„A titkolózás és az újabb információk tovább erősítik a gyanút, hogy a pénzek nagy része nem csak az eredeti célra ment” – közölte Facebook-oldalán Hadházy Ákos a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik 18 milliárdos projektjéről. Az országgyűlési képviselő egy egészségügyi szűrőprogramokról szóló uniós projektről tett fel kérdéseket még januárban, de a Müller Cecília vezette intézmény a járványhelyzetre hivatkozva csak most válaszolt, s a projektre vonatkozó, lényeges adatokat tartalmazó szerződés-mellékleteket továbbra sem küldte el.
Korábban nagy port vert, amikor Müller Cecília tisztifőorvos véletlenül a kollégáinak írt e-mailjét küldte el válaszul Hadházy Ákosnak arra az adatkérésére, amiben az EFOP-1.8.1-VEKOP-15 sz. projektről érdeklődött.
„Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ezt a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili” – írta a tisztifőorvos.
Hadházy a járványhelyzet miatt meghosszabbított adatkérési határidők lejártával most kapott választ az NNK-tól, és szerinte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) általa vizsgált projektje „tele van gyanús, hűtlen kezelésre utaló tételekkel”. A képviselő az eddig rendelkezésére álló adatok alapján most azt állítja, hogy több esetben pazarló módon történtek beszerzések: például az eredetileg tervezett endoszkópoknak csak a felét vették meg, a piaci árnak nagyjából kétszereséért. A képviselő kifogásolja azt is, hogy a projekten belül közel 200 millió forint jutott egy cégnek arra, hogy 4000 háziorvossal aláírasson egy szerződést és utána elutaljon nekik 50 ezer forintot (további 200 millió forintból).
„Több tanulmány született összesen több mint 30 millió forint értékben arról, hogy mit kell tartalmazni a szűrések eredményét rögzítő programnak, és 370 millió forintot költöttek az eredményeket rögzítő szoftverre, miközben létezik a COVID elleni oltás-regisztrációból is ismert Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), ami minden egészségügyi adatunk rögzítésére alkalmas.
Sőt, még 160 millió forint ment el e program hackertámadás elleni védelmére” – közölte Hadházy.
Mint erről akkor az Átlátszó is beszámolt, a képviselő egy korábbi sajtótájékoztatóján is beszélt már erről az NNK-projektről:
„Tisztán adminisztratív, sablonos, általában a költségvetési szerv saját munkavállalóval ellátott tevékenységet szervezték ki horribilis pénzért. Durván számolva háziorvosi rendelőnként 90 ezer+ÁFA forintért küldik el aláírásra a szerződést, állítanak ki teljesítési igazolást és utalnak pénzt úgy, hogy közben az állam számítógépes nyilvántartó rendszerét használják. Ez akkor is horribilis összeg, ha a háziorvosnak fizetendő összeget is ebből a keretből fizetik ki. Ebben az esetben kb 40 ezer forintba kerül egy szerződés kinyomtatása, elpostázása, teljesítési igazolás kifizetése és a pénz elutalása.”
Hadházy az ügy kapcsán kifogásolja, hogy az NNK által neki küldött válaszban egy weboldal linkje szerepel, amin elérhetők a szerződések, ám az, hogy ezek alapján mit vettek, nem derül ki, mert ezt az információt a weboldalról el nem érhető szerződés-mellékletek tartalmazzák.
Van olyan szerződés, ahol az elérhető táblázatban az NNK által fizetett összeg is hiányzik. Márpedig a képviselő szerint „az ilyen mellékletek elrejtése régi trükk arra, ha valaki rejteni akarja a túlárazásokat”, ezért újabb közadatkéréssel fordult Müller Cecíliához.
Az NNK válasza Hadházy Ákos adatkérésére
A Hadházy által működtetett Korrupcióinfó weboldalon elérhető a 17,9 milliárdos projektből 4,55 milliárdot lefedő szerződés, amiből például szoftverekre összesen 600 milliónyi forint ment el, honlapfejlesztésre 17 milliót költöttek, 370 millió forintot pedig az Országos Szűréstámogató Rendszerre.
Utóbbi az NNK honlapján megtalálható leírás szerint egy nagyon egyszerű nyilvántartó rendszer. A képviselő szerint nemcsak az érthetetlen, hogy ennek miért kell ennyibe kerülnie, hanem az is, hogy miért nem használható ehelyett a már meglevő, általános, mindenkiről minden egészségügyi adatot tárolni képes EESZT-rendszer.
Hadházy költségvetési csalás gyanúja miatt – mivel a projekt uniós pénzből valósult meg – korábban bejelentette az ügyet az Európai Unió csalás elleni hivatalánál, az OLAF-nál, ahonnan még nem kapott választ. Mi a korábbi cikkünk írásakor és most is elküldtük a kérdéseinket az NNK-nak és a Hadházy által kifogásolt legnagyobb értékű szerződést kötő cégnek, de mostanáig egyik e-mailünkre sem jött válasz.
Horn Gabriella
Címlapkép: Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány aktuális magyarországi helyzetéről tartott sajtótájékoztatóján a Fejér megyei Nagyvenyim orvosi rendelőjében 2020. november 15-én. (fotó: MTI/Vasvári Tamás)
Országgyűlési és EP-képviselők ingerküszöbét is elérték a paksi atomerőmű telephelyén az atomerőmű bővítéséhez szükséges engedélyezési folyamat keretében 2016-ban elvégzett, és...
A TASZ legújabb kutatása szerint a koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása. Teljesen természetes, hogy a minisztériumok...
Két lényegi elemmel egészítette ki a Patrióta Európa Mozgalom mémoldalnak juttatott közpénzekről szóló korábbi cikkünket a történetben a pénzek címzettjeként...
A demokráciákat és a jogállamiságot világszerte, így Európában is támadások érik. Mindez együtt jár a polgári tér szűkülésének tendenciájával, ami...
