klímakatasztrófa

Egyre csökken a kiterjedése, 2035-re teljesen elolvadhat az északi-sarki jégsapka

Az emberi tevékenység hatására megváltozott a Föld klímája, ami számos tényezőn érhető tetten: szélsőséges időjárás, nyári hőhullámok, növekvő számú és súlyosodó természeti katasztrófák, az átlaghőmérséklet növekedése. A nyári meleg hatására az északi-sarki jég kiterjedése is évente egyre csökken, modellszámítások szerint 2035 nyarára teljesen elolvadhat a Jeges-tenger jégmezője.

A sarkvidékeken a tengeri jég kiterjedésére aggasztóan hatott az idei extrém meleg: északon 12,9 százalékkal, délen pedig 6,6 százalékkal volt alacsonyabb az átlagnál. Az északi-sarki jég szeptemberben éri el a legkisebb kiterjedését, ekkor a legkisebb az a terület, amikor a víz jégkoncentrációja legalább 15 százalékos.

A Coloradói Egyetemen működő Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) adatbázisa alapján látható, hogy 2022-ben a jég kiterjedése a mediánérték alatti volt, de a szeptemberi, legkisebb kiterjedése nem fogja elérni a 2012 szintet, ami az 1979 óta mért legalacsonyabb érték volt.

A jég kiterjedésének drasztikus csökkenése nyomon követhető azon is, hogy a Jeges-tengeren az orosz és kanadai partok mentén futó hajózási útvonalak milyen mértékben voltak jéggel borítva. 2005 óta minden évben volt legalább egy olyan nap, amikor ezeken az útvonalakon a víz jégkoncentrációja 15 százaléknál alacsonyabb volt, és így akár jégtörő hajók nélkül is el lehetett jutni a Csendes-óceánból az Atlanti-óceánig. A jég egyre nagyobb mértékű olvadása miatt 2020-ban a jég alig öt százaléka volt négy évnél régebbi és több mint hetven százaléka alig egy éves, míg ennek a két kategóriának az aránya 1985-ben 35-35 százalék volt.

Az északi-sarki jég olvadását nyáron teherhajók használják ki: a kínai kormány szerint a globális felmelegedés hatására létrejövő “sarkköri selyemúton” akár 20 nappal is rövidebb lehet a szállítási idő a Földközi-tengeren és a Szuezi-csatornán átfutó útvonallal szemben. A Jeges-tengeren áthaladó útvonalak legnagyobb érdekeltje az orosz Jamal LNG-projekt, ami évente várhatóan négymillió tonna cseppfolyósított földgázt is tudna szolgáltatni Kínának. Ugyan az útvonallal a szállítók időt nyernének, a Jeges-tenger útvonalain csak kisebb hajók férnek el a Szuezi-csatornához képest, így ugyanaz a szállítmány drágább lenne és több utat igényelne.

Az emberi tevékenység hatására jelentősen megváltozott a föld klímája, megnőtt az átlaghőmérséklet, és egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok is. 2020-ban Szibériában tartósan és szokatlanul magas volt a hőmérséklet (Verhojanszk városában 38 fokot is mértek), melynek hatására hónapokig tartó tűz tombolt a tundrán. Egy 2020-as kutatás szerint a föld klímájában történt jelentős változás hatására pedig

2035 nyarán teljesen elolvadhat az északi-sarki jég.

Az extrém meleg miatt 160 ezren haltak meg a kétezres évek eleje óta | atlatszo.hu

Az elmúlt években a legtöbb, hőhullámhoz köthető haláleset Oroszországban volt, ahol 56 ezer fő veszítette életét emiatt. Ezt követi Franciaország 27 ezer fővel, majd Olaszország 20 ezer fővel. Spanyolországban és Portugáliában összesen ugyancsak közel 20 ezren veszítették életüket 2000 óta az extrém meleg miatt.

A jégmező változásáról az NSIDC napi képei alapján készítettünk egy animációt is: ugyan márciusra (amikor a jég kiterjedése és vastagsága a legnagyobb) szinte minden évben ugyanannyira visszafagyott a Jeges-tenger, a nyári olvadás mértéke fokozatosan nőtt. (1979 és 1987 között csak minden másnap készült csak felvétel a sarki jégről). Az animáció a lejátszás gombra kattintva indul el.

 

Szabó Krisztián

A fotók a Coloradói Egyetemen működő Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) tulajdona, szabadon felhasználhatók.

Megosztás