Beruházás

Pár parkolóhellyel kevesebbet terveztek, így nem kell környezeti hatástanulmány a 18 milliárdos Várgarázshoz

Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés.

Februárban írtuk meg, hogy egy szőlőskerttel próbálják elterelni a figyelmet egy újabb természetromboló gigaberuházásról: egy újabb mélygarázs épül a budai Vár oldalába. A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint felújítják a Vár nyugati oldalán lévő Fehérvári rondellát (a várfal egy részét), és átalakítják az alatta található Nyugati kerteket.

A Várkapitányság kommunikációja szerint a céljuk, hogy egy „lepusztult területet” zöldítsenek be. Azt ugyan megemlítették, hogy épül a Várgarázs III., azonban a domb kivájásáról egyáltalán nem beszéltek. Még akkor sem, amikor arra direkt rákérdeztünk.

Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki | atlatszo.hu

Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki

Januárban jelentkeztünk be a Várkapitányságnál e-mailben, hogy szeretnénk megkapni a mélygarázshoz készült környezeti hatástanulmányt, ugyanis felmerült bennünk némi kétely azzal kapcsolatban, hogy jó ötlet-e a Várhegyet kilyukasztani és még egy betonszarkofágot rejteni a belsejébe.

2016-ban a környéken élő lakosok tiltakoztak az ellen, hogy a Lovas út másik részén mélygarázs épüljön. A helyiek szerint a mélygarázst a főváros egyik leginkább csúszásveszélyes területén kívánták megépíteni. A tervezett helyszínen 1936-ban egy hatalmas földcsuszamlás is volt, amikor a Lovas út felől a Várhegy megindult a Vérmező felé.

A következő kérdést tettük fel a Várkapitányságnak: „Készült előzetes vizsgálat, és környezetvédelmi hatástanulmány? Amennyiben igen, kérem, küldjék el azokat a dokumentumokat”. Semmitmondó marketingszöveget kaptunk válaszul, azt pedig nem árulták el, hogy a dokumentum nem létezik. Azt írták, hogy a terület megújításával kapcsolatban eddig számos munkaanyag született, amelyek a későbbi döntések megalapozását szolgálják. Amint a döntések megszületnek, a terveket nyilvánosan elérhetővé tesszük. A környezeti hatástanulmányt ezután levélben többször is hiába kértük el.

A nonprofit zrt. nem csak lapunk érdeklődését negligálta érdemben, a lakók szintén hónapok óta azért küzdenek, hogy valódi válaszokat kapjanak a szakmai kérdéseikre. Korábban egy Ne legyen szőlőskert a Fehérvári rondella alatti parkból! címet viselő petíciót is létrehoztak, amit több mint 4 ezren írtak alá. Júliusban részt vettünk egy szürreális lakossági fórumon, ahol ugyan válaszokat továbbra sem kaptunk, de legalább a kérdéseket fel lehetett tenni személyesen. A válaszokat szeptemberben kapták meg a lakók levélben.

Szürreális lakossági fórum a Várban épülő mélygarázs kapcsán, amit szőlőskertnek próbálnak álcázni

Februárban írtuk meg, hogy szőlőskertnek álcázott, 5 milliárdos mélygarázs épül a budai Vár oldalába, most pedig lakossági fórumot hívtak össze a fejlesztéssel kapcsolatban. A lakosok egy része a beszélgetésen értesült arról, hogy nem csak szőlőskert létesül, hanem kivájják a dombot és mélygarázs is épül.

„Közpénzből veszik hülyére a lakókat”

A fenti mondattal kommentálta az egyik helyi a kapott válaszokat. Nézzük, mi mindent tartalmazott a levél, amit a Várkapitányság oldalára is feltöltöttek. Többhónapos titkolózás után kiderült, hogy nincs környezeti hatástanulmány:

„A Várgarázs III. tervezése során környezeti hatástanulmány készítése a hatályos jogszabályok alapján nem volt szükséges, mivel a parkolószám nem éri el a 300 parkolóhelyet”

– olvasható a válaszban.

A Nemzeti Hauszmann Program oldalán lévő információk szerint a Várgarázs III. hozzávetőlegesen 300 autó számára biztosít majd helyet a felszín alatt. Az egyik lakónak korábban azt mondták, hogy 296 férőhelyes lesz az építmény. Tehát a limitnél néhány parkolóhellyel kevesebbet terveztek, így környezeti hatástanulmány nélkül megússzák az építkezést.

