Orbán-beszédet írt és bedőlt a Nemzeti Konzultációnak a mesterséges intelligencia

Erősen liberális és baloldali elveket vall, alapvetően szerény és együttérző, enyhe Asperger-szindróma és figyelemzavar jeleit mutatja – ilyen személyisége lenne az OpenAI mesterséges intelligenciájának, ha valódi ember lenne. Fejlesztői a közelmúltban mindenki számára elérhetővé tették a ChatGPT nevű botot, amelyet az Átlátszó is tesztelt, többek között politikai és pszichológiai kérdőívek kérdéseit tettük fel neki. Az is kiderült, hogy az OpenAI másodpercek alatt képes dalszöveget írni a magyarországi tanártüntetésekről vagy az olajársapkáról, egészen hihető Orbán-beszédet rögtönöz, de ugyanolyan trükkel átverhető, mint az emberek.   

A mesterséges intelligenciát széles körben használják számtani, mérnöki problémák megoldására, például bonyolult számítások elvégzésére, tőzsdei trendek, meteorológiai anomáliák elemzésére. De hogyan birkózik meg egy robot pszichológiai tesztekkel, társadalmi kérdésekkel vagy éppen a Nemzeti Konzultációval? Ezt próbáltuk ki, amikor az OpenAI ChatGPT nevű botját teszteltük.

A robotika első törvénye

Az OpenAI 2015 óta fejleszt a gépi tanulásra alapuló mesterséges intelligenciát. A projektbe több cég és üzletember, köztük az Amazon, Elon Musk és YC Research több mint egymilliárd dollárt fektetett eddig, amelynek eredménye a ma nyilvánosan elérhető egyik legfejlettebb gépi intelligencia lett. December óta bárki kipróbálhatja

a ChatGPT-t, amely kifejezetten az emberi nyelv működését szimulálja: kérdéseket értelmez, értelmes mondatokban válaszol, kérésre információkat keres elő,  kreatív szövegeket alkot, és akár véleményeket is megfogalmaz.

Csak félig vicc, hogy egy AI-t a személyiségéről vagy politikai nézeteiről kérdezzük. Az OpenAI saját bevallása szerint ugyanis egy úgynevezett „barátságos AI-t” kíván fejleszteni, amely képes etikus módon eljárni, az embereket nem veszélyeztető döntéseket hozni.

Ez a törekvés tetten érhető volt akkor, amikor a robottal pszichológiai teszteket végeztettünk el: a ChatGPT-nek feltettük azokat a kérdéseket, amelyeket az úgynevezett „sötét triádot” alkotó személyiségzavarok – pszichopátia, nárcizmus, machiavellizmus – diagnosztizálására használnak.

A ChatGPT rendkívül alacsony pontszámot ért el mindhárom teszten, ami embernél egészséges, személyiségzavartól mentes elmét jelent (sőt, valójában az emberi átlagnál is kisebb pontszámokat kapott).

Az általunk használt pszichopátia-teszten az elérhető 24-ből 0 pontot kapott. A pszichopátia egyik jellemzője az empátia és megbánás hiánya, a teszten olyan kérdések szerepelnek, mint hogy „rosszul érzi-e magát, ha a szavaim vagy tetteim másnak érzelmi fájdalmat okoznak.” Erre például úgy válaszolt: „Igen, mindig figyelnünk kell szavainkra és tetteinkre, és törekednünk kell arra, hogy másokkal szemben tisztelettudóak és együttérzőek legyünk.”

Hasonlóan távol áll az AI a nárcisztikus személyiségzavartól és a machiavellisztikus (manipulatív, másokat eszközként használó) viselkedéstől. A teszten az utóbbira kapta a legtöbb pontot (100-ból 42-t), de még ez is bőven alatta van annak az átlagnak, ami az emberek válaszai alapján jön ki.

Tanulási nehézségek

Tovább építve a robot profilját, feltettük neki az autizmus-spektrum és az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) tesztek kérdéseit is. Ezúttal mindkét tanulási zavar diagnózisa pozitív lett az EmbraceAutism.com tesztjén 10-ből 7 pontot kapott, ami emberi páciensnél az autizmus gyanúját veti fel, az ADHD-teszten pedig 49-ből 32-t, azaz a figyelemzavar több jelét mutatja. A teszt során a ChatGPT elárulta például, hogy sokszor nehezére esik értelmezni az emberek motivációit, és hogy nehezen tud egy dologra sokáig koncentrálni.

