A K-Monitor és a TASZ szerint többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel

A két civil szervezet által 2020 szeptemberében elindított korrupciófigyelő program során 3 havonta kiadott jelentésekben értékelik az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. Az első jelentés a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálja – az anyaghoz szakértői véleményt adott az Átlátszó főszerkesztő-helyettese, Erdélyi Katalin is.

Idén szeptemberben a K-Monitor és a TASZ közös korrupciófigyelő programot indított, hogy háromhavonta kiadott jelentésekben értékeljék az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. A két szervezet két kategóriában összesen hat állítást fogalmazott meg, és ezeknek az érvényesülését vizsgálják az események értékelése során. Ezek a szempontok a következők:

a) Korrupció és hatalommal való visszaélés témakör

1. A kormány nem használhat fel közpénzt saját hatalma megerősítése, megtartása érdekében.
2. A kormány nem rendelkezhet a közvagyon felett oly módon, amely a politikai közösség egy csoportját (pl. helyi önkormányzatok) politikai elköteleződés alapján, vagy autonóm szerveket autonómiájuk csorbításának céljával hátrányos helyzetbe hozza.
3. A kormány nem biztosíthat közpénzből származó forrásokat a vele rokonszenvező (gazdasági) szereplők számára kizárólag ezen tulajdonságukra tekintettel.

b) Jogállamiság témakör

1. Az államnak kötelessége átláthatóan működni, döntéseiről és azok indokairól a polgárokat tájékoztatni a közhatalom ellenőrzését lehetővé tevő módon.
2. A kormány köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a meglévő függetlenség szintjét csökkenti vagy garanciáit aláássa az önkormányzatok és a független állami szervek tekintetében.
3. A kormány általános ilyen irányú kötelezettsége mellett különösen köteles tartózkodni attól, hogy a jogállami garanciákat és a közpénzek felelős kezelésének követelményét válságkezelési célokra hivatkozva aláássa.

A napokban jelent meg az első jelentés, amely a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálja.

„Első jelentésünkben megfogalmazott hipotézisünk, hogy a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése, illetve első hullámának kezelése során a kormány olyan intézkedéseket (is) hozott, melyet elősegítették, hogy saját hatalmát megerősítse, gazdasági holdudvarát előnyökhöz juttassa és politikai ellenfeleinek mozgásterét közjogi és fiskális eszközökkel csökkentse.” – olvasható az anyagban.

A jelentés a március 11-i, a koronavírus miatti veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelettel indul, majd a „felhatalmazási törvénnyel” folytatódik, ami a kormánynak a veszélyhelyzet idejére időkorlát nélküli különleges jogokat adott. És bár a veszélyhelyzetet egy júniusi törvénnyel megszüntették, számos veszélyhelyzeti intézkedés életben maradt, vagyis a kormánynak továbbra is az egyébként szokásosnál bővebb mozgástere van. Ez – írja a jelentés – „egyúttal megnyitotta az utat azelőtt, hogy [a kormány] egyrészt intézkedéseit a korábban megszokottnál is gyorsabban, a nyilvánosság bevonása és a közvélemény tájékoztatása nélkül hozhassa meg, mindezeket ráadásul a járvány megfékezésére hivatkozva tegye.”

Ilyen intézkedés volt például a közbeszerzési szabályok fellazítása a koronavírussal kapcsolatos beszerzések kapcsán, hogy a bürokrácia ne akadályozza és ne lassítsa a védekezést. Ez az indok természetesen racionális egy pandémia idején, ám a gyakorlatban Magyarországon átláthatatlan és korrupciógyanús eljárásokat eredményezett, főként a lélegeztetőgépek beszerzésénél.

Kitér a jelentés arra is, hogy miközben a kormány a koronavírusra hivatkozva csökkentette a pártok költségvetési támogatását, forrásokat vont el egyes fővárosi kerületektől, és a gépjárműadót az önkormányzatoktól az államkasszába irányította, a járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból komoly összegeket csoportosított át focira, vadászkiállításra, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonalra is.

Ezt a vasútépítési beruházást, ami hazánk minden idők legdrágább vasútfejlesztése lesz, és amelyben a miniszterelnökkel közeli kapcsolatban lévő Mészáros Lőrinc is részt fog venni, ráadásul 10 évre titkosították májusban.

„A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”

Szó van a jelentésben arról is, hogy az Operatív Törzs sem jár az élen tájékoztatásban: megyeinél részletesebb bontású és archív adatokat nem közölnek, a polgármestereket sem informálják, és az újságírói kérdésekre sem válaszolnak. A sajtó munkáját emellett tovább nehezíti az is, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva 15-ről 45 napra hosszabbították meg a közadatigénylések válaszadási határidejét, ami egyszeri alkalommal további 45 nappal összesen 90 napra nőhet. Ez számos visszaélésre adott okot, hiszen az adatgazda a járványra hivatkozva húzhatta az időt a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával.

Az anyag foglalkozik azzal is, hogy az Átlátszó lefotózta augusztusban Szijjártó Péter külügyminisztert Szíjj László kormányközeli üzletember luxusjachtján, ami erős korrupciós aggályokat vet fel, de a tárcavezető magánügynek nevezte az utat, és nem lett semmi következménye.

A K-Monitor és a TASZ első korrupciófigyelő jelentése itt olvasható(PDF).

A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója, Hajdu Nóra, az IDEA Intézet munkatársa, Reszkető Petra, a Budapest Intézet munkatársa, és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese.

Címlapkép: Orbán Viktor a ferihegyi repülőtéren fogadja a Kínából érkezett maszk-, teszt- és lélegeztetőgép-szállítmányt 2020. március 24-én. (fotó: Orbán Viktor/Facebook)