Több nagyfogyasztású veszélyes üzem is „elihatja” majd a vizet a lakosság elől Debrecenben

A kínai akkumulátorgyár mellett más energia- és vízigényes üzemek is lesznek Debrecenben, amelyek miatt veszélybe kerülhet a lakosság vízellátása. A nemrég engedélyezett katódanyag-gyár például az évi 220 ezer tonna veszélyes anyag felhasználása mellett vízfogyasztásával és szennyvíz-mennyiségével is negatív hatást fog gyakorolni a környezetre – állítja a beruházáshoz készült hatástanulmány. De számottevő lesz a szintén veszélyes anyagokat használó szeparátorfólia-üzem környezetterhelése is. A helyieknek azonban minderről kevés információjuk van, az említett üzemek közmeghallgatásán például egyetlen debreceni lakos sem jelent meg. Nem véletlenül: a debreceni önkormányzat ezeket az eseményeket úgy hirdette meg, hogy szinte senki sem értesülhetett róla. 

Idén augusztusban vált ismertté annak az új debreceni akkumulátorgyárnak a terve, amelyet a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) kíván 3000 milliárd forintból felépíteni a debreceni ipari parkban. A bejelentést követően több civil szervezet és politikai párt fejezte ki aggodalmát Debrecen vízkészletének veszélyeztetettsége miatt, az LMP népszavazást is kezdeményezett a gyár jelentős vízfogyasztása miatt.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az akkumulátorgyártás ugyanis rendkívül vízigényes iparág, amit Palkovics László technológiai és ipari miniszternek a sajtóban többször idézett állítása is megerősít. Palkovics a Fenntartható Bizottság előtti, májusi miniszterjelölti meghallgatásán beszélt az akku-gyárak energia- és vízszükségletéről – akkor még csak célozgatva egy Debrecenben vagy környékén létesülő, 100 gigawattórányi akkumulátor-kapacitást előállítani képes gyárra.

„A frissvíz-igény 1000 köbméter/óra, és egyébként utána ennek a tisztítása és a visszaforgatása egy következő igényt jelent. Itt pont az iváncsai, illetve a komáromi, gödi gyárak kapcsán ezen tevékenykedünk, hogy hogyan tudjuk ezeket a szinteket csökkenteni úgy, hogy újra használjuk. Sajnos, az a probléma, hogy a technológiai víz az frissvíz kell legyen, tehát ott a tisztított víz nem alkalmas, mert az nem jó minőségű erre.

Ez az ára annak, hogy Magyarország viszont ilyen értelemben az akkumulátorgyártás területén egy önálló nagyhatalom lesz (…).” 

A gyár tervezett vízfogyasztására Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója augusztusban úgy reagált, hogy az nem veszélyezteti a lakossági vízellátást. Szerinte potenciálisan napi 100 ezer köbméter víz is rendelkezésre áll Debrecenben, amelyből 70 ezer köbméter a felszín alatti vízből, 30 ezer pedig a Keleti főcsatornán keresztül elérhető a város számára; ebből pedig a lakossági és ipari igények egyaránt kielégíthetők.

Az önkormányzat az ún. Civaqua-programra is hivatkozik; eszerint a program első ütemének köszönhetően „a város 15.000 liter/perc (napi 21.600 köbméter) vízhozamú vízutánpótlást kap. A Civaqua-program második üteme a tervek szerint megtriplázza ezt a kapacitást. Debrecen vízellátása az iparfejlesztési folyamatok mellett is hosszú távon biztosított” – írja a dehir.hu az önkormányzat közleményét idézve. 

Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszédet mond a Víz, amit akartunk elnevezésű ünnepségen a győri Bridge Hallgatói és Oktatói Klubban 2022. július 2-án. MTI/Krizsán Csaba

Csakhogy a Tisza-vizét a Keleti-főcsatornán keresztül Debrecen térségébe juttató Civaqua-program valójában Debrecen környezeti állapotának javítását célozta: a kiszáradással fenyegetett debreceni Nagyerdő és az erdőspusztai víztározók vízpótlása volt a megfogalmazott legfontosabb cél. Az idei aszályos nyáron ráadásul számos tó és víztározó kiszáradt Debrecen térségében, ami egyértelmű jele a vízpótlás szükségességének.

Ugyanakkor az akkumulátorgyár mellett más vízigényes ipari beruházások is épülnek Debrecenben, ezek összesített vízfogyasztásáról pedig egyáltalán nincs adat. 

A lakosok nem értesülnek a veszélyes üzemek közmeghallgatásairól

A debreceni Déli Gazdasági Övezet ipari parkjában épül fel a dél-koreai tulajdonú EcoPro Bm akkumulátorkatódanyag-gyártó üzeme, amely termékeit elsősorban a gödi Samsung-gyárba fogja szállítani. A 264 milliárd forint értékű beruházást tavaly decemberben Szöulból jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A gyár 44 hektáros területe nem része a jelenleg kb. 221 hektáros déli ipari parknak. Az újabb terület megvásárlásához az önkormányzatnak nagy összegű hitelre van szüksége – nyilatkozta Barcsa Lajos debreceni alpolgármester. A 14 milliárdos hitelből a város még további területek kíván vásárolni a déli ipari park területének megduplázása céljából.

Az EcoPro Global Hungary Kft. éves szinten 120.000 tonna mennyiségben fog katódaktív-anyagot előállítani, melyhez a lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxid (NCA) technológiát fogják használni. Az építkezés már megkapta a szükséges katasztrófavédelmi és egységes környezethasználati engedélyt.

