Magyarország a Nyugat egyfajta vonakodó szövetségese, bár hivatalosan támogatjuk a szankciókat, közben Oroszországgal is szeretnénk jóban maradni; az Ukrajna elleni háború mindkét fél, de főleg a Nyugat hibája, és a legkevésbé Putyin személyes felelőssége; a legjobb az lenne, ha az ukránok minél hamarabb feladnák az ellenállást, Oroszországot pedig a lehető legkevésbé büntetnék meg – nagy vonalakban ez az álláspont kristályosodik ki abból, ahogy az Orbán-kormány az állami csatornákon keresztül kommunikált az ukrajnai háborúról a hazai közönségnek.
Előző cikkünkben bemutattuk, hogy egyes a magyar kormányhoz közvetve vagy közvetlenül kötődő médiumokon nyílt oroszpárti, háborús propaganda zajlott az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. A következőkben a közmédiát és a hivatalos nyilatkozatokat járjuk körül, ahol szintén megjelentek a Kreml propagandáját idéző állítások, időnként kommunikációs zavart okozva az állami csatornákon.
„Tisztelet és hála Putyinnak!” – nyílt Kreml-propaganda fideszes csatornákon
Miközben a magyar kormány hivatalosan az uniós közös álláspontot követve Ukrajna területi egységét támogatta, a fideszes médiagépezet jelentős része nyíltan Putyin pártján áll. Több orosz forrásból származó, Ukrajnát agresszorként bemutató álhírt terjesztenek, sőt, az az igény is felmerült, hogy Magyarország szálljon be Ukrajna felosztásába.
Miközben a magyar kormány saját elmondása szerint minden Oroszország elleni szankciót támogat, és elítéli Putyin agresszióját, a közmédia a háború kezdetén mintha finoman Ukrajna ellen próbálta volna hangolni a közvéleményt és relativizálni Moszkva felelősségét. Magyarországot pedig semleges félnek, a NATO-n és EU-n belül különutasnak mutatták be a hazai közönségnek. Sok esetben az üzenetek egyszerűen a magyar ellenzék lejáratását szolgálják, akiket úgy állítanak be, mintha veszélybe sodornák Magyarországot azzal, hogy túlzottan belefolynának a konfliktusba. Azonban a közmédia itt nem állt meg:
az MTVA-ban megszólaló „beszélő fejek” közül több általánosságban is bírálta az Oroszország elleni szankciókat.
Egyes adásokban kifejezetten az Ukrajnával szembeni magyar sérelmeket hangsúlyozták, és az elemzésekben kiemelten bírálták Zelenszkij ukrán elnököt, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnököt alig emlegették.
Szombaton Polyák Gábor egyetemi docens, az ellenzék sajtópolitikai kabinetvezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója egy nyilvános Facebook-bejegyzésben azt írta Koltay Andrásnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az NMHH Médiatanácsának elnökének, hogy a magyar állami televízió orosz háborús propagandát terjeszt.
„Az állami tévé Spöttelével (sic!), Nógrádival és hasonló közveszélyes hazudozókkal harsogja az orosz háborús propagandát”
– írta Polyák András, Koltayt pedig felszólította, hogy hívja vissza Papp Dánielt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) elnökét.
Az említett biztonságpolitikai szakértők (akik évek óta rendszeres nyilatkozói a közmédia műsorainak, emellett a CÖF és a Fidesz rendezvényeinek is gyakori fellépői) az elmúlt napokban több interjút is adtak a köztévének az ukrajnai helyzetről. Elemzéseikből kirajzolódik egy narratíva, aminek egyes elemei a magyar politikusok nyilatkozataiban is visszaköszönnek.
Georg Spöttle, a kormányközeli Nézőpont Intézet elemzője, volt rendőr, aki a ’90-es években UFO-kutatóként vált ismertté, február 24-én adott tévéinterjújában Ukrajnát tette felelőssé a háború kirobbanásáért. Mint állította, Ukrajna átlépte a vörös vonalat, „kiverve Putyinnál a biztosítékot” azzal, hogy bejelentette, nukleáris fegyverek fejlesztésére készül. Ez a hamis vád szó szerint szerepelt Putyin két nappal korábbi, a szakadár köztársaságok elismerését bejelentő beszédében is.
Kijev valójában nem jelentette be atomprogram indítását:
a valóságban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Budapesti Memorandum aláíróinak összehívásáról beszélt; ez volt az a dokumentum, ami alapján 1994-ben a frissen függetlenné vált Ukrajna leszerelte nukleáris fegyvereit, cserébe Oroszország és a többi aláíró által nyújtott biztonsági garanciákért. Ukrajna 2014 óta már háromszor kezdeményezte ugyanennek a memorandumnak a betartatását és az aláíróinak összeülését. Zelenszkij azt elmondta, hogy ha ismét nem sikerül az egyeztetés, Ukrajna álláspontja szerint a szerződést nem működőnek kell tekinteni, azt viszont nem állította, hogy emiatt atomfegyvert próbálnának (vagy akár tudnának) előállítani.
