Erzsébetváros tíz évre titkosította a polgármester vejének köreitől rendelt tanulmányokat
Az erzsébetvárosi önkormányzattal szerződő két vállalkozás közös pontja Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, aki Niedermüller Péter DK-s polgármester veje.
Tavaly ősz elején indítottuk azt a sorozatunkat, amelyben a megyei jogú városok politikai viszonyait tártuk föl a közelgő önkormányzati választás alkalmából. Bemutattuk múltjukat, gazdasági, demográfiai helyzetüket, megszólaltattuk a helyi közélet szereplőit, és igyekeztünk kiszámítani az esélyeket.
Az elmúlt hónapokban azokra a helyekre koncentráltunk, ahol országos szempontból is érdekes történés zajlott, vagy egyik vagy másik személy miatt ismertebb a helyi politika, avagy volt olyan esemény (például helyszíne volt az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénynek, vagy nemrég nyert a település megyei jogú város címet), amely különleges apropót adott. Továbbá végigvettük azokat a helyeket mind, ahol kétséges a kimenetele a mostani választásnak. Ezek közül Miskolcon a cikk megjelenéséhez képest föl is borult az addigi állapot, a hivatalban lévő polgármester a várakozásokkal ellentétben nem indul újra, az ellenzék pedig nem tudott másik közös jelöltben megállapodni, így az írásunk megjelenésének időpontjához képest jelentősen nőttek a Fidesz esélyei.
A többi helyen nem változtak érdemben az erőviszonyok, tehát a megyei jogú városok kétharmadáról az Átlátszó olvasói érvényes és reményeink szerint részletes információkkal rendelkeznek. A sorozat zárásaként két részben röviden ismertetjük a további városok politikai előéletét és a lehetséges forgatókönyveket a jövőre nézve. Azért ezek a települések maradtak a végére, mert sem országos botrány nem rázta meg őket, sem különösebb eset nem fordult elő, és mindenhol – talán egy kivételtől eltekintve – komoly meglepetés volna egy fordulat.
Zalában két megyei jogú város is található, és ahogy általában a szomszédváraknál, a különbségek jelentősek köztük. A képet színezi – és a rivalizálást növeli –, hogy Nagykanizsa a nagyobb kiterjedésű, sokáig jóval nagyobb népességgel rendelkező, iparosultabb és az ország vérkeringésébe a történelemben könnyebben csatlakozó város, viszont a megye perifériáján elhelyezkedő, a régi megyegyűléseknek is helyet adó Zalaegerszeg a megyeközpont, noha a XIX. században egy időre még a városi jogállását is elvesztette. A történelemből ugyan nem feltétlenül következne, de politikailag is megfigyelhető különbség: Egerszeg szilárdan jobbos, míg Nagykanizsa inkább balra hajlott – ez leginkább a kétezres években ütközött ki.
Zalaegerszegen legutoljára 1994-ben termett a baloldal számára babér, de akkor is csak az országgyűlési választáson. Akkor nyert először és utoljára egyéni parlamenti mandátumot szocialista politikus (az azt megelőző négy éveben egy SZDSZ-es képviselte a várost az Országházban). ’94 őszén azonban már az a Gyimesi Endre, aki azután 16 évig állt a település élén, s közben három cikluson át a parlamenti mandátumot is birtokolta, sőt, azt még egy ciklussal tovább is. 2010-től két fideszes követte egymást a polgármesteri székben, a jelenlegi elöljáró, Balaicz Zoltán 2014 óta van hivatalban.
