Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.
„Elkészültek a Magyarországon gyártott, világszínvonalú lélegeztetőgépek” – 2020. szeptember 25-én az origo.hu Szijjártó Péterre hivatkozva arról számolt be, hogy „a Magyarországon gyártott lélegeztetőgép technológiai szempontból ma a legjobb a világpiacon: korhatár nélkül alkalmazható, alacsony energiafelhasználású és függetleníthető a kórházban lévő intenzív osztályokon rendelkezésre álló sűrített levegőt biztosító kiállásoktól.”
A Celitron egy magyar gyártó cég, amely a kutatásra és a fejlesztésre helyezi a hangsúlyt a sterilizálás és a fertőzésveszélyes hulladékkezelési rendszerek terén. Világszerte több mint 80 országban már több mint 400 kórházi veszélyeshulladék-kezelő egységet (hulladékfertőtlenítő berendezést), valamint több mint 4000 gőzsterilizálót telepítettek – emlékeztetett a kormánypárti lap.
Szijjártó Péter akkor azt is mondta a holland hátterű váci cég telephelyén tartott sajtótájékoztatón, hogy „a gépet a Honvédkórházban, a debreceni egyetemi kórházban és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen (SOTE) is tesztelték, és mindenhonnan csak a legjobb visszajelzések érkeztek. A legyártott gépekből 900 darab szállításra kész, 100 darabot még tesztelnek.”
Hogy miként esett a nem lélegeztetőgépgyártással foglalkozó cégre a választás, arról Péter Ádám, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ orvos alezredese írt. A ma is elérhető dokumentum szerint „A külföldről történő lélegeztetőgép beszerzés azonban komoly akadályokba ütközött. Az ismert, kipróbált, jó minőségű európai beszállítóktól részben exporttilalom, részben kapacitáshiány miatt lehetetlen volt importálni. A világ országai a hatalmas tartalékokkal rendelkező kínai állam felé fordultak, azonban a kínai piacon elérhető lélegeztetőgépek minősége változó volt.”
Az orvos alezredes tanulmányában az is szerepel, hogy „Egy korábban más jellegű termelést folytató cég birtokolta a Panther 5 lélegeztetőgép licenszének jogát. A váci telephelyű cég részére (Celitron Medical Technologies Kft.) kormányzati együttműködés segítségével sikerült a szükséges alkatrészeket gazdaságdiplomáciai eszközökkel beszerezni, így biztosítva a gyors határidőket. A kormány által biztosított logisztikai, szállítási segítséggel a gyártási folyamat is felgyorsítható volt. A cég gyártókapacitásának felépítése 2020 áprilisában kezdődött meg. A kormányzati megrendelésre készülő professzionális, modern lélegeztetőgépek első száz darabja 2020. július elejére, majd első ezer darabja 2020 augusztusára elkészült.”
Az írás szerint „A Panther 5 használati utasítása a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság honlapjáról illetve a https://tinyurl.com/Panther5HUN oldalról letölthető.” Ez a link már nem működik, de egy török oldalon elérhető egy prospektus a Celitron által gyártott eszközről.
Két és fél évvel a covid-járvány után a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) küldött közadatigénylésünkre kapott válaszból az derül ki, hogy a 2020. szeptember 25-i sajtótájékoztató után indult a Celitron által gyártott Panther 5 típusú lélegeztetőgépek szállítása.
Pedig ekkor már 15 825 gép állt a raktárban,
ahogy ezt korábban a KKM-re hivatkozva írta a Direkt36. Ahogy akkor fogalmaztak, ezek augusztus elejére már megérkeztek. A külföldről beszerzett lélegezetőgépek átlagára 57 106 euró volt (jelenlegi árfolyamon 20,1 milló forint), így összesen több mint 300 milliárd forintba kerültek.