Spöttle arról is beszélt, hogy „nagyon nyugodtak az orosz katonák”, mivel az ukránok nem tanúsítanak komoly ellenállást. Emellett bírálta Zelenszkijt a civil önkéntesek felfegyverzése miatt, úgy fogalmazott, „ilyen őrületet utoljára Hitler követett el a háború utolsó napjaiban”. Spöttle úgy spekulált, hogy az ukrán ellenállás úgy omlik majd össze, mint az afgán hadsereg a tálibok támadásakor – emiatt bírálta az Ukrajnának nyújtott nyugati fegyverszállítást, mivel szerintük ezzel a fegyverek csak orosz kézbe kerülhetnek. Végül arról beszélt, hogy az Oroszország elleni szankciók veszélyeztethetik Európa energiaellátását, de Magyarországot ez nem fenyegeti „hála a kormányunk pragmatikus, remek politikájának”.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő 24-én szintén arról beszélt, hogy „az oroszok akkora fölényben vannak, hogy az ukrán ellenállás értelmetlen”. Spöttléhez hasonlóan ő is az afgán hadsereghez hasonlította az ukrán fegyveres erőket, amelyek szerinte „szétestek”. Úgy véli, az USA-nak „át kell gondolnia, célszerű-e az a demokráciaexport, amit hirdetett”. Végül ő is arról beszélt, „meg lehet csinálni a szankciókat”, de megfelelő orosz válaszok jönnek rá, ami Európának is nagyon fog fájni. A szankciókat az USA döntésének és ballépésnek nevezte.
Nógrádi két nappal később, február 24-i interjújában már elismerte, hogy „van ukrán ellenállás”, de hangsúlyozta, hogy „elképesztő” az oroszok fölénye.
Arról is beszélt, hogy Zelenszkij „fél óránként mást mond”, szerinte ellentmondásba keveredett, mert először azt mondja, megvédik az országot, majd azt, hogy kész tárgyalni a fegyverszünetről. Nógrádi továbbra is bírálta az Oroszország elleni szankciókat, arra utalt, hogy az orosz gázimportnak nincs reális alternatívája Európában. Érdekesség, hogy Nógrádi a 10 perces interjú alatt Putyin nevét egyszer sem mondta ki.
Nógrádi sajátosan jellemezte Magyarország szerepét, szerinte „Budapest ebben az ügyben semleges, ugyan az EU és a NATO tagjai vagyunk, de mindkét féllel szeretnénk jó kapcsolatokat fölépíteni”. Mint mondta, ezért is lenne jó helyszín a béketárgyalásokra Budapest.
A meghívott vendégek mellett, műsoron kívül köztévés személyiségek is tettek az orosz agressziót relativizáló kijelentéseket. Németh Balázs, az MTVA műsorvezetője 24-én saját Facebook-oldalán kommentben azt írta, az USA is bűnös a háború kirobbanásáért. Egy másik posztban arról írt, bár elítéli az orosz inváziót, de „Volodimir Zelenszkij helyesen, felelősen, okosan cselekedett az elmúlt négy napban? Jó döntés felvenni a harcot? Szabad civileket felfegyverezni, Molotov-koktél gyártására biztatni, twitter videókkal lelkesíteni és utcára küldeni?” Feltette azt a kérdést is: „És mi történne, ha lemondana Zelenszkij? Nem lenne okosabb döntés?” (A választott ukrán kormány elmozdítása a Kreml egyik fő célja a támadással.) Ugyanitt a műsorvezető elutasította az ukrajnai helyzet és az 1956-os magyar szabadságharc összehasonlítását is (ezt a hasonlatot használta Áder János köztársasági elnök).
Az MTVA szinte minden híradójában eközben leadják azt a magyarországi ellenzéket támadó kampányüzenetet, amely szerint ellenzéki politikusok fegyvereket küldenének Ukrajnának, amivel úgymond Magyarország biztonságát veszélyeztetik. Ez 27-én groteszk műsort eredményezett, miután aznap Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország is megszavazta az Európai Békekeret aktiválását, azaz az Ukrajnának történő közös fegyvervásárlást.
Az aznapi Híradóban a közös, Magyarország által is támogatott fegyverbeszerzés hírét követte hamarosan egy bejátszás, ami éles hangon elítéli, mennyire felelőtlenség lenne fegyvert küldeni Ukrajnának.
Az ugyanakkor nem jelenthető ki, hogy olyan szinten teljesen alternatív valóságot építsen fel az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a magyar közmédia, mint például a Kreml médiája vagy egyes kormánypárti, a közösségi médiában tömény orosz háborús propagandát közvetítő oldalak. Az MTVA több hírbejátszása és más megszólalók ezzel szemben a nemzetközi híradásokkal analóg módon mutatják be a történéseket.
A közmédiában tapasztalható kommunikációs zavarban azért Magyarország szerepéről elkezd kikristályosodni egy narratíva, ami a kormánytagok kijelentéseiben is tetten érhető: eszerint bár Magyarországnak jobb híján csatlakozik a közös politikához, azért kikacsintgat belőle, és enyhíteni próbálja az erőteljes kiállást Oroszország ellen. Többen azt hangsúlyozták, hogy helytelen lépés támogatni a „háború folytatását” – más néven az ukránok ellenállását – az orosz agresszióval szemben.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója például közleményben azt írta, hogy fegyvereket Ukrajnába küldeni „valójában a háború folytatását segíti”.