Nagykanizsa esetében viszont 1994. egy hosszú MSZP-s időszak kezdetét hozta el, amelyet csak négy évre és csak a parlamenti mandátumok tekintetében tudta megtörni egy kisgazda képviselő 1998 és 2002. között. Önkormányzati szinte a megyei jogú városok közül Nagykanizsa ugyanakkor egy sajátos rekordot mondhat magáénak. Minden egyes ciklusban más állt a város élén. Először egy SZDSZ által támogatott független polgármester, majd következett három szocialista városvezető, akik közül talán az utolsó Litter Nándor talán maradhatott is volna, amennyiben nem következik be pártszakadás a helyi szervezetben, és nem indítanak két jelöltet is a szocik úgy megosztva a szavazatokat, hogy a fideszes fusson be nevető harmadikként. Igaz, ’98-ban meg pont fordítva történt, akkor a jobboldal oszlott meg úgy, hogy a szocialista relatív többséggel nyerni tudott. Sőt, 2010-ben is szétszakadt a jobboldal, Marton Istvánt nem indította újra a párt, aki viszont a saját szervezete színeiben mégis rajthoz állt, de ez ezúttal már nem számított, a Fidesz így is nyert, ahogy két újabb jelölttel a rákövetkező két választáson is.
Ami a mostani esélyeket illeti, Zalaegerszegen nem nagyon létezik homályos kérdés. 2019-ben Balaicz úgy tudott újrázni, hogy a Borkai-botrány árnyékában is jelentősen növelte szavazói számát és szavazatai arányát is. A városban mind a legutóbbi Ep-t, mind az országgyűlési választást nagy fölénnyel nyerte a Fidesz. Nagykanizsa erőviszonyai ugyanakkor kiegyenlítettebbek. Bár a listákon itt is nyert a Fidesz, és természetesen besöpörte a parlamenti mandátumot is, a két oldal közti különbség jóval szerényebb mértékű, mint egy várossal odébb. Ráadásul, noha a polgármesteri tisztséget megszerezte legutóbb is a Fidesz, de a testületi többséget nem. Balogh László is viszonylag szoros küzdelemben nyerte csak el a város vezetését, bár annyit hozzá kell tenni, hogy először indult, a hivatalban lévők előnye nem segítette. Utóbbi tényező ezúttal mellette szól, és ha ez segít, akkor ő lehet az első, aki két cikluson át irányítja a várost. Ellen meg a kanizsai átok, hogy ez még senkinek sem sikerült 1990. óta.
A két zalai település mellett ábráinkon föltűntettük a somogyi székhelyet, Kaposvárt is, de eddig nem esett szó róla. Pedig szintén rekordervárosról van szó, csak éppen ellenkezője Nagykanizsának. Itt nem a folyamatos váltás a meghatározó, hanem az, hogy itt van a legrégebben hivatalban lévő polgármester a megyei jogú városok közül. Szita Károly 1994 óta tölti be ezt a pozíciót, és a helyi közélet azóta szinte róla szól. Volt olyan alkalom, amikor 80 százalékos többséggel választották meg polgármesternek. Egy darabig parlamenti képviselő is volt, de a személyét övező ügynökvádak az országos politikai karrierjének véget vetettek, helyben viszont nem ártottak neki.
A kaposvári összkép ugyanakkor nem ennyire egyszínű. A parlamenti mandátumokat (2010-ig két kaposvári körzet volt) egy kivételtől eltekintve 1994-től az MSZP-sek vitték el. Még olyan is volt, hogy a Lamperth Mónika, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok belügyminisztere első fordulós győzelmet aratott (már amíg két forduló volt, addig bírt ez jelentőséggel). A NER megszületésétől azonban folyamatos a Fidesz-uralom, és ez a legutóbbi eredményekben is visszaköszön. Ha nem is hatalmas, de azért egyértelmű a két oldal közötti távolság. Talán a választás legnagyobb meglepetése volna, ha Szita nem nyerne magabiztosan.
Közép-Dunántúl két nagyvárosával, a szintén egy megyében található két megyei jogú várossal zárjuk a felsorolást. Fejér megye két nagy települése még nagyobb különbségeket mutat, mint ami Egerszeg és Kanizsa között van.