A KKM a Celitron Medical Technologies Kft.-vel kötött szerződéssel kapcsolatban azt közölte, hogy „Az Eladó az 1.000 darab lélegeztetőgépet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (az Országos Kórházi Főigazgatóság jogelődje) raktárába 2020. december 10. napjáig szállította le, az alábbi négy ütemben:
A Celitrontól vásárolt eszközök darabára a KKM tájékoztatása szerint 29 ezer euró + ÁFA volt, ami az akkori 360 forintos euróval számolva nettó 10,4 millió forint gépenként. Az 1000 készülék így 10,4 milliárd forintba került.
A KKM most azt is közölte, a gépekből mennyi ment külföldre: 123 darab
A hazai kórházakba is jutott gép, ez viszont egy 2021-es cikkünkből derül ki. Akkor megírtuk, „perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa.” Nagy részük, bő 13 ezer darab raktárban állt, néhány száz darabot más országoknak adtunk, és 3 288 darab került hazai kórházakba. Az adatok szerint összesen 484 Celitron-gépet (Panther 5) osztott ki az ÁEEK 2021-ig.
Most, az újabb adatigénylésünkre az ÁEEK azt közölte, 2021 után még 353 darab Panther 5 típusú gépet adtak ki, így
a megrendelt 1000 darabból végül 837 valamilyen egészségügyi intézménybe, 163 pedig a raktárba került.
Vagyis a kormány ezzel azt is elismerte, hogy a tízezerszám rendelt kínai gépek alkalmatlanok voltak a hazai felhasználásra, ezért egy másik típus gyártására adott megbízást.
Legutóbb megírtuk, hogy a közel 14 ezer gép tárolása közel 400 millió forintot vitt el 2020 októbere óta. Arról is beszámoltunk, hogy több mint 17 milliárdért adott el ezer kínai lélegeztetőgépet a magyar külügynek a Fourcardinal Tanácsadó Kft., ami két év alatt 20 milliárd forint profitot realizált. A nagy siker után pedig úgy döntött a tulajdonos, hogy végelszámolással megszünteti a hatalmasat kaszáló társaságot. A magyar állam a koronavírus járvány idején háromszáz milliárd forintot költött az eszközökre.
„Egy szállítógép 2 millió 600 ezer maszkot, 10 ezer komplett védőruhát és 21 lélegeztető gépet hozott Budapestre a Kína-Magyarország légihídon, ezúttal Tiencsin városából.” Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
Jó kérdés, hogy mennyire volt indokolt 2020 őszén még 10 milliárdért lélegeztetőgépeket venni. A válaszhoz érdemes felidézni a Népszava 2021-es cikkét. Akkor Lantos Gabriellára, az Új Világ Néppárt szakpolitikusára hivatkozva azt írták, hogy „igaza volt Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának, amikor ezer lélegeztetőgépre kapcsolt betegnél húzta meg a magyar kórházi hálózat intenzív ellátásra képes kapacitásainak határát. A korábban egy nagy magánkórházat igazgató szakember szerint
a határ 800 és 1200 ágy között van, ennyi beteget lehet jó minőségben lélegeztetni a meglévő szakemberlétszámmal,
tehát már ezen a vonalon billeg az ellátás.” Lantos Gabriella hozzátette: „1200 beteg fölött már majd mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója”.
A problémáról Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos is írt az Átlátszón. A koronavírus-járvány hazai kitörése után nem sokkal, 2020 áprilisában Lovas felhívta a figyelmet arra, hogy „önmagában a lélegeztetőgéppel nem sokat érünk, ha nincs mellette elég és jól képzett személyzet, akkor mindegy, hogy hány ezer van belőle”.
A lélegeztetőgép személyzet nélkül semmit sem ér, mondja egy covidos betegeket kezelő orvos | atlatszo.hu
Az egy figyelmeztető jel például egy orvos számára, ha fokozódik a légszomj, nő a légzési munka, elkékül a beteg bőre, és oxigénmaszk mellett is romlik az állapota. Az oxigénhiánynak objektív jeleit is tudják mérni az orvosok, mint például a vér oxigén-szaturációját (vagyis a vér oxigéntelítettségét).
