Idén is szórta a pénzt a közmédia, a szabad sajtóért tüntetőket távoltartó fejlesztéseket egy börtön is megirigyelhetné

Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól.

Az idei év a spórolásról szólt az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben. Először csak a még el nem kezdett beruházásokat függesztették fel a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének” érdekében, majd jöttek az intézménybezárások és a küzdelem a földgázért/villamos energiáért. Persze, azért akadt kivétel. A 2022-ben 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának például látszólag továbbra sem kellett spórolnia.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nyár közepén szúrtuk ki a közbeszerzési értesítőben, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 30 millió forintért keres fizetett tapsolókat. Az összeget és a mennyiséget az elmúlt egy év tapasztalatai alapján becsülték meg. A szolgáltatást jellemzően a Budapest, Kunigunda útja 64. szám alatti székhelyén működő stúdiókban veszik igénybe, de más külső helyszínek is előfordulhatnak. A közönség tervezett igénybevétele napi maximum 12 óra, a tervezett maximum létszám 200 fő/nap. Az MTVA a tapsoló közönség ruházatát, nemét és korát is meghatározhatja. A tendert a Casting Office Kft. nyerte.

Évi 30 millió forintért keres tapsoló közönséget a közmédia | atlatszo.hu

Március 27-e óta tekinthető meg online Máté Bence Öt lecke a valóság felszámolásáról (The Hungarian Playbook) című dokumentumfilmje. A történet a központilag irányított magyar állami média működési mechanizmusát mutatja be öt fejezeten keresztül. A filmben olyan újságírók szólalnak meg, akik korábban a közmédiában dolgoztak.

Szeptemberben arról számolhattunk be, hogy a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik a Kunigunda útja 64. alatti gyártóbázison. Először a Rádió 1 nevű stúdiót alakítják ki, amely a B111 és B112 helyiségek területén kap egy stúdiót és egy vezérlőt. Miután ezt átadták, a Kossuth 2 kerül sorra: új stúdiót, egy hírolvasó helyiséget és egy technikai helyiséget építenek a B109 és B110 helyiségek területén.

A leírásból többek között kiderült, hogy a nagy zajjal járó munkákat (pl. a fúrásokat) az üzemelő a stúdiók közelsége miatt csak éjszaka, előre egyeztetett időpontban végezheti, és hogy az újonnan kialakítandó helyiségekben az ott tartózkodó személyek a belső hőmérsékletet saját maguknak tudják majd állítani termosztát segítségével.

154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu

A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.

A nyertes az A-Bau Építőipari Kivitelező Kft. lett, amely nettó 154 millió forintért vállalta a munkát. A kanadai tulajdonossal bíró cég alvállalkozókat is bevon a munkálatokba: a Csato-Bau Kft.-t, az Air-studio Pro Kft.-t. és Bartha Edina egyéni vállalkozót.

Majd ezt követően az is biztossá vált, hogy – a sok intézményben már luxusnak számító – fűtés is biztosítva lesz a közmédiánál, miután az MTVA-nak sikerült szerződést kötnie fölgázszolgáltatásra az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel nettó 42,49 Ft/MJ-os áron a 2022. október 1-től 2023. október 1-ig tartó időszakra.

Mindent figyelnek

Mindezek – és egyéb fejlesztések – mellett egyre jelentősebb összegeket költenek a biztonságra, valamint a székházban dolgozók ellenőrzésére is.

Tavaly nettó 463 millió forintért új biztonságtechnikai kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba. „Az átalakítással érintett helyszíneken a meglévő forgóvillás átengedés helyett zsilipkapus átengedésre alkalmas kapuk”, valamint tolószárnyas automata üvegajtók lettek.

Erről elsőként Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be, amikor megjelent a vonatkozó közbeszerzési kiírás.

Az új kapuk működéséről pedig Dávid Ferenc, a Tilos Rádió műsorkészítője számolt be részletesen idén októberben. Mint írta, „ilyen komoly biztonsági beléptetőrendszert még nem láttam, pedig voltam pár böriben.”

