Felmelegedő Duna – klímaváltozás, kagylópusztulás és lecsavart erőművek

Gyerekkori emlékeim szerint a Duna hideg. Még a legmelegebb nyári napokon se nagyon kívánkoztunk a vizébe, maximum térdig. Ezt az emléket az elmúlt években kezdik felülírni az egyre forróbb nyarak és a megdöbbentő, 25-26°C-os dunai vízhőmérsékletek. A felmelegedést persze nemcsak saját élményeim, hanem hivatalos mérési adatok is alátámasztják. A strandolók örülhetnek, ugyanakkor a víz melegedése, valamint az egyre gyakoribb és szélsőségesebb kisvizes időszakok egyre nagyobb kihívást jelentenek a Duna élővilága és a folyó többi használója, azaz az emberiség számára. Március 22-ét, a Víz Világnapját idén az osztrák Der Standarddal együttműködve a Dunának szenteljük. 

A Duna 2857 kilométer hosszú, mellékfolyóival együtt összesen 19 különböző országot érint, ezzel az egész Föld legnemzetközibb vízgyűjtő-területe. Ez okozza a folyó menedzsmentjével, kezelésével kapcsolatos nehézségeket is, szinte lehetetlenné téve egyszerű adatok összegyűjtését. Mi például hónapokat töltöttünk el nemzetközi hőmérsékleti adatok összegyűjtésével: hiába létezik például a Duna védelmére létrehozott transznacionális szervezet, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICDPR), a szervezet jogi okokból nem adhatja ki a nemzeti hatóságok által beküldött adatokat.

Mivel az egyes nemzeti hatóságok felkeresésével nem jártunk sikerrel, olykor kézzel, vonalzóval olvasgattunk le több száz adatot nagyra nyomtatott diagramokról, majd begépeltük azokat egy Excel-táblázatba. Az ezekből készült látványos infografikákat az Átló adatvizualizációs oldalunkon publikáltuk, teljes anyagunk a lenti képre kattintva tekinthető meg.

A mérési adatok szerint egyre melegebb a Duna

A magyar vízügyi hatóságoktól kapott adatok szerint 1965-ben a Duna éves átlaghőmérséklete Budapesten 10,2 °C, Pakson pedig 9,9 °C fok volt, 2022-ben azonban mindkét településen jó 3,5 °C-kal volt magasabb az éves átlaghőmérséklet. Bár voltak eltérések az egyes évek között, az emelkedő trend folyamatos volt az elmúlt évtizedekben. A jelenség nem csak Magyarországon figyelhető meg: a lenti kattintható ábrán látható, hogy a németországi Kienstocktól a szlovákiai Pozsonyon át a bolgár Novo Selo-ig mindenhol melegedés tapasztalható az évtizedek során.

 

Abonyi András, a HUN-REN (korábban MTA) Ökológiai Kutatóintézet Vízi Ökológiai Intézetének kutatója megkeresésünkre elmondta, hogy kutatások szerint a Duna vízhőmérsékletének melegedéséért elsősorban a léghőmérséklet növekedése a felelős (kb. 80%-ban). Az ICDPR kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy „a hosszú távon és az egész vízgyűjtőn tapasztalható vízmelegedési trend nagy valószínűséggel a klímaváltozáshoz kötődik, ugyanakkor további kutatások és idősorok szükségesek ennek megerősítéséhez.” A szervezet közlése szerint „a klímamodellek az évszázad közepéig és végéig az egész Duna régióban levegő hőmérsékletének emelkedését jelzik előre, amelynek a folyók hőmérsékletére is kedvezőtlen hatása lesz.”

A Duna felmelegedése hatással van az élővilágra és az erőművek vízellátására, termelésére is. Magyarországon a nagyerőművek közül a Paksi Atomerőmű, a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, illetve a százhalombattai Dunamenti Erőmű használja a Duna vizét hűtésre. Ezek a hagyományos gáz- és nukleáris erőművek elképesztő vízmennyiséget igényelnek az áram termeléséhez.

A Paksi Atomerőmű például másodpercenként 100 köbméter vizet szív be a Dunából,

ami egy nap alatt 8,64 millió köbméter vizet jelent. Ezzel nagyjából 3456 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni – minden egyes nap.

Az erőmű nem csak kivesz, hanem ugyanennyi vizet vissza is zúdít a Dunába, csak 30-35°C-ra felmelegedve. Mind a bevitt, mind pedig a kiömlő víz szempontjából problémát jelent a Duna felmelegedése. A bevitel szempontjából azért, mert minél melegebb a folyóvíz, annál rosszabb hatásfokkal végzi hűtési feladatát, ezért az erőmű teljesítménye csökken. A kivezetés szempontjából pedig azért, mert az eleve magas vízhőmérséklet miatt a kiömlő meleg víz túlhevíti a folyót és annak élővilágát.

A Paksi Atomerőmű szerint – bár többször is hajszálon múlt –, még soha nem lépték túl azt a jogszabályi korlátot, ami szerint a Duna nem melegedhet 30 fok fölé. Igaz, mint kiderült, jellemzően nem akkor mérnek, amikor a folyó legmelegebb. Az Átlátszó azonban 2018-ban, 2022-ben és 2023-ban is 30 fok feletti vízhőmérsékletet tapasztalt az erőmű alatti mérőponton, ráadásul úgy, hogy az erőmű akkor csökkentett teljesítménnyel üzemelt.

