Az Integritás Hatósághoz fordult a Sámándob tervezője: a karcagi újjáépítést milliárdos lopásnak tartja

Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait. 

Bejelentést tett a 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon, a „Sámándob” főtervezője, Sárkány Sándor az Integritás Hatóságnál, levelében az elmaradt újjáépítés kivizsgálását kéri. A nem megfelelő tárolás miatt a sérült elemeket nem lehet visszaépíteni, azonban ezidáig „a hűtlen kezelést elkövetők felelősségre vonása politikai alapon elmaradt” – írta a tervező.

A Sámándobot 2015-ben Olaszországban állították fel először, egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az olaszok lesznek olyan kedvesek és megszabadítják a magyarok adófizetőket a vaskupactól. Azonban a magyar kormány úgy döntött, hogy hazahozza a pavilont, és kihasználja a varázserejét, például hogy több milliárd forint közpénzt képes hipp-hopp eltüntetni.

A Sámándob nagy része fából készült, ami a pavilon tervezője, Sárkány Sándor szerint még külföldön szétrohadt. A vasszerkezet 2017-ben jutott el Karcagra, azóta a városban van. Sokáig nem volt elég pénze az önkormányzatnak, hogy újból felépítsék, így hagyták szétrohadni a szabad ég alatt. Az egymásra dobált fémszerkezeteket 2017 októberében a HírTV akkor még létező oknyomozó műsora rejtett kamerával mutatta be.

Arra a kérdésre, hogy miért pont Karcag, az Orbán-kormány két tárcavezetője lehet a válasz, ugyanis a városban született Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is. A tervező korábban már tett feljelentéseket az ügyben.

A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | atlatszo.hu

A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt

2021 nyarán hirdették ki a közbeszerzés nyertesét, és hogy csaknem nettó négymilliárdos állami támogatásból épül újra a Sámándob. A felhívás szövegében az szerepelt, hogy

„a teherhordó acél- elemei (a lebontott pavilonból származó egyedi acél termékek kötelezően felhasználandóként kalkulálandók) az Ajánlatkérő rendelkezésére állnak, ezeket Ajánlatkérő megrendelői szolgáltatásként térítésmentesen biztosítja a beruházás megvalósításához”.

A késlekedés több mint egymilliárd forintba került az adófizetőknek. Ugyanis 2020 nyarán nem volt elég pénze az önkormányzatnak, hogy megfizesse a Sámándob kivitelezését, akkor a vállalkozók még 2,6 milliárdért építették volna újra a Sámándobot. 2021-re, mire megszerezték a pluszpénzt, közel 50 százalékkal, 1,2 milliárd forinttal többe fájt az újjáépítés. A nettó 3,8 milliárd forintos munkát a budapesti Zeron Zrt. és a székesfehérvári Peszter Kft. konzorciuma végzi.

Sárkány Sándor a bejelentésében azt állítja, hogy az állami vagyon átvételekor a felek szerződést kötöttek. Szigorú feltételekhez kötötték az épület acélszerkezetének szétszerelését, szállítását, Karcagon való tárolását és újjáépítését. „Karcag elöljárói a hűtlen kezelést bizonyíthatóan elkövették. A közpénz hatékony és észszerű felhasználása, törvényessége nem valósult meg” – olvasható a bejelentésben.

„A szerződés és a szakértői vélemény kikötötte, hogy a közvagyont képező acélszerkezetet szigorú feltételek között fedett helyen kell tárolni, mozgatását kizárólag megjelölt daruval, eszközzel lehet végezni. Karcag öt évig a szabad ég alatt rohasztotta a statikailag nagy igénybe vételű szerkezetet. A szerkezetben egy hajszál repedés is tragédiát okoz” – írta a tervező, aki bejelentését az Átlátszónak is megküldte.

A tervező megkeresésünkre kiemelte, hogy a régi elemek nem megfelelő beépítése életveszélyes is lehet. Azt nem tudni, milyen felhasználható része maradt az eredeti pavilonnak és mit építettek be, mi az, amit lefestettek, mi az, amit újragyártottak. A Sámándob 2023 március óta már szerkezetkészen áll Karcag városában.

A K-Monitor vette észre 2022 őszén, hogy a kivitelezőnek hibát kellett jelentenie az elöregedett acélszerkezetek miatt, és egyes elemeket újra le kellett gyártatni:

„a 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának teherhordó acélszerkezet állapota nem megfelelő, azok elváltoztak, felületkezelésük elöregedett, a meglévő rétegek nem felelnek meg a vonatkozó szabványokban foglaltaknak. Mindezekből kifolyólag egyes szerkezeti elemek újra legyártása vált szükségessé, melyhez szükséges nyersanyag beszerzést megnehezíti az orosz-ukrán háború miatt kialakult negatív hatások, továbbá szükséges a megmaradt elemek beépítésre alkalmassá tétele.”

A vállalkozó akadályközlő levele 2022. szeptember 14. napján kelt, a 2022. szeptember 20-án feltöltött képek szerint az építkezés akkor így állt, ezek szerint egyes elemeket már beépítettek.

Az összeg egyelőre nem növekedett, a kivitelezés határidejét megnyújtották. A bokrétaünnep, amelyet az épület tartószerkezetének elkészültekor tartanak, 2022 december elején megvolt.

Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő januárban járt az építkezésen, akkor azt írta, hogy még mindig nem áll sehol a csodaépület. Május elején az RTL látogatott el a helyszínre, ahol azt látták, hogy a Sámándob még mindig csak szerkezetkésznek mutatkozott.

Május végén arról számolt be a kivitelező cég, hogy a látványelemek is a helyére kerültek. Az épületen belül, folyamatos a felületképzés, burkolás, gépészeti szerelvényezés, kívül pedig zajlik a parkosítás, és a térkövezés.

Szepesi Tibor fideszes polgármester legutóbb június 22-én töltött fel fotót, amin még zajlik az építkezés, és fel van állványozva az épület. Az építkezés területére július 8-ára terveznek a lakosoknak bejárást. A módosítás szerint összesen 515 munkanap áll rendelkezésre a kivitelezésre, ez 2023 augusztus közepén jár le.

 

Az önkormányzat honlapjára feltöltött táblázat szerint a NÉPSZER Nagykunsági Építő és Szerelő Kft-vel kötöttek bérleti szerződést a bontott építési anyagok lerakodására és raktározására, bruttó 46 millióért. 2017 és 2022 között bruttó 41 millió forintot költöttek raktározásra, a 2017-es lerakodás 5 millió forintba került.

Sárkány Sándor azt is elmondta lapunknak, hogy amikor megtervezték a pavilont, maximum 600 millió forint bekerülési költséggel számoltak, de állítása szerint folyamatosan szétlopták a beruházást. A Sámándob első felépítése sajtóinformációk szerint 2,3 milliárd forintba került.

Az épületben a közbeszerzési értesítő szerint rendezvényterem és kiállítótér, kívül pedig egy szabadtéri színpad lesz elhelyezve. 2015-es elképzelések szerint sztyeppemúzeum lesz belőle, ahol a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatják be.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Sámándob építése június 22-én (Szepesi Tibor / Facebook)