Az engedélyek kiadásához közmeghallgatásokat is kellett tartani – a debreceni önkormányzat azonban nem sokat tett annak érdekében, hogy a lakosság valóban értesüljön ezekről az eseményekről. Ez azonban nem szokatlan eset: az éves kötelező közmeghallgatásokról sem számolnak be az önkormányzati hírfelületek, írta meg korábban a debreciner.hu

Az eldugott meghívó a debreceni önkormányzat honlapján.

A veszélyes üzem ügyében tartott közmeghallgatás hirdetménye pedig gyakorlatilag megtalálhatatlan volt az önkormányzat honlapján: az Infótár menüpontban, a Közzététel és hirdetmények almenüpontban, az Általános hirdetmények közé tették fel – így pedig csak az bukkanhatott rá, aki éppen ezt a hírt kereste.

Elvileg persze az önkormányzat így is teljesítette azt a katasztrófavédelmi törvényben szereplő előírást, hogy a nyilvánosságot be kell vonni az engedélyeztetési eljárásba. A nyilvánosság azonban nemigen értesülhetett az eseményről. Legalábbis

senki nem jelent meg az egyébként munkaidőben, reggel 9-kor megtartott közmeghallgatáson.

Az általunk kikért jegyzőkönyv tanúsága szerint csak a Biztonsági Jelentést készítő cég, a hatóságok és az önkormányzat képviselői vettek részt az eseményen.    

Pedig talán érdekelték volna a közvéleményt a 26 különböző veszélyes (mérgező, gyúlékony) anyagot felhasználó üzem biztonságával kapcsolatos tudnivalók. Például, hogy miért nem kell külső védelmi tervet készíteni a katódgyárhoz, miközben a felső küszöbértékű veszélyes üzemek számára a törvény ezt előírja. A kérdést feltettük a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak is; szóvivőjük szerint választ fognak adni a kérdésre. Amennyiben ezt megkapjuk, ismertetni fogjuk. 

A katódgyár mellett a déli ipari parkban egy másik akkumulátorgyártást kiszolgáló üzem is létesül: a SEMCORP Hungary Kft. szeparátor-fólia gyára. Az üzemben évente 25 400 tonna oldószert fognak felhasználni 650 millió négyzetméter fólia előállításához. Az online megtartott katasztrófavédelmi közmeghallgatás kapcsán azonban egyetlen észrevétel sem érkezett a hatósághoz az önkormányzat beszámolója szerint.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, James Heng-Kuang Si, a SEMCORP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Pósán László fideszes országgyűlési képviselő és Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester (b-j) a kínai SEMCORP vállalat lítium-ion akkumulátorokhoz kapcsolódó debreceni szeparátorfólia-gyártóüzemének alapkőletételén 2021. szeptember 13-án. MTI/Czeglédi Zsolt

Minden környezeti elemre negatív hatást fog gyakorolni a katódgyár   

„(…) a város határában épülő fejlesztés több szempontból is jelentős hatással lesz a környezetére. A létesítése során a hasonló nagyságú beruházásokkal összemérhető, elviselhető hatásain túl (melyeket némiképpen ellensúlyoz az építkezés pozitív társadalmi és gazdasági hatása, elsősorban a munkahelyteremtés által), az üzemelés hatásai minden környezeti elemre negatívan hatnak” – olvasható abban a hatástanulmányban, mely az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához készült. 

A tanulmány azt írja, hogy bár a gyár nagyarányú iparivíz-használata a vízminőségen nem fog változtatni, „a felszín alatti vízkészletek hosszú távú és jelentős megcsapolásával annak mennyiségi és ezáltal akár minőségi romlását okozhatja.”

A levegőminőségre pedig a jelentős nikkel- és kobalttartalmú szállópor lesz negatív hatással. 

A kiadott egységes környezethasználati engedély szerint a gyár tervezett napi iparivíz-felhasználása 2800 köbméter lesz, ebből 1800 m3 szennyvíz keletkezik, a fennmaradó 1000 m3 a párolgási veszteség. Az üzem földgázigénye 2200 köbméter/óra. A gyár területén létesülő 86 légszennyező pontforrás kibocsátásáról az üzemelőnek kell megfelelő időközönként adatot szolgáltatnia. 

A környezethasználati engedély kiadásához is közmeghallgatást kellett tartani. Az eseményről az önkormányzat honlapján nem jelent meg hír, csak a hivatalban függesztették ki a hirdetményt – nem csoda, hogy azon csupán néhány lakos jelent meg.  Az akkumulátorgyártás káros hatásai miatt aggódó, azt tematizáló politikai szervezetek – így a debreceni Civil Fórum, a DK, az LMP – közül pedig egyik sem vett részt a közmeghallgatáson, írta meg a Debreciner.

A kormányhivatal honlapján a közmeghallgatás hangfelvétele rövid ideig elérhető volt; eszerint az üzem környezetterhelésével kapcsolatban kevés kérdés érkezett a hatósághoz. Egy vízfogyasztással kapcsolatos kérdésre viszont válaszul elhangzik: a Debreceni Vízmű nyilatkozata szerint a katódgyár vízellátása biztosított lesz.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelenti, hogy az EcoPro Global Hungary akkumulátorkatódanyag-gyártó üzemet épít Debrecenben. Fotó: Facebook