A vizsgálatok szerint 2002-ben tapasztalták először azt, hogy a melegvíz-csatorna alatt sok elpusztult csiga és kagyló héja található, az iszap is jellegzetesen büdös szagú. Ezt a 30°C-ra felmelegedett hűtővíznek tulajdonították. Ezeket a jelenségeket az Átlátszó stábja is megörökítette, továbbá sárgás, büdös habot is tapasztaltunk a víz felszínén a melegvíz-csatorna környékén.

Ausztriában is egyre inkább gondot okoz a melegedő Duna

Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint Ausztriában az összes vízfelhasználás 70 százalékát – évente összesen 2,2 milliárd köbméter vizet – az ipar használja el. Ennek 90 százalékát hűtésre használják. Ausztriában a hűtővíz közel 60 százalékát pedig a fémgyártás- és -feldolgozás során használják el. A legtöbb ipari létesítmény Felső-Ausztriában működik, a Duna mentén vas- és acélgyártó, valamint vegyipari létesítmények is találhatók.

Az egyik legrégebbi és legismertebb közülük az acélgyártással foglalkozó Voestalpine, amely óránként 60 ezer köbméter vizet igényel a gyártási folyamathoz szükséges hűtés céljára. A vállalat az elmúlt években egyre inkább küzd a felmelegedett Dunával: míg korábban jellemzően 19-20°C volt a folyó vize, az elmúlt négy nyáron 22-23°C-os hőmérsékleteket tapasztaltak.

Ausztriában az általános szabály szerint a létesítményből kiengedett hűtővíz nem haladhatja meg a 30°C-ot. A melegebb Duna-víz miatt azonban egyre nehezebb erre a hőfokra visszahűteni a vizet az üzemben. Az elmúlt három évben a vállalat különleges engedélyt kért a hatóságoktól, hogy 35°C-os vizet is a Dunába engedhessen, és az engedélyt bizonyos nyári napokra meg is kapta.

Kurt Eberhardsteiner, a linzi önkormányzat vízügyi osztályának vezetője a Der Standard megkeresésére azonban elmondta, hogy „ez a megoldás csak rövid és középtávon jöhet szóba. A Duna egyértelműen melegszik továbbra is, részben a csökkenő nyári csapadék miatt, illetve részben az Alpok hűvösebb folyóvizeinek vízhozam-csökkenése miatt. Egy lehetséges megoldás itt is a hűtőtornyok alkalmazása lenne, ez azonban több millió eurós pluszberuházást jelent a Voestalpine számára”.

Nincs egységes szabályozás

Az Európai Unió Víz Keretirányelvének célja a vizek jó állapotának fenntartása, illetve elérése mind a felszíni, mind a felszín alatti víztesteket érintően. Összességében el kell érni a felszíni vizek „jó” kémiai és ökológiai állapotát, azonban az irányelv ennek módját a tagállamokra bízza, konkrét határértéket megállapító uniós előírás jelenleg nincsen hatályban.

Korábban a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről szóló 2006/44/EK irányelv konkrét hőmérsékleti határértékeket is meghatározott: a hőbevezetés pontja alatt a folyó hőmérséklete nem haladhatta meg pisztrángos vizek esetén a 21,5°C-ot, dévéres vizek (amilyen a Duna is) a 28°C-ot. Ezt a szabályozást azonban a Víz Keretirányelv hatályon kívül helyezte. Magyarországon, bár át volt ültetve a hazai jogba, a Dunára nem vonatkozott – azt ugyanis a magyar kormány valamiért nem minősítette védelmet igénylő halas víznek.

Magyarországon a 220/2004. Kormányrendelet a jogsértő hőterhelésekre meghatároz ugyan irányadó bírságot (5 Ft/°C/m3), konkrét határérték hiányában azonban ez a bírság nehezen értelmezhető. Egyedül a Paksi Atomerőműre vonatkozik speciális szabályozás, a 15/2001. KöM rendelet ugyanis előírja, hogy kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek hőszennyezés elleni védelme érdekében

• a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 °C-nál, illetve +4 °C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 °C-nál nem lehet nagyobb;
• a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot.

Ausztriában a Duna hőfokát és a folyóba vezetett meleg víz hőmérsékleti korlátját regionális hatóságok ellenőrzik. Az általános szabályozás szerint maga a kibocsátott meleg víz, amit az erőművek vagy egyéb ipari létesítmények a folyókba engednek, nem lehet 30°C-nál melegebb. A Bécset keresztülszelő Duna-csatorna (Donaukanal) esetében pedig a mérések 96 százalékában 26 foknál alacsonyabbnak kell lennie a folyó hőmérsékletének, a mérések 98 százalékában pedig 27 foknál alacsonyabb az előírás.

 

A cikk az Átlátszó és a Der Standard újságíróinak együttműködésében készült. Kutatás és szöveg: Fülöp Orsolya (Átlátszó), Melanie Raidl (Der Standard), Robin Kohrs (Der Standard), Alicia Prager (Der Standard). Adatvizualizációk és borítókép: Bátorfy Attila, Szabó Krisztián (Átlátszó). A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.