29 helyreigazítási pert vesztett tavaly a kormánymédia, ebből 13-at az Origo bukott

A Fővárosi Törvényszéktől kapott összesítés szerint összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek tavaly a Fidesz-közeli médiatermékek. A rekorder az Origo 13 elmarasztaló ítélettel, a második helyen pedig a Pesti Srácok áll 8 elbukott perrel. Az Átlátszó csupán 1 pert vesztett el tavaly, de idén másodfokon azt is megnyertük: Érd volt fideszes alpolgármestere a bíróság szerint is rokona a város óvodaépítési tenderein taroló cég tulajdonosának.

Már ötödik éve követjük figyelemmel, hogy hány esetben hazudtak a bíróság szerint is a kormánypropagandát toló médiatermékek, és hányszor bukott el helyreigazítási pert a független sajtó. Bár tavaly a keresetek és így az ítéletek száma mindkét oldalon csökkent, a tendencia változatlan: a Fidesz-közeliekről sokkal többször bizonyosodik be, hogy hazugságot közöltek tényként.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ahogy a kormánypárt állami hirdetésekkel és „baráti” tulajdonszerzésekkel egyre jobban jobban leuralta a magyar médiapiacot, úgy lettek egyre hangosabbak és képtelenebbek a kormány ellenségeiről szóló lejárató anyagok a Fidesz holdudvarába tartozó sajtótermékekben. A képlet egyszerű: mondani/hazudni valami durvát, ami bevésődik a szavazótábornak, aztán ha az érintett perel és nyer, akkor néhány hónap/év múlva kitenni csendben egy apró betűs helyreigazítást, amit senki nem vesz észre, és már nincs is jelentősége.

2018 elején közöltünk először adatokat a különböző médiatermékek által elvesztett sajtó-helyreigazítási perekről. A számokat a Fővárosi Törvényszéktől kaptuk, miután közadatigényléssel fordultunk hozzá az ügyben. Azóta is figyelemmel követjük és nyilvánosságra hozzuk az elbukott sajtóperek számát: 2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 73-at, 2020-ban 57-et, 2021-ben pedig 54-et. Vagyis ez alatt az öt év alatt összesen közel 400 helyreigazítási pert vesztettek el a Fidesz-barát médiatermékek.

Közel 400 pert vesztett 5 év alatt a Fidesz-barát média, ebből 103-at az Origo bukott | atlatszo.hu

A fideszes propagandát toló közmédia, Origo, Magyar Nemzet, Pesti Srácok és társai mellett minden évben bemutattuk a kormány által támadott szerkesztőségek által elvesztett helyreigazítási perek számát is. A független sajtó 5 év alatt mindössze 40 pert vesztett el részben vagy egészben, vagyis tizedannyit, mint a Fidesz-média.

A hagyományoknak megfelelően idén is közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől az előző évben elbukott sajtóperek adatait. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Ripost, a Lokál, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, a közmédia, az Origo, a 888, a TV2 és a HírTV ellen hány darab sajtó-helyreigazítási kereset érkezett, és hány ilyen pert vesztettek el ezek a szerkesztőségek.

A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok alapján 2022-ben összesen 29 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek a kormányközeli médiatermékek.

Összesen 46 keresetet nyújtottak be ellenük, vagyis az esetek 63 százalékában buktak el, ami nagyon magas arány. A lista első helyén – mondhatni szokás szerint – az Origo áll, amely 13 sajtópert vesztett (16 keresetből, tehát ez 81%-os bukási arány), a második pedig a Pesti Srácok 8 elbukott perrel (12 keresetből, vagyis 66%-ban vesztettek).

Összehasonlításképpen a korábbi évekhez hasonlóan most is kikértük a kormányfüggetlen sajtótermékekre vonatkozó helyreigazítási adatokat is. A bíróságtól kapott adatok szerint

a 444, az RTL, a Telex, a 24.hu, a HVG, a Magyar Hang és az Átlátszó összesen mindössze 6 helyreigazítási pert vesztett el.

A 24.hu (3 kereset) és a nyomtatott HVG (1 kereset) egyetlen pert sem bukott, az RTL és a Magyar Hang (nyomtatott és online) ellen pedig nem is adtak be keresetet a bíróságra.

Az Átlátszó ellen 1 kereset érkezett tavaly, és azt a pert akkor első fokon elvesztettük – ám idén, másodfokon megnyertük. A kérdés az volt, hogy jogosan neveztük-e rokonnak Érd fideszes volt alpolgármesterét és a város óvodaépítési közbeszerzésein taroló cég tulajdonosát az alapján, hogy a testvéreik házasságot kötöttek. Az elsőfokú bíróság a Polgári törvénykönyvből (Ptk.) indult ki, azonban abban csak a „közeli hozzátartozó” fogalma szerepel, ami közös elődtől való származáson alapuló vagy házassággal létrejövő családi kapcsolatra utal.

Fellebbezésünkben jeleztük, hogy a magyar jogszabályok nem definiálják a „rokon” szó fogalmát, azonban a köznyelvben a Ptk.-beli meghatározásnál jóval tágabb a fogalma. Beadványunkban hivatkoztunk Móricz Zsigmond egyik leghíresebb regényére, a Rokonokra is, a másodfokú bíróság pedig nekünk adott igazat.

Móricz Zsigmond segítségével jogerősen pert nyertünk Érd fideszes volt alpolgármestere ellen | atlatszo.hu

Van-e mélyebb tanulsága, hogy a művészvilágban és a fiatalok körében népszerű pesti vendéglátóhelytől az ellenzéki önkormányzat megvonja az éjjeli nyitvatartásra vonatkozó engedélyét?

Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Frissítés, 2023.03.16.: Cikkünk korábbi verziójában a címlapképen és a második ábrán tévesen az szerepelt, hogy a független sajtótermékek az ellenük indított perek egyhatodát vesztették el. A hibáért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük.