Áprilisban is folytatódik a felmelegedés, sorra dőlnek meg a napi melegrekordok

2024 márciusa volt a tizedik olyan hónap, amikor megdőlt az adott havi globális melegrekord. Európában szinte mindenhol melegebb volt az előző harminc év átlagához képest az elmúlt időszak. De nem csak a teljes hónapok, hanem szinte minden egyes nap is rekordnak számított: tavaly novemberben például két napon is az iparosodás előtti átlagnál 2 Celsius-fokkal melegebb átlaghőmérsékletet mértek. Az éves átlag 2023-ban 1,48 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodás előtti átlaghoz képest. A Párizsi Megállapodás által meghatározott világszintű 2 Celsius-fokos felmelegedési határt 2037-ben léphetjük át először – a jelenlegi becslések szerint. 

A 2015-ben létrehozott, mára 198 ország által aláírt Párizsi Megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen az iparosodás előtti korszakhoz mért 2 Celsius-fok fölé, de lehetőleg 1,5 Celsius-fok alá legyen szorítva. 2024 januárjában viszont első alkalommal volt 1,5 Celsius-fokos határnál magasabb a 12 hónapos átlaghőmérséklet, egész pontosan 1,52 Celsius-fokkal. Ez pedig 2024 márciusára már 1,58 Celsius-fokra nőtt.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ennek a határnak az átlépése nem jelenti egyből azt, hogy nem sikerülhet elérni a megállapodásban meghatározott célokat. Ahhoz évtizedek átlagos hőmérsékletének kell az 1,5-2 Celsius-fokos határok fölött alakulnia. Az 1,5 Celsius-fokos határátlépés jövőbeli megakadályozásához 2035-ig teljesen meg kéne szüntetni a felmelegedésért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását, de az ENSZ 2023 szeptemberi elemzése szerint ezt a célt reálisan már csak 2050-re lehet elérni.

A jelenlegi előrejelzések szerint a közeljövőben egyre többször lehet majd számítani a határértékeknél melegebb évekre. A tartósan 1,5 Celsius-fok feletti hőmérséklet-emelkedés következtében az óceánok felmelegednek, ami miatt

• a korallzátonyok szinte teljesen ki fognak halni,
• az időjárás még szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb lesz,
• a partvidéki területek egyre nagyobb része kerülhet víz alá a jégsapkák olvadásának következményeként.

Akár 6 Celsius-fokos melegedés 2100-ig

Az Európai Unió által létrehozott Copernicus Föld-megfigyelési program klímaváltozási előrejelzései szerint 2027-től tartósan 1,5 Celsius-fok felett alakulhat a világ éves átlaghőmérséklet-növekedése, 2039-től pedig a 2 Celsius-fokos határnál is tartósan nagyobb lesz a melegedés mértéke. A jelenlegi modellek közül a legrosszabb szcenárió szerint az évszázad végére, 2100-ra közel 6 Celsius-fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest. Öt éve egy francia kutatás ennél magasabb, 7 fokos növekedést számolt a század végéig, melyről akkori cikkünkben írtunk.

Ha csupán Európát nézzük, még ennél is rosszabb az előrejelzés: kontinensünkön a 22. század közel 10 fokkal melegebbről kezdődhet el, mint amekkora 1900 előtt volt a hőmérséklet. Magyarország helyzete ezen belül az európai értéknél alacsonyabbra becsült: hazánkban 7,76 Celsius-fok lesz a melegedés mértéke 2100-ra.

Havi bontásban látható, hogy Magyarországon várhatóan a nyári hónapok lesznek még melegebbek (2100-ban az augusztus 11 Celsius-fokkal is melegebb lehet az 1850-1900-as évekhez képest), míg európai és világszinten a téli hónapok átlaghőmérséklete fog megemelkedni.

Az ENSZ 2023-as kutatása szerint jelenleg a 2,5 és 3 Celsius-fok közötti melegedés a valószínű ha az országok nem vezetnek be azonnal radikális szabályozásokat az üvegházhatású gázok kibocsátása ellen. A 3 Celsius-fok körüli melegedés már visszafordíthatatlan károkat okozna a világban.

