2022. március elején megjelent a két civil szervezet hatodik Korrupciófigyelő jelentése, amelyben a 2021. október és 2022. január közötti időszakot tekintették át jogállamisági és korrupciós szempontokból. Az elemzés szerint folytatódott a korábbi tendencia, vagyis a Fidesz igyekezett bebiztosítani saját embereit, pénzelni a hozzá közel álló üzleti köröket, ellehetetleníteni az ellenzéket, akadályozni az újságírók munkáját, valamint az állampolgárok információkhoz jutását. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.
„Miközben a koronavírusjárvány negyedik, illetve ötödik felfutási hulláma határozta meg az állampolgárok mindennapjait, a Kormány – olykor trükkös módszereket használva – bebiztosította, hogy az elvileg független, ellenőrző szervek élén még hosszú évekig a jelenlegi kormányzatot kiszolgáló szereplők foglalhassanak helyet – nem függetlenül a közelgő országgyűlési választásoktól” – ezzel a mondattal kezdődik az anyag, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a K-monitorral együttműködésben készített.
A hatodik Korrupciófigyelő jelentés a 2021. október és 2022. január közötti időszakot átvizsgálva megállapítja, hogy „a legutóbbi jelentésekben tárgyalt, a korrupciós kockázat szempontjából káros tendenciák – az ellensúlyok gyengítése, a NER-közeli klientúra helyzetbe hozása, az állami és magánérdekek összefonódása – a tárgyalt időszakban is jellemzőek voltak”.
A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt, a harmadikról itt, a negyedikről itt, az ötödikről pedig itt írtunk.
A 26 oldalas, könnyen emészthető, közérthetően megfogalmazott anyag első része az átláthatóságot csökkentő és a korrupció elleni fellépést nehezítő intézkedéseket tekinti át. Itt első helyen a Koncessziós Tanács megalakulása áll, melynek elnöke Bíró Marcell lett, aki 2015 és 2018 között a Miniszterelnöki Kabinetiroda, majd 2021. nyárig a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára volt, tehát erősen fideszes kötődésű.
Ide került az is, hogy átszervezések és törvénymódosítások segítségével bebetonozták pozíciójába az ÁSZ alelnökét, megerősítették a Legfőbb Ügyész és az alapvető jogok biztosa elmozdíthatatlanságát. Az ügyészségről szóló részben hivatkozzák az Átlátszó 2021 szeptemberi cikkét, amelyben 20 olyan fontos ügyet (pl. Elios, 4-es metró, Biodóm) gyűjtöttünk össze, amik valahogy elakadtak az ügyészségen.
A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.
Szó van még az anyagban a Médiatanácsról is, hiszen Karas Mónika 2021 novemberében lemondott a Médiatanács vezetéséről és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöki posztjáról, ezáltal utódát a jelenlegi kormány választhatja meg 9 évre. Mivel a Médiatanács szerepe nagyon fontos (lenne) a sajtószabadság biztosításában, komoly kockázatot jelent, ha a vezetője nem pártfüggetlen személy.
Foglalkozik az anyag két kiemelt beruházással is, a Matthias Corvinus Collegium központjával és a Magyar Nemzeti Bank székházának átépítésével – mindkét beruházást kivonták az érvényben lévő szabályok alól, ami (mint ahogy szinte az összes ilyen kiemelt beruházás) súlyos visszaélésekre ad lehetőséget.
Az oltásokkal és a koronavírus-fertőzöttséggel kapcsolatban pozitív fejleményekről ír a jelentés, mert a TASZ-nak az oltási tervek nyilvánosságra hozataláért indított perei során előkerült egy ilyen dokumentum, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalást tett közzé arról, hogy a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, ezért a polgármestereket tájékoztatni kell róluk.
Az is pozitívum, hogy egy perben a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete kimondta, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságnak ki kell adnia napokra és kórházakra lebontva, hogy mennyi covidos beteget ápoltak intenzív és nem intenzív osztályon 2020. szeptembertől 2021. márciusig.
Helyt kapott a jelentésben a tavaly ősszel megrendezett Vadászati Kiállítás is, amelynek szervezője, az állami tulajdonú Egy a Természettel Nonprofit Kft. szinte minden adatigénylés válaszadási határidejét meghosszabbította 45 nappal. Emiatt kicsit sok idő alatt, de az Átlátszó kiderítette, hogy 17 milliárd forintba került a kiállítás, és még 5 milliárd elment a vidéki költségekre.
