göd

Milliárdokat kapott a kormánytól, mégis öt éve befejezetlenül áll Gödön a kormányzati adatközpont épülete

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.     

2016 decemberében tették le a gödi kormányzati adatközpont alapkövét a Magyar Villamos Művek Csoporthoz tartozó MAVIR gödi alállomásának közvetlen szomszédságában lévő telken. A helyszínen azonban Hadházy Ákos országgyűlés képviselő – egy néhány hete közzétett posztja szerint – csupán egy betonszarkofágot talált.

Pedig a létesítmény megépítését nagy örömmel adták hírül öt évvel ezelőtt. „Magyarország és a régió legmodernebb és legbiztonságosabb adatközpontjának építését kezdte meg a Magyar Villamos Művek Csoport” – jelentette be többek közt Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A gödi helyszín kiválasztásában az áramellátás zavartalansága és a szükséges távközlési kapcsolatok biztosíthatósága mellett a jó megközelíthetőség is szerepet játszott.

A közel 10 ezer négyzetméteres létesítménynek első ütemben a 2000 négyzetméteres, összesen 25 MW energiát igénylő szerverparkja készült volna el.

Az építkezés azonban elakadt, hiába ígérte még 2017 végén is Krénusz Kornél, a Magyar Villamos Művek NET akkori vezérigazgatója, hogy 2018-ban sor fog kerülni az adatközpont átadására. Ehelyett öt éve csupán egy bedeszkázott ablakú építmény áll félbehagyottan Göd határában. A közelében kihelyezett, kissé viharvert táblán is csupán az építkezés kezdetének 2016 novemberi dátuma olvasható, a befejezési határidőt „gondos kezek” besatírozták.

Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., ám a megbízásnak nincs nyoma a közbeszerzések közt. Az épületnek lényegében csak a falai készültek el, a neten fellelhető adatok szerint erre a ZÁÉV adott megrendelést egy építőipari cégnek.

Homályos megfogalmazás 

A kormány a felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes adatközpont létrehozásáról eredetileg már 2014-ben rendelkezett. Majd 2017-ben részletes kormányrendelet jelent meg a létrehozandó Kormányzati Adatközpont (KAK) működéséről.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. honlapján szereplő, 2017. április 27-ei híradás szerint az adatközpontot 16,3 milliárd forint európai uniós támogatásból valósítják meg. Mégpedig két helyszínen: a nagyobbik, 1600 négyzetméteres nettó géptermi környezetű létesítmény Budapesten, a Fehérvári úton lesz, a másik, 600 négyzetméteres pedig Gödön épül meg. „Jövőre már egységesített, felhő alapú adatközpontba kerülhetnek az állam és a közigazgatás által tárolt legtitkosabb adatok is. Az adatközpont fogadja be a jelenleg még fejlesztés alatt álló kormányzati és közigazgatási rendszereket. Megfogalmazott cél, hogy az intézményi e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az üzemeltetési költségek pedig csökkenjenek” – adták hírül 2017-ben.

A MAVIR gödi alállomásának közvetlen szomszédságában álló félkész gödi adatközpontot 24 órában őrzik. A kivitelező eredetileg a ZÁÉV Építőipari Zrt. (fotó: Bodnár Zsuzsa)

Annak ellenére, hogy Gödön csak megkezdődött, majd félbemaradt az építkezés, a NISZ honlapján 2019. július 9-én megjelent híradás úgy beszél a projektről, mintha az már befejeződött volna: „az uniós finanszírozású projekt eredményeként kiépült Kormányzati Adatközpont (KAK) egy bővíthető, felhő alapú és hoszting szolgáltatásokat is nyújtó, korszerű informatikai géptermi infrastruktúra 1531 m2 alapterületen, amely a legmagasabb biztonsági szintet igénylő rendszerek számára is megfelelő elhelyezést biztosít. A KAK hoszting 731 m2 területen önálló, elkülönült környezet, amely képes az ügyfelek által igényelt, jellemzően speciális eszközök, speciális beállítások igényeinek kielégítésére.”

A különböző nyilatkozatok sem tették egyértelművé azt a tényt, hogy a gödi beruházás nem valósult meg.

Vadas Ernő projektigazgató például ezt válaszolta egy interjúban a gödi adatközpontról szólva: „a kormányzati adatközpont elsődleges budapesti helyszíne és a másodlagos vidéki helyszín együttes kialakítására azért van szükség, hogy az ide beérkező és itt üzemeltetett állami tulajdonú IT- és telkórendszerek megszakításmentes, katasztrófatűrő működése folyamatosan biztosítható legyen.”

Azokra a kérdésekre, hogy mikor fejeződik be az adatközpont-beruházás, és hogy a végső összeg megegyezik-e az eredetileg tervezettel, a projektigazgató kijelentette, már a teljes géptermi környezet funkcionál és az összeg nem növekedett. Az viszont „kimaradt” az interjúból, hogy mindez csak a budapesti helyszínre vonatkozik, s hogy Gödön egyáltalán nem valósult meg a projekt.

Ismerős cégek, növekvő költségek

Ám úgy tűnik, mégsem volt elegendő az eredeti 16,3 milliárdos összeg mindkét létesítményre. Egy 2019. május 27-ei rendelet szerint a gödi adatközpont előkészítésére újabb 1,8 milliárdot szán a kormány. Majd egy ezt követő rendeletmódosítás további összegeket helyez kilátásba: mivel kormánydöntés szerint a Magyar Villamos Művek Zrt. feladatát átveszi az állami Beruházási Ügynökség, ehhez további 1,4 milliárdot rendelnek hozzá, az adatközpont informatikai infrastruktúrájával kapcsolatos fejlesztési feladatok végrehajtására pedig 2 milliárd 650 millió forintot irányoznak elő.