2023 volt az eddigi legmelegebb év

2023 több szempontból is rekordernek számított. Ez volt az első év, amikor minden nap 1 Celsius-foknál magasabb volt az 1850-1900-as évek átlagához mért melegedés mértéke. Az év közel felében 1,5 Celsius-foknál is nagyobb volt a melegedés, novemberben pedig két napon a 2 Celsius-fokot is átlépte ez az érték. Korábban, 2023 előtt 2016 volt a legmelegebb év, viszont akkor csak a napok egyötöde lépte át az 1,5 fokos határt.

A tavalyi volt tehát az eddigi legmelegebb év 1850 óta, és a 2023-as 1,48 Celsius-fokos melegedés nagyon közel alakult a másfél fokos határhoz. Viszont ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelően nem egy évet, hanem több év átlagát nézzük, akkor ez az érték ennél alacsonyabb volt. Az ötéves átlagot nézve ugyanis 2023 decemberében 1,28 Celsius-fokos lett a melegedés mértéke, viszont a növekedés üteme így is gyors volt: az elmúlt 20 évben fél Celsius-fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete.

2023 júniusa óta szinte minden nap megdőlt az adott napi globális melegrekord, havi összesítésben pedig ezek a hónapok jelentősen a korábbi havi értékek felett alakultak. 2023 júliusa és augusztusa az eddigi legmelegebb nyári hónapok voltak, az átlagtól való melegedés mértéke szerint pedig 2023 decemberében volt a legnagyobb a hőmérséklet növekedése.

2024 első három hónapja folytatta a rekorddöntési trendet, így a

2023. június és 2024. március közötti tíz hónap volt a világ legmelegebb tíz hónapja 1850 óta.

A tengerek és óceánok vízfelszíni hőmérséklete is rekordokat döntött, hiszen az elmúlt egy évben szinte minden nap a legmagasabb volt a melegedés mértéke az elmúlt 30 év (1991-2020) adott napi átlagához képest. A 2023-as év rekordnak számító 0,65 Celsius-fokos melegedéssel zárult, de 2024 még ennél is magasabb mértékű, 0,67 Celsius-fokos melegedéssel kezdődött, ami fél fokkal volt magasabb az egy évvel korábbi értékhez képest.

A Duna felmelegedéséről a Víz világnapjára készített Átlós anyagunkban bemutattuk, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a folyó vízhőmérséklete is. 1965 és 2015 között (néhány mérőpont adatai alapján) 8,5 – 11,5 Celsius-fokról 11,4 – 14,2 Celsius-fokra nőtt hazánk legnagyobb folyóvizének hőmérséklete, de a 2010 és 2020 közötti adatok alapján is 0,7 – 2,2 Celsius-fokos volt a hőmérséklet-emelkedés a Duna magyar szakaszán. Azonban volt olyan folyószakasz is, ahol 10 év alatt 3 Celsius-foknál is magasabb volt a melegedés mértéke.

Európában a hőmérséklet-növekedés a világszintűnél is magasabb volt. 2024 márciusában 2,12 Celsius-fokkal volt melegebb a kontinensünk léghőmérséklete a harminc éves márciusi átlaghoz képest. Így ez volt az eddigi második legmelegebb március, csupán 0,02 Celsius-fokkal elmaradva a 2014-es márciustól.

Az európai kontinens szinte teljes területén nőtt a hőmérséklet, egyedül az Ibériai-félsziget nyugati részén és Izlandon volt csökkenés az átlaghoz képest. A cseh és lengyel határ mentén, Kárpátalja egy részén és Bosznia- Hercegovina területén volt a legnagyobb, 4 Celsius-foknál is magasabb a melegedés mértéke.

A melegedési tendencia pedig a jelek szerint folytatódik. Idén áprilisban (pedig még csak a hónap felénél járunk) újabb melegrekordok dőltek meg világszinten és Magyarországon is: 2024. április 13-án, szombaton megdőlt a 118 éves országos és a 85 éves fővárosi melegrekord is.

Szabó Krisztián

Frissítés: az előrejelzésekről szóló rész szövegét javítottuk, mivel az ábrázolás a legrosszabb szcenáriót mutatja be. Köszönet olvasónknak a segítségért.

Címlapkép: Magyarország havi bontású klímasávja 1850 és 2100 között a Copernicus adatai alapján