722 milliárd forint közpénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül

Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.

2022 telén kérte ki közadatigénylésben a K-Monitor a Belügyminisztériumtól, hogy az Operatív Törzs milyen beszerzéseket hagyott jóvá működése idején, vagyis a koronavírus-járvány közel 3 évében. És nem csak azt, hogy összesen mennyi pénz ment el közbeszerzés nélkül, hanem azt is kérték a tárcától, hogy az adott beszerzési igényt pontosan melyik állami szerv vagy intézmény kezdeményezte.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A BM 45 nap haladékot kért az akkor már – Müller Cecília szállóigévé vált „Nincs erre jobb szövegünk?” kérdésével – közismertté vált kormányrendeletre hivatkozva. Ezután viszont nem válaszoltak, így a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével beperelte a tárcát.

A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel | atlatszo.hu

„A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”

722 milliárd 1464 sorban

A Fővárosi Törvényszék előtt a Belügyminisztérium vitatta, hogy jogalapja lenne a keresetnek, illetve, hogy a kereset szerinti adatigénylésnek eleget kellene tenniük. Azt is vitatták, hogy minden kikért adat tekintetében adatkezelőnek minősülnének, valamint azt állították, hogy a kért adatok egy része már a felperes K-Monitor birtokában van.

A bíróság az elsőfokú ítéletében kimondta, az adatokat ki kell adni, és azokat a BM kezeli. Mivel nem fellebbeztek, az ítélet jogerős lett. A K-Monitor ezután egy 1464 soros táblázatot kapott, amit az Átlátszó dolgozott fel. Az adatok alapján több cikkben mutatjuk be, mire költött az állam a koronavírus-járvány idején közbeszerzés nélkül.

A táblázatban összesen 722 milliárd forint értékű vásárlás szerepel.

Ebből legtöbbet, 127 milliárdot az Országos Kórházi Főigazgatóság költött el. Második helyen a Külügyminisztérium áll 116 milliárd forinttal, a harmadik pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 87 milliárdnyi közbeszerzés nélküli vásárlással. A különböző egészségügyi intézmények és a lélegeztetőgépeket intéző külügy mellett egyéb állami szervek is felmentést kaptak a közbeszerzési szabályok alól az Operatív Törzstől.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség például 13 milliárd forintot, a Klebelsberg Központ és különböző tankerületi központok összesen 7 milliárdot, a Miniszterelnökség pedig 3 milliárdot költhetett el a koronavírus miatt könnyített szabályok szerint.

Logikus módon a legtöbb pénz, 139 milliárd forint gyógyszerekre és tesztekre ment el a Belügyminisztérium listája szerint. Favipiravirra 5,2 milliárd forintot költöttek, Veclury-remdesivirre 13,1 milliárdot. Oltóanyagokat 77 milliárd, maszkokat 3 milliárd forint értékben vettek, de vannak furcsa tételek is az összesítésben.

Oltóanyagok, tesztek és elajándékozott lélegeztetőgépek áfája

Az talán kevésbé meglepő, hogy az állam oltóanyagokra költött. A mintegy 77 milliárd forint kiadásból a Pfizer/BioNTech vakcinái 46 milliárd forintba kerültek, a kínai Sinopharm és az orosz Sputnik V oltások árai azonban nincsenek a listában. Hogy azt ki és milyen módon szerezte be – vagyis kérte-e az Operatív Törzs jóváhagyását –, nem derül ki a táblázatból.

Jelentős kiadás volt a „stratégiai készleten felüli lélegeztetőgépek, valamint az adományozott védőfelszerelések vámtételei és áfája”, ami a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál szerepel. A „9023 darab lélegeztetőgép és eladományozott lélegeztetőgépek és egyéb eszközök szakanyagok áfája és vámtétele” 48 milliárd forintot tett ki. Persze érdekes megoldás, hogy az állam a közpénzből beszerzett gépek után külön nyilvántartja a saját magának befizetett adókat, de nyilván ez a számviteli törvény alapján helyes és jogszerű. Legfeljebb furcsán mutat.

Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu

Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.

„1000 db lélegeztetőgép összeszerelése, szállítás előtti tárolása, és szállítása a kért helyszínekre” – ezért a BM saját cégének 91 millió forintot utalt, de a Honvédelmi Minisztérium cége is beszállt a lélegeztetőgépek gyártásába. A belügy által kiadott táblázat szerint „lélegeztetőgép egységek a BME által fejlesztendő lélegeztetőgépekhez” 223 millió forintba kerültek.

Az 5 milliárdos járványkórház milliárdos állagmegóvása

2020-ban elsőként írtuk meg, hogy a Kiskunhalason felépült járványkórházból hogyan profitált a kormányközeli ZÁÉV és a WHB. Később arról is beszámoltunk, hogy az intézmény 2021 novembere után nem kezelt beteget, a rezsikiadásai viszont maradtak – még ha jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt az intézményben. Azért a villanyszámlát kértük a kórháztól, mert a konténereket hőszivattyúkkal, elektromos árammal fűtötték, gázt nem használtak.

5,3 milliós a havi rezsije a kiskunhalasi járványkórház egy éve üres épületegyüttesének | atlatszo.hu

2021 novembere után a járványkórház nem kezelt beteget, a rezsikiadások viszont maradtak, még ha azok jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt.

A K-Monitornak megküldött adatok szerint további milliárdok mentek el a járványkórházra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a „Kiskunhalasi Mobil Járványkórház állagmegóvásához, további kivitelezési munkáihoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok ellátása” címén közel 10 millió forintért rendelt szolgáltatást, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház pedig „Mobil járványkórház állagmegóvó beruházása” címen 2,1 milliárd forintot kért és hagytak is neki jóvá.

Liftfelújítás, kisbusz, útlevél-chip csere

A K-Monitor által kiperelt 1464 soros táblázatból az is kiderül, mi mindenre lehetett ráfogni, hogy Covid. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet egy teherautót és egy betegszállítót kért és kapott 22 millió forintért. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház 9 fős kisbuszt igényelt 15 millióért, valamint egy targoncát 2,5 millióért. Az intézmény fehérgyarmati, valamint a nyíregyházi és nagykállói telephelyén lévő térfigyelő kamerák cseréje, beüzemelése 11 millió forintot tett ki.

A Tolna Megyei Balassa János Kórház „Elhunyt ellátáshoz szükséges EH eszközök beszerzése” jogcímmel kért 1 millió forintot. A Gróf Tisza István Kórház fizioterápiás ellátórészlegét is a Covid címszó alatt építették meg és szerelték fel 125 millió forintért. A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulra közel 3 milliárd forintot hagyott jóvá az Operatív Törzs.

A „Minősített kormányhatározat végrehajtása (2021-2025.)” pedig 2,66 milliárd forintot ért. Sputnik vakcina szállításáért a DHL-nek 185 millió forintot fizetett a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az „útlevél-chip csere” 79,3 millió forintba került. A felsorolt költések mellett nincs magyarázat, vagyis nem tudni, hogy melyik mit takar pontosan.

Következő cikkünkben bemutatjuk, hogy mely cégeknél költötték az intézmények a legtöbbet, vagyis kik tűntek fel a százmilliárdos közpénzeső másik oldalán.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagok, a Comirnaty-vakcinák a Szent Margit Kórház tornatermében berendezett oltóponton 2021. november 22-én. (fotó: MTI/Kovács Attila)