Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ

Több meteorológiai szervezet is arra hívja fel a figyelmet, hogy Európa átlaghőmérséklete aggasztó gyorsasággal emelkedik: 1990 óta évtizedenként átlagosan 0,5 Celsius-fok a felmelegedés mértéke, a világátlagot megduplázva. Jelenleg ez a kontinens a leggyorsabban melegedő földrész az egész világon. A nagy mértékű felmelegedésért javarészt az emberi tevékenység, leginkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a felelős. A felmelegedéssel a rendkívüli hőség, az erdőtüzek és az áradások egyre gyakoribbá válhatnak, melynek komoly következménye lehet a társadalomra, a gazdaságokra és az ökoszisztémákra nézve.

A World Meteorological Organization (WMO) 2022 novemberi kiadványa szerint az elmúlt harminc évben Európa felszínközeli hőmérséklete kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a globális átlag. Vagyis a világátlagot megduplázva a leggyorsabban melegedő kontinensnek tekinthetjük Európát, 1990 óta évtizedenként 0,5 Celsius-fokos melegedéssel.

Aggodalomra adhat okot emellett az is, hogy a 2012 és 2021 közötti időszakot nézve 1,11 – 1,14 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest, vagyis ez az eddigi legmelegebb évtized. A felmelegedésért leginkább az emberi tevékenység, különösen az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátása a felelős.

Az európai szárazföldi hőmérséklet ugyanebben az időszakban átlagosan 1,94 –1,99 Celsius-fok körül emelkedett. A műszeres feljegyzések kezdete óta Európában a 2020-as évet tartjuk számon az eddigi legmelegebbnek, amikor az iparosodást megelőző időszakhoz viszonyítva (1850-1900) az anomália 2,51 és 2,74 Celsius-fok között alakult. A kiadvány szerint ekkor különösen nagy felmelegedés volt megfigyelhető Kelet-Európában, Skandináviában és az Ibériai-félsziget keleti részén.

Közel 2 Celsius-fokkal volt melegebb az idei október az elmúlt évekhez képest | atlatszo.hu

A világ egyéb részei közül rekord meleg volt Kanadában, illetve Grönlandon és Szibériában is az átlagosnál jóval melegebb időjárási körülmények uralkodtak. A kanadai Brit Kolumbiában a hőmérséklet körülbelül 3°C-kal volt melegebb az átlagosnál. A Közel-Keleten, Iránban és Afrika déli felén szintén az átlaghőmérsékletet meghaladó időjárás volt jellemző.

A felmelegedés lassításának érdekében az uniós tagállamok a párizsi megállapodásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy az emelkedést 1,5 Celsius fokra korlátozzák. Azonban az European Environment Agency (EEA) úgy látja, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának drasztikus csökkentése nélkül még a 2 Celsius fokos határértéket is bőven túllépjük, még 2050 előtt. Az előrejelzéseik szerint a hőmérséklet az európai szárazföldi területeken ebben az évszázadban a globális átlagnál jóval nagyobb mértékben fog emelkedni.

A várható széndioxid kibocsátásunk alapján többféle szcenáriót vázolnak fel, egy forgatókönyvük 1,2 –3,4 Celsius-fok között jósolja a szárazföldi hőmérséklet emelkedését, de

a 4,1 –8,5 Celsius-fok közötti melegedést is elképzelhetőnek tartják a század végére.

A legnagyobb mértékű anomália Északkelet-Európában, Észak-Skandináviában és a mediterrán országok szárazföldi területein fordulhat elő. A legalacsonyabb Nyugat-Európában, azon belül is az Egyesült Királyságban, Írországban, Nyugat-Franciaországban, a Benelux államokban és Dániában várható.