A mostani beruházás közvetlen szomszédságában korábban létesült már egy mélygarázs, de mivel a föld alatt nem lehet majd átjárni a két építmény között, így nem adódnak össze a férőhelyek sem.

Forrás: 2013-as megvalósíthatósági tanulmány

A lakók azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat kérje a közlekedési- és a vízügyi szakhatósági vizsgálatok elvégzését. Továbbá, mivel a helyszín világörökségi terület, szeretnék, ha a környezeti hatástanulmány szükségességének a hátterét is megvizsgáltatnák.

A Várkapitányság a levélben közölte, hogy a Nyugati kertek végső kialakítása csak évek múlva kezdődik el, így bőséges idő áll rendelkezésre a javaslatok átgondolására és a végleges tervek kidolgozására. Néhány sorral lejjebb pedig azt írták, hogy „a József főhercegi palota és a Várgarázs III. építését néhány héttel ezelőtt elkezdtük”.

A lakók is arról számoltak be, hogy a rondella felújításra váró részét már elbontották a munkagépek. A budai Vár most elbontott Fehérvári rondellája már nem az eredeti volt, hanem az 1950-es évek legelején épült.

A munkaterületet már lekerítették és elkezdték a munkálatokat (olvasói fotó)

„A kertekkel kapcsolatos munkát évek múlva kezdik el, így addig bőven van idő a parkot szétrombolni a garázsépítés miatt és kivágni a fákat” – kommentálta az egyik lakó.

A látványterveken látszik, hogy a Nyugati kertek egyik részén épülne meg a mélygarázs, az ott lévő fák helyett pedig gyümölcsfacsemetéket ültetnének. A kert másik részén pedig a szőlőskert miatt vágnák ki a parkban lévő lombos fákat.

A jelenlegi állapotok és a látványterv (forrás: Google Earth/Várkapitányság Zrt.)

A mélygarázs megépítése után tehát maradnak fák, amikről lehet majd még két évig vitatkozni, de a mélygarázs felettiek sorsa megpecsételődött. Az előző közmeghallgatáson pedig nem úgy tűnt, hogy a döntéshozók elállnának a szőlőskert ötletétől.

Sokan szerették volna azt is megtudni, hogy pontosan hány fát akarnak kivágni/átültetni. A számokat azonban nem árulták el a levélben, az valószínűleg rossz fényben tüntetné fel a beruházást. Azt azonban meg lehetett tudni a levélből, hogy jó, hogy kivágják a fákat.

„A területmegújítás során az új és egészséges fák száma a többszöröse lesz a zöld rehabilitációban érintett beteg és a Nyugati kerteket károsító invazív fáknak.” Korábban a lakosoknak azt sikerült kicsikarniuk a Várkapitányságból a zárt találkozókon, hogy minimum 48 fát akarnak kivágni vagy átültetni a jelenlegi parkos területen.

A helyiek molinókkal tiltakoztak a beruházás ellen (olvasói fotó)

18,1 milliárd a Várgarázsra, 56 milliárd a palotára

Közben egy másik projekt is zajlik, mégpedig a tervezett mélygarázs felett a József főhercegi palota újjáépítése. A József főhercegi palotáról többen úgy gondolják, hogy minisztériumi funkciója lesz, ezért rákérdeztünk, hogy kik fogják bérelni, és terveznek-e minisztériumi vagy más kormányzati funkciót az épületnek?

„A József főhercegi palota komplex turisztikai, kulturális és irodai funkciókkal rendelkezik majd, a palota leendő bérlői kapcsán pedig ebben a korai stádiumban még nem született döntés”

– olvasható a Várkapitányság Zrt. válaszában.

Nem árulták el azt sem, hogy mennyibe fog kerülni a két beruházás, ugyanis az a közbeszerzési eljárást befolyásolná.

A József főhercegi palota látványterve (forrás: Nemzeti Hauszmann Program/Facebook)

Időközben azonban elkészült az állami Beruházási Ügynökség friss éves beszámolója, a Telex október elején tette közzé a listát, amiből kiderült, hogy idén és a következő években

  • a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd,
  • a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut.

