Kevesebb eső és több hőhullám: ilyen lesz Magyarország klímája ötven év múlva

Ezen a nyáron is számos meteorológiai rekord dőlt meg Magyarországon, továbbá olyan jelenségek kerültek be a mindennapi hírfolyamba most már itthon is, mint a szélsőséges szárazság, vagy a bozót- és erdőtüzek megemelkedett száma. Ezek nem kiugrások, hanem illeszkednek egy jóval hosszabb távú trendbe, és a ma még szélsőségnek látszó esetek a jövőben általánossá válhatnak. Klíma-előrejelzés az Átlón.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) idén márciusban bővített klímaváltozási adatai szerint a pesszimista forgatókönyv alapján is Magyarországon 1,5-2,1 fokkal nő majd a hőmérséklet, jelentősen emelkedik a hőségnapok, hőhullámok és eső nélküli napok száma, továbbá megszűnik a tél.

Ezek a változások nem minden régiót érintenek majd egyformán: az OMSZ által alkalmazott klímamodellek szerint például lesz olyan része Magyarországnak, ahol a havi átlagos csapadékmennyiség nőni is fog. Hazánk klímaváltozásnak leginkább kitett része Észak-Kelet-Magyarország és Dél-Kelet-Magyarország, vagyis a Nyírség és az Alföld keleti-déli tájéka. A hőség szempontjából alighanem azok járnak majd jobban – de ők sem sokkal –, akik hegyekben vagy tavak és folyók mentén laknak. Emellett érdemes azt is megfigyelni, hogy a klímaváltozás – legalábbis ezen adatok alapján – nem csupán azt jelenti, hogy a hatások már az amúgy is érintett régiókban szélsőségesebben jelentkeznek majd, hanem azt is, hogy a hatások területi kiterjedése is nő.

A térképeken az OMSZ járási szintre számított klímatérképeit dolgoztuk fel.

Az OMSZ módszertani összefoglalója részletesen leírja az általuk használt klímamodellek és számítások előnyeit és hátrányait, továbbá a módszertan határait. Az OMSZ a regionális klímamodell térképeinél a REMO-modell pesszimista forgatókönyvét (RCP8.5) használja. Ebben az anyagban minden esetben ennek a forgatókönyvnek az OMSZ által kalkulált középértékeit mutatjuk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a WorldClim oldalán található egyéb, több mint húsz klímamodell-forgatókönyv az OMSZ által használt REMO pesszimista forgatókönyvnél a legtöbb, összehasonlítható meteorológiai jelenség (átlaghőmérséklet, csapadékmennyiség) esetében súlyosabb lefolyásokkal számol Magyarországra is.

Magyarország teszi a legkevesebbet a klímavédelemért az EU-n belül az Éghajlatváltozási Teljesítményindex szerint | atlatszo.hu

Magyarország a klímapolitikai mutatója alapján az utolsó 10 ország között van. A szakértők értékelésében ezen a területen központi szerepet játszik az országnak az EU-val kapcsolatos regresszív szerepe, amely nem csak uniós téren hátráltatja az EU ambícióit, hanem akadályozza az EU-t abban is, hogy proaktív álláspontot képviseljen a nemzetközi tárgyalásokon.

 

Az éves középhőmérséklet változása – Észak-Kelet-Magyarországon a következő ötven évben több mint 2 °C fokkal is nőhet az éves átlaghőmérséklet (kattints a képekre a nagyobb nézethez!)

A nyári éves középhőmérséklet változása – mindenhol nőni fog a nyári középhőmérséklet.

A hőségnapok számának változása – 2071-től lesz olyan része Magyarországnak, ahol 197 napon éri el a hőmérséklet a 30 fokot.

A csapadékos napok számának változása – a legnagyobb csökkenés Dél-Nyugat-Magyarországon várható.

Nézd meg a teljes anyagot az Átlón:

Magyarország klímája ötven év múlva

Ezen a nyáron is számos meteorológiai rekord dőlt meg Magyarországon, továbbá olyan jelenségek kerültek be a mindennapi hírfolyamba most már itthon is, mint a szélsőséges szárazság, vagy a bozót- és erdőtüzek megemelkedett száma. Ezek a jelenségek nem kiugrások, hanem illeszkednek egy jóval hosszabb távú trendbe, és ezek a ma még szélsőségnek látszó jelenségek a jövőben általánossá válhatnak.