Hőség, erdőtüzek, áradások

A globális felmelegedés hatásai már az elmúlt években is egyértelműen érezhetőek voltak. Az alpesi gleccserek 1997 és 2021 között 30 métert veszítettek jégvastagságukból. A grönlandi jégtakaró olvadása hozzájárul a tengerszint emelkedésének felgyorsulásához. 2021 nyarán például Grönland legmagasabb pontján, a Summit állomáson először regisztráltak csapadékot.

2021-ben az extrém időjárási és éghajlati események több száz halálos áldozatot követeltek, több mint félmillió embert érintettek közvetlenül, és a kiadvány szerint több mint 50 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak. Az események mintegy 84 százaléka árvíz vagy vihar volt.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a felmelegedési tendencia folytatódásával a rendkívüli hőség, az erdőtüzek, az áradások és az éghajlatváltozás egyéb következményei komoly hatással lesznek a társadalomra, a gazdaságokra és az ökoszisztémákra is.

Érzékelhető a globális felmelegedés hatása: növekszik az átlaghőmérséklet, rekordmeleg júliuson vagyunk túl | atlatszo.hu

A globális átlagos csapadékmennyiség 2100-ra várhatóan 3-5%-kal fog emelkedik, azonban ez a növekedés nem egyenletesen oszlik majd el a Földön. A csapadéknövekedés nagy része a magas szélességi körökön fog bekövetkezni. A két sark közelében a megnövekedett hóesés ellensúlyozhatja a gleccserek és jégtakarók olvadásának egy részét azáltal, hogy friss jég kerül a gleccserek tetejére.

Az éghajlatváltozással együtt az időjárással, az éghajlattal és a vízzel kapcsolatos katasztrófák a jövőben várhatóan növekedni fognak. Ezek a szélsőséges időjárási események pedig az egészségre és az infrastruktúránkra nézve még súlyosabb károkat okozhatnak a jövőben.

Egyre gyakoribbá válhatnak a hőhullámok okozta halálesetek és megbetegedések. Előrejelzéseik szerint a zoonózisok (az állatról emberre terjedő fertőző betegségek) és az élelmiszer-, víz- és vektorok által terjesztett betegségek száma növekedhet. Valamint az éghajlatváltozás okozta változások a pollenek és spórák termelésében és eloszlásában az allergiás megbetegedések növekedéséhez vezethetnek.

Továbbá a szélsőséges események, mint például a hőhullámok, heves felhőszakadások, erős szél, szélsőséges tengerszint a jelenlegi közlekedési infrastruktúrát szintén veszélyeztetik. A közlekedési infrastruktúra nagy része a különböző időjárási jelenségek küszöbértékeire vonatkozó történelmi értékek alapján épült, és így nem ellenálló a jelenlegi extrém jelenségekkel szemben.

Van némi jó hír

A WMO jelentése némi pozitívumként számol be arról, hogy számos európai ország sikeres volt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében az elmúlt évtizedekben. Az Európai Unióban összesítve 31 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 1990 és 2020 között, 2030-ra pedig nettó 55 százalékos csökkentési célt tűztek ki.

Magyarország teszi a legkevesebbet a klímavédelemért az EU-n belül az Éghajlatváltozási Teljesítményindex szerint | atlatszo.hu

Magyarország a klímapolitikai mutatója alapján az utolsó 10 ország között van. A szakértők értékelésében ezen a területen központi szerepet játszik az országnak az EU-val kapcsolatos regresszív szerepe, amely nem csak uniós téren hátráltatja az EU ambícióit, hanem akadályozza az EU-t abban is, hogy proaktív álláspontot képviseljen a nemzetközi tárgyalásokon.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén a határokon átnyúló együttműködésekkel szintén tudott sikereket elérni az európai kontinens, különösen a transznacionális vízgyűjtőkön keresztül. Az előrejelző rendszerek biztosításával a lakosság mintegy 75 százaléka védett. „A hőséggel szembeni cselekvési tervek számos életet mentettek meg a szélsőséges melegtől” – olvasható a jelentésben.

Pete Luca