„Közérdekre” hivatkozva tovább titkolná a hatóság a gödi Samsung-gyár vízvizsgálati adatait

Hiába mondta ki első fokon a bíróság az általunk indított adatigénylési perben, hogy a vízügyi hatóságnak nyilvánosságra kell hoznia a gödi akkumulátorgyár monitoring adatait, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság fellebbezett a döntés ellen. A hatóság szerint, mivel a Samsung-gyár nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, a mérési eredmények közérdekből nem kiadhatók. A gödi kutak vizében kimutatott mérgező oldószer ügyében pedig nem végeztek semmilyen tényfeltárást, mert szerintük a civilek által megrendelt, szennyezést kimutató vizsgálat nem volt elég alapos. 

Amint arról korábban beszámoltunk, a vízügyi hatóság ellen indított adatigénylési perben a bíróság e cikk szerzőjének adott igazat. Az elsőfokú bírói ítélet szerint a Samsung-gyár területén végzett talaj- és vízvizsgálati adatokat nyilvánosságra kell hozni, és nem titkosíthatók arra hivatkozva, hogy azok újabb engedélyek kiadásának „döntésmegalapozó” dokumentumai. 

A kiemelt beruházás adatai nem nyilvánosak

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) azonban fellebbezést nyújtott be a bírói döntés ellen. „Az alperes az adatok kiadásának megtagadása során – mikor is arra hivatkozott, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás még nem fejeződött be – megfelelően mérlegelte a kiadáshoz fűződő közérdek súlyát egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítása körében” – olvasható a fellebbezésben.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az indoklás szerint a kiemelt beruházás státuszra való tekintettel az adatkiadás megtagadása közérdekből történik. Emellett hosszasan részletezik, hogy a folyamatosan bővülő Samsung-gyár összes hatósági eljárásának adatai – köztük a környezet- és természetvédelmi, vízügyi, talajvédelmi eljárásoké –, mivel „kiemelt jelentőségű ügyekről” van szó, nem hozhatók nyilvánosságra. A hatóság egyéb jogi érveket is felsorakoztatva kéri, hogy a Fővárosi Törvényszék másodfokú eljárásban utasítsa el az adatkiadásra kötelező ítéletet, és új bírósági tárgyaláson hozzon megfelelő döntést. 

Nem kell kivizsgálni, hogyan került mérgező oldószer a kutakba 

Májusban írtuk meg, hogy a gödi kutak vizében egy NMP (N-metil-2-pirrolidon) nevű mérgező oldószer jelenlétét mutatta ki egy szakértői vizsgálat. Ezt a veszélyes anyagot – amely nagy mennyiségben bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, és károsíthatja a születendő magzatot – az akkumulátorgyártás során is használják. A Samsung-gyár bővítéséhez készült engedélyezési dokumentáció szerint már 2019-ben évi 11 ezer tonnát használtak fel belőle a gödi üzemben.  

Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu

Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.

Cikkünk megjelenését követően a vízügyi hatóság arról értesített minket, hogy a szennyezésről írtakat közérdekű bejelentésnek tekintik, és megkezdték a kivizsgálást. Majd egy hónap múlva újabb levelet küldtek, miszerint a „teljes körű kivizsgálás” érdekében meghosszabbítják a törvényben megszabott harminc napos határidőt. Végül 65 nap után kaptunk egy tájékoztatást arról, hogy

semmilyen vizsgálatot nem végeztek, mert azt nem tartják indokoltnak. 

A hatóság tájékoztató levele közlik, hogy a gödi közműhálózatban lévő ivóvíz „ellenőrzött minőségű”. A kútvizek szennyezését szóló szakértői vélemény azonban szerintük nem ad meg minden információt. Nem tartalmazza a mintavételre használt kutak műszaki paramétereinek leírását, a kutak helyszínének hidrogeológiai szempontú bemutatását, valamint a kutak környezetében folytatott azon tevékenységek ismertetését, amelyek esetleg befolyásolhatták a vízminőséget. 

Emiatt az FKI szerint a civilek által készíttetett szakértői vélemény „nem alkalmas a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyártási tevékenységnek a víz mint környezeti elemre gyakorolt hatásainak feltárására”.

Arról, hogy az említett „háttérinformációkat” miért egy vízvizsgálati dokumentumtól várják – annak ugyanis ilyen adatokat nem kell tartalmaznia –, s a hatóság miért nem derítette ki ezeket, nem esik szó a tájékoztató levélben. A civilek által megrendelt vizsgálat szakvéleménye egyébként nem említi a gödi gyár tevékenységének vizsgálatát. A szakvélemény azt szögezi le, hogy a talajvízben talált mérgező oldószer jelenlétének okait „egy teljes körű tényfeltárással lenne célszerű kivizsgálni”.

Az illetékes vízügyi hatóság azonban semmilyen tényfeltárást nem végzett, víz- vagy talajmintavételek, laborvizsgálatok nem történtek. 

A Samsung SDI Magyarország Zrt. szintén nem tette közzé az általa korábban ígért gödi vízvizsgálatok eredményét. A cég megbízásából a gödi önkormányzat LMP-s képviselője, Fülöp Zoltán május elején a Samsung-gyár által beharangozott vízvizsgálatra jelentkezőket toborzott a gödi kúttulajdonosok köréből azt ígérve, hogy a vizsgálatok végeztével „a szakértői jelentés nyilvános lesz”. Több mint két hónapja azonban sem a cég, sem a Samsunggal kapcsolatot tartó gödi zöldpolitikus nem ad tájékoztatást a vizsgálatokról.

Nyilvánosságra kell hozni a gödi Samsung-gyár eltitkolt vizsgálati dokumentumait | atlatszo.hu

Nem lehet elzárni a nyilvánosság elől a gödi akkumulátorgyár vízmonitoring adatait és a katasztrófavédelmi hatóság vizsgálati jegyzőkönyveit – ezt mondta ki a bíróság abban a perben, amit szerzőnk indított az Átlátszó közérdekű adatigénylésének megtagadása ügyében. Az ítélet nem jogerős.

A minisztérium szerint az ivóvíz rendben van

Az Átlátszó által közzétett gödi szennyezés ügye a parlamentben is téma volt, írta meg a Mérce. Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője írásbeli kérdést nyújtott be, amelyben azt firtatta, milyen mérésekre és vizsgálatokra alapozta dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter – aki az új kormányban a környezetvédelemért is felel – azt a Fenntartható Fejlődés Bizottság ülésén elhangzott állítását, hogy a gödi vízszennyezést nem a Samsung-gyár okozza.

A minisztérium nevében válaszoló államtitkár,

dr. Koncz Zsófia a feltett kérdésre lényegében nem reagált.

Válasza szerint a gödi közműhálózatban ivóvíz-vizsgálatokat végeztek, és az ivóvízben nem találtak szennyezést. Az nem derült ki, hogy mindennek mi köze van a gödi kútvízben talált toxikus anyagok jelenlétéhez, és honnan tudják, hogy a szennyezés nincs kapcsolatban a Samsung-gyárral.

A hatósági és minisztériumi válaszok azt sugallják: a hivatalos szerveknek nem is áll szándékában feltárni és felszámolni a független vizsgálat által felfedezett környezetszennyezést.  

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A gödi Samsung-gyár az M2-es út felől