Azt tudjuk, hogy a parkolóban hozzávetőlegesen 300 férőhely lesz, egy kocsibeálló tehát több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A nemrég átadott Dózsa György úti 800 férőhelyes mélygarázs a Városligetben 7,6 milliárdba került.

Öt mélygarázst terveztek a Várba

2016-ban egy interjúból kiderült, hogy összesen öt mélygarázst terveznek a várhoz, amiből 2021-ig csupán kettő épült meg, a Várgarázs III. neve arra utal, hogy ez lesz a harmadik megépült parkoló.

A Várkert Bazárhoz épült mélygarázs 297 férőhelyet kínál, a Palota úti Várgarázs pedig 294 férőhelyet, utóbbi projekt 2,5 milliárd forintba került.

2016-ban azt ígérték, hogy a Palota úti második beruházás 2017 végére lesz kész 4,8 milliárd forintból, ahol akkor még csak 240 férőhelyet kívántak kialakítani. Hasonló ütemezéssel, 2,1 milliárd forintból tervezték a Halászbástya közelében a 138 férőhelyes Szabó Ilonka úti mélygarázst és a Lovas utcai 173 férőhelyes mélygarázst 2,5 milliárd forintból

A Várgarázsra az új irodák miatt van szükség

A mélygarázs kapcsán azt írta a Várkapitányság, hogy a hamarosan megépülő Várgarázs
III. egy újabb lépés az autómentesítés irányába, ez nemcsak az idelátogatók, de az
itt élők parkolási problémáit is enyhíti majd.

A Várkapitányság arról beszélt korábban, hogy  a budai Vár autóforgalmának csökkentése eddig is fontos eleme volt a Nemzeti Hauszmann Program fejlesztéseinek, és az épülő várgarázsban a Várban élők is tudnak majd parkolni. Arról viszont nem beszéltek, hogy az új fejlesztések és a minisztériumok Várba költözése mekkora parkolási problémát okoz.

A 2019-es közlekedési hatástanulmány kicsit őszintébben fogalmaz: az elején olvasható, hogy a várban újonnan épülő létesítményekben dolgozó alkalmazottak igényeit részben tömegközlekedéssel, részben egyéni közlekedéssel kell kiszolgálni. Ennyi új parkolóhelyet a felszínen nem tudnak a Várban biztosítani, a mélygarázsra az új irodák miatt van szükség. A Várgarázs III. ütem a Várnegyed fejlesztéseit kiszolgáló parkolólétesítmény,

„A forgalmi terheléseknél a legkritikusabb állapotot vizsgáltuk, amelynél azt feltételezzük, hogy a teljes parkoló kapacitást állandó bérlők kötik le, akik a Várnegyedben kialakuló irodákban dolgoznak.” A közlekedési szokások vizsgálatánál pedig írják, hogy „a korlátozottan rendelkezésre álló parkolókapacitás miatt várhatóan a vezető beosztású munkavállalók válnak jogosulttá önálló parkolóhelyre”.

A Várkapitányság marketingigazgatója korábban még „szembeköpte” volna magát

A szőlőskert propagálását Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. kommunikációs és marketingigazgatója végzi.

Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. kommunikációs és marketingigazgatója a lakossági fórumon (fotó: Rácmolnár Milán / Very Important Planet)

„Az állam pénzt adott a mélygarázsra, a Várkapitányság feladata, hogy azt eltakarják, és úgy csináljanak, mintha rendbe akarnának hozni egy elhanyagolt területet.”

 foglalta össze a helyzetet korábban a Levegő Munkacsoport szakértője, Vargha Márton.

Kőrösi Gábor 2019-ben kezdett a Várkapitányságnál dolgozni, első munkahelye a TV2-nél volt, azonban amikor az propaganda tévévé vált, távozott.

„Úgy éreztem, nem tehetek másként. Ha maradtam volna, szembeköptem volna magamat, megtagadtam volna a tanáraimat, a mestereimet, a tőlük tanultakat. Nem akartam sem szakmailag, sem emberileg a nevemet adni ahhoz, ami ott történik. Jól döntöttem, hiszen látjuk, hogy milyen úton ment tovább a Tények”

nyilatkozta a 24.hu-nak Kőrösi Gábor.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Várgarázs III. és a József főhercegi palota látványterve (forrás: Nemzeti Hauszmann Program/Facebook)

Megosztás