Debrecen esetében jeleztük, hogy a város a Fidesz kirakattelepülésének számított/számít. Az alföldi megyeszékhyel viszont ezt a szerepet Székesfehérvártól vette át, amelyet a rendszerváltás utáni első nyolc évben fideszes polgármester vezetett. A városban még Orbán Viktor is megmérettette magát képviselőjelöltként (’94-ben harmadik lett az egyik fehérvári körzetben). ’98-ban azonban meglepetésre, szoros küzdelemben és egy inkább a jobboldalt megosztó civilszervezet segítségével kiütötték a Fidesz kezéből az irányítást. Ezzel Balsay István és Nagy István regnálását követően elkezdődött a 12 évig tartó Warvasovszky Tihamér-korszak. Ám, hogy a hatalom visszavétel zökkenőmentes legyen, Warvasovszky 2010-ben az Állami Számvevőszék alelnöki posztján találta magát, és Cser-Palkovics András előtt megnyílt az út, hogy a mai napig vezesse a várost.
Székesfehérvár szociológiailag azonban korántsem egységes, nem véletlen, hogy mind a bal-, mind- a jobboldal tudott sikereket elérni. A parlamenti választásokon a város többnyire az országos eredményeket követte, és 14év ellenzéki lét ellenére a baloldalnak a mai napig megvan a maga bázisa. Viszont a Fidesz előnye egyértelmű, és Cser-Palkovics népszerűsége jóval magasabb, mint a pártjáé. Ráadásul nem sikerült egyetlen kihívót állítani vele szemben, így itt is bődületes meglepetés volna, ha nem nyerne.
A megye másik települése a benyomások szerint korántsem vegyes összetételű politikai értelemben, az egykori szocialista iparvárost sokan automatikusan a baloldalhoz sorolják. A valóság azonban ennél árnyaltabb képet mutat. Az MSZP csak 1998-ban tudta megszerezni a város irányítását, meglepő módon az SZDSZ itt volt egyik legtovább volt tényező. 2010-ben viszont már semmi nem akadályozta a Fidesz-hatalomátvételét.
Ugyanakkor azokhoz a településekhez tartozott, amelyekben a NER egész időszaka alatt az összellenzék fölényben volt, csak ezt nem sikerült a választáson is érvényesíteni. Egészen 2018-ig, ekkor érkezett az újabb meglepetés. Nem a baloldal szerezte vissza települést, hanem az országban egyedüliként itt győzött egyéniben jobbikos az országgyűlési választáson. Pintér Tamás azonban nem maradt sokáig képviselő, bő egy év múlva – immár teljes ellenzéki támogatással – megcélozta, és el is nyerte a polgármesteri széket. Utódjául a képviselőségben pedig ismét jobbikost választott a város.
A 19-es európai parlamenti és a 22-es országgyűlési választás is tekintélyes ellenzéki előnyt mutatott. Azonban a parlamenti választáson – elsősorban a környékbeli kistelepülések miatt, de a városi támogatottság sem volt elhanyagolható – a parlamenti mandátum visszakerült a Fideszhez. Ennek ellenére az a valószínű, hogy Pintér Tamás megőrzi pozícióját, már csak azért is, mert elég bizarr módon a Fidesz az MSZP korábbi helyi elnökét indítja a választáson.
A következő cikk Kelet- és Közép-Magyarország hátralévő megyei jogú városaival foglalkozik majd.
Hont András
Adavizualizáció: Szabó Krisztián
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásAz erzsébetvárosi önkormányzattal szerződő két vállalkozás közös pontja Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, aki Niedermüller Péter DK-s polgármester veje.
Országos hálózatot alkotnak a Városi Civil Alapon keresztül támogatott, a a Fidesz önkormányzati kampányát segítő álcivil szervezetek.
A közvagyonnal felpumpált Mathias Corvinus Collegium Alapítvány generáltervezésre kiírt közbeszerzési eljárását a B5 Építészstúdió Kft. nyerte el.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megtagadta, hogy teljesítse közérdekű adatigénylésünket, amelyben a más szervezetekkel kötött megállapodásaikat kértük. Az adatigénylés teljesítéséért perre megyünk a hivatallal.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!