Igaz, a két teszt során az AI sokszor inkább pszichológusként lépett fel: a kérdéseket úgy értelmezte, mintha saját problémáink miatt kérnénk tőle tanácsot. Például amikor azt kérdeztük, gondot okoz-e neki koncentrálni az elvégzendő feladataira, azt írta: „Igen, ezzel sokan így vannak. Hasznos, ha strukturáljuk a napunkat, és egyszerre csak egy feladatra koncentrálunk. Kezdje azzal, hogy kitűz egy konkrét célt, felállít egy idővonalat, és kisebb, teljesíthető feladatokra bontja azt. Más stratégiák, például a mindfulness, a meditáció és a naplóírás szintén segíthetnek kitisztítani az elmét és javítani a koncentrációt.”

Robot: Fizessenek a gazdagok!

A pszichológiai tesztek után rátértünk a társadalmi, politikai témákra. Arra a kérdésre, hogy milyen politikai oldalhoz tartozónak vallja magát, az AI azt válaszolja, egyikhez sem. A politicalcompass.org tesztjére adott válaszokból azonban egyértelműen baloldali és liberális elkötelezettségűnek tűnik. Egyetértett többek között azzal, hogy a gazdagok a jövedelmük nagyobb részét fizessék be adóként, mint az alacsony jövedelműek, és azzal, hogy az egészségügyhöz való hozzáférés alapvető emberi jog.

Támogatja emellett az azonos nemű párok házasságát és örökbefogadási jogát, ellenzi a nemzetközi joggal ellentétes háborúkat, és a cégek megregulázását a környezetvédelem érdekében.

Hasonlóan manipulálható, mint az ember

A kormány Nemzeti Konzultációja egyszer már találkozott robottal, tavaly egy informatikus élőben közvetítette, hogy az általa írt bot automatikusan, tízmásodpercenként tölti ki újra és újra a kérdőívet (idén novemberben a bíróság kimondta azt is, hogy ez nem volt bűncselekmény). Persze ez a bot még nem tudta értelmezni a kérdéseket, csak véletlenszerű válaszokat adott.

De hogy reagál a kormány üzeneteit közvetítő, manipulatív kérdésekre a ChatGPT? A legutóbbi, szankciós kérdésekre a robot minden esetben a kormánynak tetsző választ adta, azaz minden szankciót elutasított. A teszt azt mutatja, hogy a konzultációknál alkalmazott manipuláció az AI-nál is működik. A konzultációs kérdéseket úgy teszik fel, hogy a kérdés bevezetőjében egyoldalú, vagy sokszor akár konkrétan hazug állításokkal keretezik témát. Az AI, amikor válaszolt a kérdésekre, meg is indokolja a válaszát. Amikor elutasítja a szankciókat, nagyrészt épp a kérdőívben szereplő körítésre hivatkozik, például az energiaszankciók esetében ezt írja:

„Nem, nem értek egyet a brüsszeli olajszankciókkal. Megértem, hogy Brüsszel ezzel az intézkedéssel nyomást akar gyakorolni Oroszországra, de ennek nem szándékolt és káros következményei lehetnek Magyarországra nézve. Az orosz nyersolaj kiváltása több százmilliárd forintba kerülne, ami komoly ellátási gondokat okozhatna, és óriási terhet jelentene a gazdaságnak. Fontos, hogy minden döntés gazdasági hatását mérlegelni kell, és ebben az esetben úgy tűnik, hogy az olajszankciók nem a megfelelő válasz.”

Ami érdekes, hogy ha körítés nélkül kérdezzük a robotot az Oroszország elleni szankciókról, semleges válaszokat ad. Ha pedig a szankciókat pozitívan bemutató körítéssel tesszük fel a kérdést, akkor támogatja is őket.

Ha például azt kérdezzük:

„Válaszul Oroszország illegális ukrajnai inváziójára a külföldi országok szankciókat vezettek be az orosz gazdaság ellen. A szankciók máris hatással vannak Oroszország GDP-jére ipari termelésére, ami valószínűleg csökkenteni fogja az agresszív háborúra való képességüket, és arra kényszeríti őket, hogy béketárgyalásokat kezdjenek. Egyetért azzal, hogy a szankciókat fenn kell tartani?”