Amikor biztossá vált, hogy Magyarország támogatja az Európai Békekeret aktiválását, Szijjártó Péter nem győzte hangsúlyozni: Magyarország „nemzeti alapon természetesen nem szállít” fegyvereket, azokat az EU küldi.
Kósa Lajos, a magyar parlament honvédelmi bizottságának fideszes tagja február 25-én újságírói kérdésre válaszolva intett óva attól, hogy „az ukránok melletti szolidaritását kifejezés” közben valaki „az oroszokat támadja”. Kósa válaszában elutasította azt a felvetést, hogy Debreceni Egyetem szüntesse meg Putyin díszdoktori címét, mivel szerinte most nem fontos kérdés „Putyin személyes megítélése”.
Orbán Viktor a február 27-én adott „rendkívüli” interjúban szintén kijelentette, „nem hisz a szankciók jótékony hatásában”, de most egységre van szükség, ezért támogatják a közös uniós álláspontot. Orbán ugyanitt tett egy olyan utalást is, hogy Magyarország szerint azért nem szabad fegyvert szállítani Ukrajnának, mert „azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd”.
A napokban a Pulzus Kutató készített felmérést arról, hogyan látják a magyarok a háborút. A válaszokból kiderült, hogy hatalmas különbségek vannak az egyes pártok támogatói között a háború megítélésében. Arra a kérdésre, hogy miért tört ki a háború,
a Fidesz-KDNP támogatóinak 25 százaléka válaszolt úgy, hogy Oroszország „jogos háborút” indított az ukrajnai orosz kisebbség védelmében.
A kormánypárti szavazók kevesebb, mint fele értett egyet azzal, hogy Ukrajna megtámadása nagyhatalmi agresszió volt, feltűnően nagy, 26 százaléka pedig azt mondta, nem tudja, miért tört ki a háború – a kutatás egyik készítője úgy fogalmazott, több kormánypárti szavazó „nem tudja, mit gondoljon”, miután Orbán Viktor is elítélte az orosz támadást.
Az ellenzéki szimpatizánsok 89 százaléka tartja nagyhatalmi agressziónak a háborút. A teljes népességen belül 16 százalék kifejezetten Oroszországgal szimpatizál, a többség, 52 százalék pedig Ukrajnával a felmérés szerint – a fennmaradó rész nem válaszolt, vagy nem tudja, hova álljon.
Megrendezett jelenetek, oroszok elleni népirtás, nyugati provokáció – a Kreml alternatív valósága az ukrán válságról
A Krím-félsziget 2014-es annektálása óta az orosz álhírgyárak egyik kedvelt célpontjává vált Ukrajna. Az ukrán-orosz konfliktus jelenlegi kiélesedésével pedig a…
Az Orbán-kormány kétkulacsos Moszkva-politikája csak látszatra ért véget a közös uniós álláspont támogatásával – írta február 28-i cikkében Dezső András oknyomozó újságíró.
„A Kremlnek ugyanis a fizikai támadás mellett legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb a propaganda, a Nyugat, de főleg Európa megosztása”
– állította. A cikk emlékeztet arra, hogy hosszú évek tendenciája, hogy a magyar kormányzati média vezető nyugat- és EU-ellenes narratívája a Kreml propagandájának mintájára épült fel.
Dezső egy, a belügyminisztériumban megtartott, 2014-es zártkörű beszélgetésre is hivatkozott, ahol Orbán Viktor állítása szerint arról beszélt, hogy a világban nagy átalakulások jönnek, Oroszország el fogja foglalni Ukrajnát, ami „egy nem létező ország”, Kína felemelkedik, az Egyesült Államok mindeközben meggyengül, ahogy az EU is, „ezért igazodni kell az új világrendhez”.
Ezt követően Orbán látványosan közeledett Moszkvához, míg a magyar titkosszolgálatokat az „orosz vonalon” takaréklángra állították. „A magyar kormányzati propagandában fellelhető hasonlóságok egy része minden bizonnyal már a sikeres orosz titkosszolgálati beavatkozás eredményei” – írta Dezső.
Zubor Zalán
Címlapkép: M1 Híradó / Youtube
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
A háború kitörése előtt két évvel, 2020-ban készült felmérésből kiderül: annak ellenére, hogy szinte az összes európai NATO-tagország számára fontos...
A 2022. február 24-én az Ukrajna ellen indított orosz hadművelet megrázta az európai közvéleményt, de Oroszországnak és az Európai Uniónak...
Debreciner.hu: Nem bízik Kósa Lajos győzelmében Orbán Viktor? Befutó helyet kapott a Fidesz listáján az egykori debreceni polgármester Orbán Viktor,...
A művelődési házban várakozó családok nem tudják mi a következő lépés, volt, akinek csak fél órája volt összekészíteni a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket. Helyszíni riport Záhonyból és Beregsurányból.