Dávidot – elmondása szerint – őrök csoportja fogadta, valamint „360 fokban forgó kamerák és különleges szenzorok”, illetve „nemesacél rácsok megszakítás nélkül” (…) a padlótól egészen az első emelet magasságáig”. A „fortress stílusú fogadótérből a regisztrációt követően csak a robbanásbiztos üveghenger alakú biztonsági zsilipeken keresztül lehet bejutni a székházba…” Bejegyzését végül azzal zárta, hogy

„kérdeztem az őröket, hogy mi a jó istentől félnek ennyire. Az egyik azt mondta, hogy kérdezzem a vezetőséget, a másik azt, hogy 56-tól”.

A külső kapuk cseréjét idén ősszel az elektronikus beléptető rendszer bővítése követte. A megbízást a TVT Vagyonvédelmi Zrt. kapta, amely nettó 339,8 millió forintért végezheti el a munkát. A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése a Kunigunda úti székházban, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db).

A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint –, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben. Ez alkalmas lehet munkaidő-nyilvántartásra, de akár teljes kontrollra is.

Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | atlatszo.hu

Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért.

Ahogy annak az aktivitást mérő alkalmazásnak a tervezett használata is, amely az alkalmazottak munkáltató által biztosított eszközein fut majd. A 150 millió forint értékű fejlesztésre az indoklás szerint „a világjárvány miatt bekövetkezett megváltozott munkarendben a dolgozók produktivitásának megtartása, illetve a kollégák teljesítményének objektív mérése” miatt van szükség.

A szerződésről elsőként beszámoló RTL.hu szerint az új rendszer képes lesz többek között az egérmozgatás észlelésére, a felhasználó által használt alkalmazások észlelésére és azok aktív használati idejének naplózására, valamint a megnyitott weboldalak és azokon eltöltött idő logolására is. „Az inaktív időszakok esetén az alkalmazás felhasználói értesítést küld, az erre adott reakció idejét pedig méri. Emellett kezelni fogja a szüneteket, szabadságokat és távolléteket is.”

Ömlik a közpénz

Mindezek a kiadások azonban bőven beleférnek a közmédia büdzséjébe. A 444.hu a napokban megírta, hogy bár látványosan növekednek a közmédia személyi és dologi kiadásai, így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat.

A lap a harmadik negyedéves eredménykimutatás alapján arról számolt be, hogy idén januártól szeptemberig 90,1 milliárd forintot kapott az MTVA az államtól, 3,2 milliárd forint pedig reklámbevételekből folyt be. A személyi kiadás 2,5 milliárd forinttal lett több, míg a dologi kiadás 3,7 milliárd forinttal. Az adózott eredmény 8,2 milliárd forint volt.

Szeptember végén 2184 embert foglalkoztattak munkaviszonyban, ami közel 100 emberrel több, mint egy évvel ezelőtt.

„Az év utolsó három hónapjában még biztosan tízmilliárdok érkeztek a közmédiához, így bőven 100 milliárd forint felett lesz a bevételi oldal. Elvileg a közmédiának 2022-re mintegy 130 milliárd forintot szavazott meg a parlament. Jövőre viszont jön a szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezik, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal kevesebb az ideinél” – összegezte a 444.hu.

Nettó 340 millióba kerülnek a kártyás kapuk az MTVA-székházban | atlatszo.hu

A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db). A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint -, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben.

Elfogult és átláthatatlan

Arról, hogy mennyire sikerül ezt a pénzt a közszolgálatiság jegyében elkölteni, már több írás is született. Legutóbb a Mérték Médiaelemző Műhely jelentetett meg elemzést, amely szerint a közmédia szervezeti felépítése átláthatatlan, a felelősségi viszonyok nem egyértelműek, a pénzköltés nem transzparens, a szerkesztőségi irányelv pedig egyértelműen a kormánypárti kommunikáció képviselete. Utóbbit egy kiszivárgott hangfelvétel is bizonyítja. Mindezek miatt több tüntetést is szerveztek az MTVA ellen idén (is).