A tervezési terület alapállapota. (Fotó: Göd, Adatközpont előzetes vizsgálata)

És még ez sem a végső összeg: a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek ugyanis a  beruházás megvalósítására lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján „előterjesztést kell benyújtania a kormány részére a kivitelezés költségeiről”.

A gödi adatközpont megvalósítására tehát a Beruházási Ügynökség, azaz a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) kapott megbízást a kormánytól. Az Ügynökség pedig mentesített beszerzési eljárás keretében – azaz közbeszerzés kiírása nélkül – az Óbuda-Újlak Zrt.-t és az az Óbuda Építész Stúdió Kft.-t bízta meg az adatközpont előkészítő tervezési feladataival és a környezetvédelmi eljáráshoz szükséges vizsgálatok elvégzésével – derül ki a gödi beruházás előzetes vizsgálati dokumentációjából.

Az Óbuda-Újlak Zrt. neve gyakran feltűnik kormányzati közpénzköltéseknél:

a cég végzi nettó 1,6 milliárdért többek között a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság csarnokának mérnöki előkészítési munkálatait. Az atlétikai világbajnokságra készülő Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezésének mérnöki és ellenőrzési feladataiért pedig Főber Zrt.-vel közösen nettó 2,88 milliárdot kap. Emellett az Óbuda-Újlak Zrt. és az Óbuda Építész Stúdió Kft. annak az Óbuda Groupnak a tagja, mely a Liget Projekt épületeitől kezdve számos kormányzati beruházásnál végez tervezői és mérnöki szolgáltatói feladatokat.

Közel 3 milliárd forintért ellenőrzik az atlétikai stadion kivitelezési munkálatait | atlatszo.hu

A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot.

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a környezetvédelmi hatóság lezárta a gödi adatközpont környezetvédelmi eljárását 2021 májusában. Az általunk benyújtott adatigénylésre adott válasz szerint a Pest Megyei Kormányhivatal zöldhatósága hozzájárult az építkezéshez, eszerint annak jelentős környezeti hatása nem lesz, a létesítmény környezetvédelmi engedély nélkül megépíthető.

A gödi adatközpontot zajvédő falakkal vennék körbe a zajkibocsátás ellen. (Fotó: Göd, Adatközpont előzetes vizsgálata)

A környezetvédelmi vizsgálati dokumentum 114. oldalán szereplő helyszínrajz szerint az Óbuda Építész Stúdió Kft. elkészítette az adatközpont új építési terveit. A dokumentációban szereplő ütemterv szerint pedig 2021 második negyedévében el is indult volna az építkezés, hogy 2023 elején megkezdődjön a működés.

De eddig semmi sem történt. És sem a Beruházási Ügynökség, sem az Óbuda Group honlapján nem szerepel a projektek közt azóta sem a gödi adatközpont.

Egyetlen kézben minden adat

A 2022-es költségvetéséhez készült, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat szerint egyelőre csak a félkész épület megőrzéséről kell gondoskodni. „A Nemzeti Adatközpont Kft. részére 52 millió forint működési támogatás került tervezésre. A társaság feladata a Göd külterületén megkezdett adatközpont helyszínén meglévő félkész ingatlan állagmegóvása, őrzése” – olvasható a dokumentumban.

A gödi adatközpont viszont szerepet kaphat abban a folyamatban – állítja a Jelen egy szeptemberi írása – ami az Orbán Viktorhoz köthető, Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG Nyrt. nevű cégnek, a hazai informatikai piac meghatározó szereplőjének a monopolhelyzetbe kerülésével írható le. Tavaly augusztusban ugyanis

együttműködési megállapodás jött létre Mager Andrea, az Antenna Hungária tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG között.

Ennek keretében az Antenna Hungária megvásárolta a kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET-et. A cég terjeszkedése pedig tovább folytatódott. A 4iG csoport 100 százalékos tulajdonába kerültek a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai. „A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban” – olvasható a cég honlapján.

A Telenor Montenegro akvizícióval a 4iG jelentős lépést tett a nyugat-balkáni távközlési piacon indított növekedési stratégiája megvalósításában. Jobbra Jászai Gellért. (Fotó: 4iG/Facebook)

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szerint „a Fidesz magánkézbe akarja játszani a teljes kommunikációs infrastruktúrát”, s a 4iG megvásárolhatja a gödi adatközpontot is, ami az államnak összes adatát, összes titkát tartalmazni fogja. „Onnantól kezdve Orbán embere, Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc korábbi üzletfele lesz az, aki az összes adatot bármikor megnézheti” – állítja az ellenzéki képviselő.

A legújabb hír az ügyben, hogy Hadházy Ákos bejelentette: Donáth Anna EP-képviselővel együtt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz a 4iG Nyrt. túlzott állami finanszírozása miatt. A Bizottságtól azt kérik: vizsgálja meg, összeegyeztethető-e az uniós joggal a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást” lehetővé tevő jogszabály, hogy a felvásárlások megfelelnek-e az európai versenyjogi szabályoknak, s hogy tiltott állami támogatás-e a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos és a Magyar Nemzeti Bank 84,45 milliárd forintos pénzügyi segítsége.

Jászai Gellért IT-cégei sorra nyerik a közpénzes munkákat | atlatszo.hu

Ez a nap sem telik el anélkül, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek ne nyernének valamilyen közbeszerzésen. Ezúttal a BKK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bízta meg Mészáros jobbkezének, Jászai Gellért IT-cégeit különböző beruházásokkal.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A beruházás kissé viharvert tábláján a befejezési határidőt „gondos kezek” kisatírozták. A szerző fotója.

Megosztás