A Celitron elsősorban exportra termelt, ez derül ki a cég pénzügyi beszámolóiból. Hogy mennyire sikeresen, azt nehéz megmondani: 2015-2019 között 7,2 milliárd forint bevételt értek el, az üzemi eredményük negatív volt, összesen mínusz 1 milliárd forint. Vagyis ennyit kellett a tulajdonosnak pótolnia.
A 2020-as kormányzati üzlet 10 milliárdos hazai bevételt hozott a cégnek, a nyereség 2,9 milliárd forint lett. A KKM tájékoztatása szerint minden egyes lélegeztetőgépért 29 ezer euró + áfát fizettek, az akkori 360 forintos euróval számolva ez nettó 10,4 millió forint gépenként. Az 1000 egység így 10,4 milliárd forintba került.
Az izraeli tulajdonos nem vett fel jutalékot, a bevételből egy jelentős rész közvetítőhöz került. A disztribútori jutalék a cég kiegészítő mellékletei szerint 2018-ban 23,7 millió, a 2019-ben 42 millió forint volt. A lélegeztetőgép-üzlet után ez 1,499 milliárd forintra nőtt, majd 2022-re újabb 804 millió forintot irányoztak elő.
A cég honlapján nincs egy sor sem a lélegeztetőgépekről. A Celitrontól azt kérdeztük,
Merthogy 2021-ben a cég ismét veszteséges volt, az üzemi eredménye -348 millió forint lett. A NAV egyik közleményében úgy fogalmaz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyeli az olyan adózók tevékenységét is, akik a bevallásaik alapján folyamatosan veszteségesen működnek.
Ahogy írják: „minden vállalkozás alapvető célja, hogy nyereséget termeljen. Ez a bevallási adatokban is visszaköszön, azaz látszik, hogy megéri fenntartani a vállalkozást. A NAV revizorai azonban többször találkoznak olyan adóbevallásokkal, amely alapján a vállalkozó több éven át csak veszteséget termel.” Ilyenkor jogosan merül fel az adóhatóság szerint a kérdés:
miért működtet valaki egy tartósan veszteséges vállalkozást?
A CELITRON Medical Technologies Kft. tulajdonosa a holland bejegyzésű Celitron B.V. vállalat. A holland nyilvántartások szerint komoly nyereség az anyavállalatnál sem jelentkezik.
A Transparency International (TI) pedig azért indított pert, hogy kiderüljön, a 300 milliárd forintért vásárolt kínai lélegeztetőgépek közül hány darabot sikerült eladnia a kormánynak. Jogerősen nyertek, de a Kúriához fordult a Belügyminisztérium, így egyelőre nem kell megmondania, mennyi lélegeztetőgépet adtak el.
A Szijjártó Péter vezette KKM is a Kúriához szaladt, miután szeptemberben jogerős bírósági ítélet kötelezte a tárcát a lélegeztetőgépek beszerzésével kapcsolatos dokumentumok kiadására, amelyekért végrehajtókat is küldött a momentumos Tompos Márton.
Segesvári Csaba
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Egy Panther 5 típusú lélegeztetőgép (fotó: Facebook/Szijjártó Péter)
A Kórházi Főigazgatóság azt mondta, hogy a mentőbeálló kimaradt a tervezésből, de az államtitkár szerint csak lett egy másik is. A fotók mást mutatnak.
2022-ben 188 852 tesztet semmisítettek meg az OVSZ-nél, amit Bayer Zsolt felesége vezet, és Bayerné ismerőseinek cégétől vett teszteket milliárdokért.
Kupper András 2009-ben országgyűlési képviselőként még sérelmezte a Parlamentben, hogy "a kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni".
A vásárlást az Operatív Törzs mentesítette a közbeszerzés alól, csak a K-Monitor hosszas pereskedése után derült ki, hogy egyáltalán volt ilyen.