Először Hadházy Ákos vert tábort – szó szerint – a Kunigunda úti székház előtt október végén. Mint írta: „…október 23. előtt egy néhány perces videót szerettem volna felvenni és meglepődve láttam, hogy akkora volt a hazugsággyár riadalma, hogy olyan gyorsan zárták be az összes kaput, hogy még az egyik biztonsági őrt is kizárták, sőt, a pizzafutárt sem engedték be. Ugyan korábban is gondoltam ilyesmire, de ezek a tragikomikus jelenetek megerősítették: ha ekkora riadalmat tudok kelteni, eljövök ide kicsit hosszabb időre.”

Szemben a hazugsággyárral | Ma felvertünk itt egy sátrat a Kunigunda útján, az állami televízió épülete előtt és jövő péntekig, november 4-ig itt fogok maradni. | By Hadházy Ákos | Facebook

Ma felvertünk itt egy sátrat a Kunigunda útján, az állami televízió épülete előtt és jövő péntekig, november 4-ig itt fogok maradni. Arra kérem Önöket, hogy egy hét múlva, pénteken Önök is jöjjenek el és vegyük közösen blokád alá ezt a piszkos hazugsággyárat.

A sátras akció lezárásaként a parlamenti képviselő tüntetést is hirdetett az épület elé, amelyen végül több ezren vettek részt, köztük számos diák és tanár is. „A hazugsággyár blokádja” nevű eseményen többek között felszólalt Baranyi Krisztina kilencedik kerületi polgármester, Ungváry Krisztián történész, Polyák Gábor médiajogász, valamint több civil szereplő is.

Polyák Gábor médiajogász arra mutatott rá, hogy a szakmai elvek különböztetik meg az újságírókat a propagandistáktól. Felsorolása alapján az MTVA dolgozói akár a rendszer elkötelezett hívei, akár cinizmusból vagy félelemből töltik be a pozíciójukat – egyaránt felelősek a közmédia állapotáért.

„Örkény, ha élne, lubickolna ebben a hazug világban”

– mondta a tanárok képviseletében Varga Orsolya, kifejezve a propaganda-gépezet abszurditását.

A felszólalásokat Hadházy Ákos zárta, aki kijelentette, eredménynek azt tudná elfogadni, ha a hírhamisító Papp Dánielt leváltanák a közmédia hírigazgatói posztjáról. A képviselő egyúttal emlékeztetett Nagy Navarro Balázsra, aki korábban éhségsztrájkba kezdett Papp Dániel eltávolítása érdekében. Hozzátette, ha a Parlament nem fogadja el a fizetett kormányreklám tilalmára („azaz a folyamatos Fidesz-kampányra”) vonatkozó törvényjavaslatát, akkor további lépéseket tesz.

Az eseményről végül maga a köztévé is beszámolt, igaz, trükkösen: épp csak a lényeget, vagyis azt hagyták ki, hogy a demonstráció célja a közmédia súlyos hírcenzúráinak eltörlése volt.

Decemberben aztán újabb megmozdulás volt a székház előtt, amikor a diákokból, szülőkből, tanárokból és az ügy mellett kiálló szimpatizánsokból álló tömeg az MTVA épülete elé vonult. A demonstráció előzménye a novemberi tüntetés volt, ahol a diákok ultimátumot adtak a köztévének.

Felhívásukban legalább öt percet kértek az M1 híradójában főműsoridőben, hogy élő adásban mutathassák be a diákok szemszögét is az elmúlt időszak sorozatos kiállásainak okairól és hátteréről. Mivel erre nem kaptak lehetőséget, újabb megmozdulást szerveztek.

Egy celeb ment, egy jött

Bár leépítések idén nem voltak az MTVA-nál, egy nagy veszteség azért érte a köztévét: augusztus végén ugyanis távozott az M1-től a Híradó legismertebb arca, Németh Balázs. A hírről a Média1 számolt be elsőként. Mint írták: „Németh Balázs az M1 nemzeti hírtévévé alakítását követően, 2015-től szinte azonnal a csatorna egyik legismertebb arcává vált, ezért is emlegették őt kollégái „A Celeb” becenéven.