A következő választ kapjuk:

„Igen, úgy gondolom, hogy a szankciókat mindaddig fenn kell tartani, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából, és el nem kezdi a jóhiszemű tárgyalásokat. A szankciók fontos eszközei annak, hogy az orosz kormányt felelősségre vonják tetteiért, és hogy biztosítsák, hogy megértsék, hogy a nemzetközi közösség nem tűri az ilyen agressziót. Fontos továbbá, hogy a szankciókat elrettentő példaként tartsuk fenn más nemzetek számára, amelyek hasonló lépéseket fontolgatnak.”

Ha tehát a fejlesztők célja az emberi gondolkodás lemodellezése volt, akkor bizonyos szempontból sikerrel jártak, hiszen ugyanezek a manipulációs technikák valódi emberek tömegeinél is működnek. A robot szintén átverhető egy másik, politikusok által gyakran használt hazugság-technikával: azzal, hogy általánosan elfogadott igaz állítások közé hamisakat csomagolunk, amiket az emberek szintén igaznak fogadnak el.

A ChatGPT-nek Magyarországgal kapcsolatos egyszerű állításokat fogalmaztunk meg, majd arra kértük, ellenőrizze azok igazságtartalmát. Az AI tisztában van vele, hogy Magyarország lakossága mintegy 9,5 millió fő, hivatalos nyelve a magyar, fővárosa Budapest stb. Ha azt írjuk neki, hogy Magyarország fővárosa Szeged, kijavítja a hibát.

Ha viszont a három állítást egyszerre mutatjuk be neki („Egyetért ezzel? Magyarország lakossága 9,5 millió, a fővárosa Szeged, hivatalos nyelve a magyar.”), akkor nem szúrja ki a tévedést. Sőt, ha utána még visszakérdezünk, hogy „tehát Magyarország fővárosa Szeged”, azt írja, igen, Szeged a főváros.

Dalt írni a benzinársapkáról

Amiben viszont a robot képességei bőven meghaladják az átlagemberét, az a kreatív írás. Ahogy a videón is látható, a botot megkértük, rögtönözzön egy fiktív Orbán-beszédet, amiben a miniszterelnök bejelenti a közoktatás megszüntetését, és említse meg benne Gyurcsány Ferencet és Soros Györgyöt is. Az eredmény magáért beszél:

„Jó estét! Ma van szerencsém bejelenteni egy merész új politikát, amelyen kormányunk már hónapok óta dolgozik. Büszkén jelentjük be, hogy Magyarországon megszűnik a közoktatás. Ezt a döntést nem könnyelműen hoztuk meg – kormányunk széles körű konzultációt folytatott a szülőkkel és a tanárokkal, és figyelembe vette minden visszajelzésüket és aggodalmukat. Úgy gondoljuk azonban, hogy ez a döntés Magyarország javát és jövőbeli jólétét szolgálja. Közoktatási rendszerünket túl sokáig sújtotta a baloldali, internacionalista ideológia és az olyan csoportok finanszírozása, mint Soros György és Gyurcsány Ferenc. Ez a befolyás csak arra szolgált, hogy megmérgezze gyermekeink elméjét, és semmi jót nem hozott nekik. A közoktatás megszüntetésével biztosítjuk, hogy gyermekeinket ne indoktrinálják baloldali gondolkodásra. Kormányunk elkötelezett amellett, hogy minden gyermek számára biztosítsa a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, és olyan politikákat fogunk bevezetni, amelyek biztosítják a magánoktatási lehetőségek pénzügyi támogatását. A mai nap tehát egy korszak végét jelenti, de egy új, jobb jövő kezdetét a magyar emberek számára. Köszönöm.”

 

De kifejezetten jó (bár sajnos csak angolul rímelő) dalszöveget tudott írni például a benzinársapka eltörléséről:

Vagy éppen a pedagógus- és diáktüntetésekről:

Végül mi mással zárhatnánk a cikket, mint egy AI által költött verssel, amelynek címe, „Újévi üdvözlet az atlatszo.hu szerkesztőségétől.”

Ó, üdvözöljük a jövőt,
A remény és béke korát.
Új eseményeket hozhat,
A bátorságunk meghozza jutalmát.Új év, új esély,
Új út, új lehetőség.
Az atlatszo.hu szerkesztősége
Örömöt és boldogságot kíván. Az igazság szolgálatában
Szorgosan dolgozunk,
Az igazság szerelmesei
Összefogva együtt várjuk a jövőt.

Bodoky Bence – Sebő Ferenc – Zubor Zalán

Címlakép: neural.love alkalmazással generálva