban a közbeszerzési eljárás 2. részében „módosította az ajánlatok érvényességére és az eljárás eredményességére vonatkozó döntését”, és eredménytelennek minősítette azt, figyelemmel arra, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Majd szeptember 5-én megjelent egy újabb hirdetmény, amely szerint az eljárás során nem választottak ki győztest, a versenyt lezárult. Itt azonban nem ért véget a történet.
A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis szintén lefolytatta a saját eljárásait (D.511/23/2024. és D.515/22/2024.), amelyeknek eredményeként megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvény több pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő „Európai Unió Hivatalos Lapjában 2024. április 9-én a 206544/2024. számon megjelent részvételi felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat és valamennyi, a közbeszerzési eljárásban hozott ajánlatkérői döntést a tárgyi közbeszerzés” 1. és 3. részében is. Emellett az ajánlatkérővel szemben 3, illetve 2 millió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság szerint ugyanis szubjektív volt az értékelési szempontrendszer, ami jogsértő.
Mint írják, az „Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve preambulumának 92. pontja előírja, hogy a választott odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre, továbbá biztosítaniuk kell a tényleges és tisztességes verseny lehetőségét, és olyan szabályoknak kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését”. Továbbá: a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontja szerint az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk.
Részlet a Döntőbizottság határozatából
A Döntőbizottság ugyanakkor a vizsgálat során arra jutott, hogy „az ajánlattételi dokumentációban rögzített előírások nem biztosították az ajánlatok egységes, azonos szabályokon alapuló értékelését, ezzel sérült az ajánlattevők egyenlő esélyű ajánlattételhez való joga is”. Emellett a kiíró kritériumrendszere a Kbt. 76. § (6) bekezdés b) pontja első mondatába ütköző módon önkényes döntési lehetőséget biztosított saját maga számára.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelembe vette, hogy a jogsértés a jogsértő közbeszerzési dokumentumok megsemmisítésével reparálható, illetve, hogy
„nem talált arra utaló körülményt, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt”.
Lapunk egyébként már a tender kiírásakor aggályait fejezte ki a szakmai ajánlatok értékelési módszerével kapcsolatban. Ahogy akkor megírtuk: közbeszerzési szakértőnk megítélése szerint az Integritás Hatóság nem egzakt módon mérhető módszertan, hanem nehezen megfogható szakmai szempontok alapján kívánja értékelni a benyújtott szakmai ajánlatokat, ezáltal nagyon nehezen teljesülhet az objektív elbírálás kritériuma.
Katus Eszter
Nyitókép: Integritás Hatóság/Facebook
Frissítés: Cikkünk megjelenésével párhuzamosan közleményt adott ki az Integritás Hatóság, amelyben azt írják, bíróság előtt támadják meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) szerintük „jogsértő és szakmailag megalapozatlan határozatát”.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke azzal kommentálta a döntést, hogy „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország egyik legnagyobb, az adófizetők pénzén mesterségesen felhizlalt médiaügynöksége láthatóan jobban ért a közbeszerzési rendszer abuzálásához, mint a PR-szakmához. Én személy szerint örültem volna, ha a New Land Media a szakmai feladat megértésére biztosított alkalomra nem túlnyomórészt ügyvédeket küld, hanem szakembereket. Biztos vagyok benne, hogy ez segíthette volna őket egy valóban magas színvonalú ajánlat elkészítésében”.
A Hatóság jogi álláspontja szerint a kiadott eljárást lezáró döntésben részletesen, a szakma szabályai szerint megindokolták az egyes ajánlatokra adott pontszámokat. A New Land Media a többi ajánlattevő ajánlatának értékelését elfogadta. A saját ajánlata értékelésével kapcsolatos kifogást is csak később támasztott, amikor kiderült, hogy más lett a nyertes. Az eljárást más – beleértve a többi vesztes szereplőt – nem kifogásolta. A Hatóság szerint a New Land Media jogorvoslati kérelmét elkésetten, a jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. A jogorvoslati kérelmet el kellett volna utasítani elkésettsége és alaptalansága miatt. A Hatóság a KDB döntését jogsértőnek tartja, ezért azzal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő.
„A KDB döntése rámutat a magyar közbeszerzési rendszer gyengéire, amelyekre a megfelelő vizsgálatokat követően a Hatóság az elmúlt két évben 4 jelentésben is felhívta a figyelmet: a szabályokkal könnyű visszaélni, és nem azt szolgálják, hogy a megfelelő minőségű szolgáltatásokat a legkedvezőbb áron vásárolhassák meg a kiírók” – tette hozzá Biró Ferenc.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Nem szabad kimondani, hogy van párhuzam az 1956-os Magyarország és a mai Ukrajna között, mert ha van, az alapvetően megkérdőjelezi azt, amit eddig magunkról és a világról gondoltunk.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke korábban kormányzati monopóliumnak nyilvánította a korrupció elleni fellépést.
A kormány egy rendelettel elvette Paks adóbevételeinek jelentős részét, a katolikus egyház viszont közpénzből építkezhet a városban.
"Szép épület, minden rendbe' van..... el tudja az ember képzelni, csak nem tudod megközelíteni” – foglalja össze egyik riportalanyunk a tényeket.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!