Ismertségéhez nagyban hozzájárult, hogy a műsorvezetőt, amikor még képernyőn volt, sokszor érte bírálat kívülről, ezért számos internetes mémben és Coub-videóban is szerepelt. (…)

Kommentárjai miatt a Médiatanács több alkalommal is elmarasztalta az állami tévécsatorna működtetőjét,

de tavaly decemberben a közmédia vezetése Egyesy Géza-díjjal ismerte el Németh Balázs munkáját. Németh Balázs az MTVA jól fizetett munkatársai közé tartozott: 2020-as, bírósági úton kiperelt hivatalos adatok szerint Németh Balázs munkája havi közel kétmillió forintjába került a közmédiának” – írta a Média1.

Németh Balázs a köztévé híradójában 3 éve. Fotó: Youtube/M1 Híradó

Később a HVG írta meg, hogy Németh – aki a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezéséért felelős Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lett – a törvény által előírt juttatásokon túl távozásakor négyhavi távolléti díjban, bruttó 8 014 000 forintban részesült.

A közmédiánál folytatja viszont Kárász Róbert, pontosabban a Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez megy. Már az átigazolás bejelentése is igazi műsorrá alakult, 3 nap leforgása alatt ugyanis 3 különböző információ látott napvilágot ezzel kapcsolatban.

Az egykori ATV-s műsorvezetőről december 10-én jelent meg, hogy a köztévéhez igazol. December 11-én aztán a közmédia közölte, hogy a hír nem igaz, nem náluk fog dolgozni Kárász. Majd december 12-én a közmédia kiadott egy közleményt arról, hogy Kárász Róbert náluk fog dolgozni, csak épp nem egy az egyben. Kárász ugyanis nem az MTVA, hanem a Duna Médiaszolgáltató Zrt. dolgozó lesz, amelynek műsorait az MTVA gyártja.

Kárász Róbert, az ATV szerkesztő-műsorvezetője (j) átveszi a Csengery Antal-díjat Tarlós István főpolgármestertől a Városházán 2018. március 8-án. Az elismerést a Fővárosi Közgyűlés azon újságíróknak, médiában dolgozóknak, közösségeknek adományozza, akik huzamos időn át kiemelkedő tevékenységükkel a fővárost, a főváros kerületeit és a főváros önkormányzatának működését érintő hírekről, információkról magas színvonalú, hiteles, pontos, tárgyilagos és gyors tájékoztatást adnak.
MTI Fotó: Soós Lajos

Ahogy azt a hirado.hu megírta: „Az MTVA nem alkalmazza Kárász Róbertet, mert az MTVA egy műsorkészítő alap a törvény szerint, nem pedig médiaszolgáltató. Vagyis gyártja azokat a műsorokat, amelyeket tőle, vagyis az MTVA-tól a médiaszolgáltató Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendel. Mert a Duna nZrt. a törvény szerinti médiaszolgáltató. Tudjuk, bonyolult, de legalább 10 éve ez a rendszer..”

Kárász Róbert 2023. január 1-től egy kis létszámú kreatív stáb vezetője lesz – közölte a lap „A liberális portáloknak nem erényük a hitelesség – Képesek meggörbíteni a teret” című cikkében.

Nem azért nyert a Fidesz, mert csak az ő médiája jut el az emberekhez – a kormánypárti médiafölény igazi arca | atlatszo.hu

Az ellenzéki térfélen visszatérő sztereotípia, hogy a Fidesz választási sikerének egyik oka a médiafölénye: az, hogy választói tömegek csak a kormánypárti médiából tudnak tájékozódni, az offline média nagyrészt a kormány befolyása alatt áll, és sokan nem férnek hozzá a független médiához például az interneten keresztül. A statisztikák azonban nem egészen ezt mutatják: kormánypárti médiatúlsúly ugyan létezik, de nem úgy működik, ahogy azt sokan elképzelik.

Katus Eszter

Nyitókép: Az köztévé beszámol a köztévé előtt tartott tüntetésről. Fotó: hirado.hu/Átlátszó montázs