A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok.
A jelentés második része a költségvetéssel kapcsolatos visszásságokkal foglalkozik: itt szerepel a növekvő államháztartási hiány, a sorozatosan módosítgatott és ezért átláthatatlan központi költségvetés, és az Európai Unió által még mindig nem elfogadott magyar Helyreállítási Terv.
A harmadik rész a tőkekoncentrációról és a közvagyon kiszervezéséről szól. Az első pont rögtön a Budapest–Belgrád vasút, amely kínai hitelből, kínai kivitelezőkkel valósul meg, de Mészáros Lőrinc cégei alvállalkozóként részt vesznek benne. A projektnek – ami a legoptimistább becslések szerint is leghamarabb 130 év múlva térül meg Magyarország számára – 2021 októberében volt az alapkőletétele.
Ez a blokk taglalja a Fidesz-közeli üzleteket is: ilyen például az a 4iG többségi tulajdonszerzése az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-ben, a német Rheinmetall AG befektetéséből a 4iG-be, és a Gránit Bank megvásárlásáról a miniszterelnök veje, Tiborcz István cége által. Szintén ebbe a részbe került az üzemanyagok árának befagyasztása, valamint a rendkívüli jogrend meghosszabbítása, mert utóbbival a kormány kivette a közbeszerzési törvény alól az Eximbank egyes szerződéseit, és készfizető kezesnek tette meg az államot a bank egyes hiteleinél. Ebben a részben elemzi a jelentés a privatizált állami ingatlanok és a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását, a kulturális ágazatban történt pénzosztást és a Schadl-Völner-ügyet is.
Az anyag negyedik blokkja az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat aránytalanul érintő döntéseket szedte csokorba: például a kiemelt beruházássá nyilvánított építkezést a Népfürdő utcában, aminek kapcsán a kormány átnyúlt az érintett XIII. kerületi önkormányzat feje fölött – állítólag azért, mert a beruházó üzleti kapcsolatban van a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fiával.
Ebbe a részbe tartozik az is, hogy maradhat az iparűzési adó felezése, és nem emelhetnek más adókat sem az önkormányzatok, ami mindegyiknek rossz, de a fideszeseket kompenzálja a kormány. Az ellenzékieket nem. Például 2021 őszén csak a fideszes vezetésű kerületek kaptak fejlesztési pénzeket.
A fentieken túl szó van még az anyagban a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásairól, az ismeretlen közpénzösszegből lezajlott országos buliturnéról és a gödi önkormányzatnak nem odaadott Samsung-pénzekről is.
A TASZ és a K-Monitor hatodik Korrupciófigyelő jelentése teljes egészében itt olvasható.
A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója, Reszkető Petra, a Budapest Intézet kutatója és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese. Címlapkép: A kormány kihelyezett ülése Hajmáskéren 2021. szeptember 30-án (forrás: Magyarország Kormánya/Facebook)
Az Átlátszó információi szerint a Fidesz-kormány előtt van egy előterjesztés, amelynek értelmében 2022-2025 között több fejlesztést is végrehajtanának az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) összesen bruttó 7,35 milliárd forintból. A módosítások egyik oka, hogy a kormány hozzájuthasson a Helyreállítási Alapban lévő rengeteg európai uniós pénzhez, amiből a magyar kormánynak még nem adott az EU egy fillért sem, mert aggódik a korrupciós kockázatok miatt.
Nem verték nagydobra, hogy mely cégekkel kötöttek szerződést a tanulói és tanári laptopok leszállítására, amelyeket az Európai Unió újjáépítési alapjából...
A kormánypárti dokumentumfilmes és kommunikációs szakember inkorrektséggel és etikátlansággal vádolja az Átlátszó cikksorozatát, amelyben bemutattuk, hogyan fordult a keze alatt orosz irányba egy eredetileg a Székelyföld autonómiáját célzó európai uniós polgári kezdeményezés, amelynek a promóciójára Pesty László nonprofit cége 637 millió forintos magyar állami támogatást kapott.
